Karsay Ferenc 1998 óta – egy ciklusnyi megszakítással – Szabolcs Attila polgármester helyetteseként vett részt a XXII. kerület vezetésében. A Fidesz–KDNP színeiben most a polgármesteri tisztségért indul a választáson. Folytatná azt, amit elkezdtek, és úgy tartja, egy kerület jólléte az oktatás, az egyházak és a civilszervezetek olajozott működésén múlik.
– Kisváros a nagyvárosban, ez Budafok-Tétény jelmondata. Mit jelent ez a XXII. kerületiek számára?
– Tizenhat éven át voltam a gazdálkodásért felelős alpolgármester Szabolcs Attila polgármester mellett. Most, hogy ő országgyűlési képviselő lett, én indulok a polgármesterségért. Jó állapotban lévő önkormányzat a miénk, bárki is veszi át, költségvetési szempontból nem sok gondja lesz vele. Tizenhat éve, 1998 és 2002 között, majd 2006-tól folyamatosan Szabolcs Attilával együtt vezetjük. Az első ciklusban körülbelül egymilliárd forint volt a hiányunk. Néhány év elteltével most már akkor vagyok nyugtalan, ha ennél kisebb a pozitív szám a mérlegben. A XXII. kerület speciális helyzetben van, hiszen az egykori nagyközségek, Budatétény és Nagytétény, illetve a kisváros Budafok, valamikor sváb települések voltak. Csepelt és a területek nagyobb részét, a Budát a törököktől visszafoglaló Savoyai Jenő jutalomként kapta a császártól, ő pedig német telepeseket költöztetett ide. A sváb hagyományok ma is élnek, és erős a német nemzetiségi önkormányzat is. Nálunk a racionális gondolkodás és gazdálkodás jellemző, már 1998 és 2002 között úgy gazdálkodtunk – és hoztunk néha fájdalmas döntéseket –, hogy az önkormányzat annyit költött, amennyi pénze volt. Mostanra a helyzet átalakult, olyannyira, hogy a település számára fontos dolgokra sokat tudunk szánni. Településről beszélek, hiszen kisváros vagyunk a nagyvárosban, ez a jelmondatunk, s ez meghatározza az itt élők identitását is.
– Szoros szálak fűzik az önkormányzatot az oktatási intézményekhez, az egyházakhoz és a civilszervezetekhez. Miért látják fontosnak, hogy ápolják a jó kapcsolatot velük?
– Ideológiánk az, hogy a kerület működtetésének alapja az oktatás, az egyház, illetve a civil szféra és a velük való együttműködés. Az oktatási intézményrendszerben paradox helyzet alakult ki, hiszen a szakmai irányvonalról a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ dönt. Mi úgy tartjuk, hogy kerületünk lakója akkor érzi itt jól magát, ha gyermekét jó kezekben tudja. Ezért azt mondjuk, oktatási intézményeink akkor is a mieink, ha nem a mieink. Azaz a magas színvonalú működtetésüket meg kell oldanunk, ezzel nem kívánunk takarékoskodni. Az egyházak pedig sok olyan feladatot látnak el, amelyekben az önkormányzatok kevésbé hatékonyak. Az egyház ugyanis érzékenyebb mint egy önkormányzati hivatal. Jelenleg három egyházi óvodánk és egy általános iskolánk van a kerületben, utóbbit várhatóan az első dél-budai református középiskolává bővítik. De megmozdult a katolikus egyház is, 2015 őszén a református és a baptista óvodák után megnyílik az első katolikus óvoda.
– Mely szervezeteket és miként támogatnak? Vannak-e speciális feltételei az önkormányzati segítségnek?
– Már a kezdetektől, azaz 1998 óta nagyon nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy támogassuk, segítsük azokat az egyházakat, amelyek a közfeladatok ellátásában részt vesznek, szerepet vállalnak. Mindig meghatározzuk, hogy mekkora összeget tudunk elosztani közöttük, és – a megoldandó feladat fontosságától függően – az egyházak képviselőivel közösen döntünk arról, hogy kinek, mire, mennyi pénz jut. A közjóért tevékenykedő civilszervezetek rendszere a harmadik láb, amelyen állunk, és amely miatt igazán jól működik egy település. Nálunk több, mint száz civilszervezet van, többségük lokálpatrióta, szakmai alapon működik vagy sporttal foglalkozik. Közvetlenül vagy közvetve, de mindegyik fenntartásához hozzájárulunk. Ehhez persze kellenek a színterek, amelyeket a civilszervezetek töltenek meg tartalommal, és kell a bizalom is. Legtöbbjükkel már hosszú ideje tart az együttműködés. A fent említett három forrásból – egyházak, iskolák és civilek – tudunk legjobban tájékozódni arról, hogy mire van szükségük a kerületben élőknek.
– Nagytétény városközpontja átalakult, és Budafokon is elkezdődött a rehabilitáció. Hogyan lehet az, hogy rövidesen a piac is új helyre költözik, de az építkezés, költözés tervét nem kíséri viharos csata, miként azt megszokhattuk?
– A városközpont rehabilitációjára 1,2 milliárd forint uniós pályázatot nyertünk el, amit környezetvédelemre, új művelődési házra, épületek rekonstrukciójára, parkokra, az országzászló és a templomok környezetének rendbetételére fordítottunk. Mostanra Nagytétény valóságos ékszerdobozzá vált. Ráadásul a városközpont átalakulásának hatására a lakók is nagyobb gonddal rendezgetik saját portájukat, szűkebb környezetüket. Budatétény a Csodák Palotájával, a Tropicariummal, a Campona bevásárlóközponttal az M0-s és az M6-os autópálya közelsége miatt speciális módon fejlődik. Ehhez képest Budafok némileg lemaradni látszik. De a főváros által meghirdetett Tér-köz című pályázaton nyert háromszázmillió forinton Budapest egyik legszebb fedett piacát építjük meg, a kofák az eddigihez hasonló bérleti díjért korszerű üzleteket kapnak. A lebontott piac helyén sokfás, kiülős, sétálós, szökőkutas park épül. Iskolások javaslatára a régi Budafoki mozi épületét iskolai tornateremmé alakítjuk át, ahol az órákon kívüli időben koncerteket, közösségi programokat lehet tartani. A szakorvosi rendelő felújítása – saját, illetve 250 milliós EU-s forrásból – még tart, s rövidesen Budafok belvárosában áthelyezzük a 47-es villamos végállomását, ezzel megszűnik a balesetveszély, az autóbuszok pedig a villamos zárt pályáján, a mostaninál jóval gyorsabban közlekedhetnek majd. Jövőre végre nálunk is elkezdődik a csatornázás – sajnos a XXII. kerület az utolsók közt kerül sorra –, amelynek megléte meghatározó egy település életében, hiszen szilárd burkolatú utat építeni csak utána lehet. Nem titkolom, hogy szívügyem a sport, hiszen testnevelő tanár vagyok. A most 102 éves Budai Munkás Testgyakorló Egyesület (BMTE) az ország egyik legjobban gondozott sporttelepe, tavaly Orbán Viktor miniszterelnök is ellátogatott hozzánk. Azóta egyedi kormánydöntéssel 604 millió forint kormánytámogatást kaptunk a felújítására. A focipályák rendbetétele és az uszodabővítés mellett nagy álmunk egy jégpálya létrehozása, ehhez a sportági szakszövetségeknek tudunk megfelelő területet ajánlani, s a tanulmánytervet is előkészítjük.
– Minden település szeretné világosan megfogalmazni a jövőképét. Nem könnyű. Önnek, mi erről a víziója?
– Olyan fővárosi kerületnek szeretném látni a miénket a jövőben, amely megőrzi kisvárosi értékeit, például az emberközeliséget, az egymásra figyelést, és a hagyományok tiszteletét is fontosnak tartja. Ahol a szolgáltatások színvonala korszerű, de nagyvárosi zaj és légszennyezés nélkül. Kerületi borászunk, Lics Judit mondta: „Legyünk Budapest bornegyede!” Ez is nagyon támogatható, mert több értéket tudunk nyújtani, mint a turisták előtt igen népszerű belvárosi romkocsmák.
