Összesen nyolc hallgató ellen indíttat fegyelmi eljárást az ELTE rektora az egyetem gólyatáborában történtek miatt. Ötük esetében javasolja a legsúlyosabb szankció kiszabását, a hallgatói jogviszony megszüntetését. Szigorítanak a gólyatáborok szervezésén is.
Lezárult a Mezey Barna, az ELTE rektora által kezdeményezett tényfeltáró vizsgálat a Tanító- és Óvóképző Kar (TÓK), valamint az Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK) gólyatáborának ügyében. A vizsgálat eredményét tegnap ismertető Rónay Zoltán, az ELTE főtitkára azt mondta, a TÓK hallgatói önkormányzatának (hök) vezetője súlyosan hibázott, mert bár volt tudomása a nemi erőszak elkövetésével gyanúsított személy előéletéről – korábban egy másik lányt zsarolt szexuális célzattal –, mégis engedélyezte, hogy ott legyen a fonyódligeti gólyatáborban. Ellenük a lehető legsúlyosabb büntetést javasolja a rektor az általa kezdeményezett kari fegyelmi eljárásban: a hallgatói jogviszony megszüntetését, azaz a kirúgást. A bűncselekménnyel gyanúsított K. Sándor Szilárd elleni eljárást felfüggesztették, ellene rendőrségi eljárás folyik.
A jogi kari tábor kapcsán Rónay jelezte, a részt vevő elsőévesek csaknem fele, mintegy kétszáz hallgató válaszolt kérdőívükre. Ez alapján megállapították, hogy közös obszcén éneklésről nem volt szó, de a pályaudvari induláskor az instruktorok (felsőbb éves hallgatók) kiosztották egy néhány éve született, az online médiában is idézett dal szövegét, majd azt szűkebb körben énekeltették a gólyákkal. Három instruktorral szemben ezért a hallgatói jogviszony megszüntetését javasolják kari fegyelmi eljárásban, s mivel a kari hök-elnök, a hök egyik tagja és az instruktori kör vezetője (akik ekkor már a gólyatábor helyszínén voltak) gondatlanul jártak el, ellenük is fegyelmi eljárás indul.
Fábri György, az egyetem kommunikációs igazgatója bejelentette, az ELTE vezetése a gólyatáborok szervezésének újraszabályozását kezdeményezi. A tartalmi programot részletes leírás alapján kell engedélyeztetniük a szervezőknek, a felsőbb éves közreműködőkkel szemben pedig a legszigorúbb morális és szakmai elvárásokat támasztják, tábori részvételüket az adott kar dékánjának kell jóváhagynia. A felsőévesek a táborokban nem ösztönözhetnek senkit „elfogadhatatlan viselkedésre”, alkoholfogyasztásuk „korlátozott lehet”. Az ELTE a hökök működésével kapcsolatban elvárásokat fogalmaz meg a felsőoktatási kormányzatnak, Fábri ugyanakkor hangsúlyozta, óvnak a hangulati alapú, az egyetemi életet és a hallgatók bevonását gyengítő megoldásoktól. Szerinte olyan szervezeti garanciák szükségesek, hogy a jelenleginél jóval szélesebb körből kerüljenek ki a hallgatói képviselők, biztosított legyen a szavazási aktivitás és a mandátumok számon kérhetősége.
Fábri György elismerte, azok, akiket el is bocsátanak, akár újra felvételizhetnek az ELTE-re. A felvételi szabályozás furcsaságaira utalva azt mondta, „az egyetemi hallgatókat nem az egyetem veszi fel”, mivel központi eljárásban jutnak be az intézménybe. Fábri György kitért arra is, hogy az erőszakot elszenvedett lány, akinek minden segítséget megadnak, már beiratkozott az egyetemre.
Az egyetemi tanárok a közjót szolgálják
Egyetemi tanárnak lenni közügy, mert a közjó, a nemzet szolgálatát jelenti – közölte Balog Zoltán tegnap a Pesti Vigadóban, ahol nyolcvankilenc egyetemi tanári kinevezési okiratot adott át. Az emberi erőforrások minisztere kifejtette: az, hogy a tárcavezető felterjesztésére Magyarország államfője nevezi ki őket, több mint eljárásrendi kérdés. Szerinte nem az adott intézmény belső ügye, hogy ki milyen pozícióban szolgálja intézményét. A kinevezendő egyetemi tanároktól azt kérte, tekintsenek úgy a munkájukra, hogy az a nemzetstratégia része, amely Magyarország és a magyar nemzet felemelkedését szolgálja. Hozzátette, az egyetemi tanároknak kötelességük, hogy javaslatokat tegyenek, ha valami nem jól működik. (MH)
