Benyújtotta a kormány tegnap a banki elszámolás szabályairól és rendelkezéseiről szóló T/1272-es számú törvényjavaslatát. Az igazságügyi miniszter nevével jelzett, 47 oldalas törvényjavaslat a devizahitel-szerződések tisztességtelen pontjainak elszámolásáról szól.
A Civil Összefogás Fórum az ügyfelek védelme érdekében minden tekintetben támogatja a jegybankot (Fotó: Csudai Sándor)
Megoldódni látszik a devizaadósok ügye. A tegnap benyújtott törvényjavaslat szerint a túlfizetéseket tőke-előtörlesztésként kell figyelembe venni, ami a bankok számára a legrosszabb, az adósoknak pedig a legjobb forgatókönyv. A bankoknak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) későbbi rendelete alapján kell kiszámolniuk a visszajáró összeget, ami a kormány becslései szerint közel ezermilliárd forintra rúg. A bankoknak 2015. január 15. és január 29., illetve február 14. és 28. között kell elküldeniük az elszámolást. Továbbá kamatemelési moratóriumot hirdetnek legkésőbb 2016. április 30-ig.
A fontosabb pontok
Az árfolyamrés miatti különbözetet az árfolyamrésből származó túlfizetésként kell elszámolniuk a bankoknak az ügyfelek javára. Az elszámolás során az MNB hivatalos árfolyamát kell alkalmazni. Az első devizahiteles-törvény alapján semmis kikötés alapján teljesített kamat-, kamatfelár- és egyéb díjemelést az egyoldalú szerződésmódosításból származó túlfizetésként kell figyelembe venni. Az árfolyamrésből és az egyoldalú kamatemelésből származó túlfizetés elszámolását egyidejűleg és együttesen kell teljesíteni az MNB későbbi rendeletében szereplő képletnek megfelelően. A jegybank árfolyamrésre vonatkozó képletéhez hasonlóan a mindenkori túlfizetéseket tőke-előtörlesztésként kell elszámolni – ez az adósok számára a legkedvezőbb verzió.
Végtörlesztők védelmében
A 2009. július 26-át követően megszűnt és az élő szerződésekre kell az elszámolásokat alkalmazni. A korábban megszűnt szerződésekre csak akkor, ha a pénzügyi intézménynek tudomása van arról, hogy nem évült el a követelés. A 2010 után felvett forinthitelek és tényleges devizahitelek – nem csak a devizaalapúak – esetében a tisztességtelenség vélelme megszűnik, ezeknél az MNB ellenőriz, és indíthat szükség esetén közérdekű pert. A kedvezményesen végtörlesztett ügyfelek felé az ügyfél külön kérése esetén kell elszámolnia a hitelintézetnek. Ehhez a végtörlesztőnek 2015. március 1. és március 31. között kell tízezer forintos díj ellenében kérvényt benyújtania. Ezt az összeget azonban visszakapja az ügyfél, ha kiderül, hogy a banknak fizetési kötelezettsége van.
A Nemzeti Eszközkezelő segítségében részesült ügyfelek a már igénybe vett segítség mértékétől függő visszatérítést kaphatnak. Ennek kifizetéséről a Nemzeti Eszközkezelő és a bank egymás közötti elszámolását követően az eszközkezelő gondoskodik. A lejárt tartozással rendelkező ügyfeleknél azonban a régi Ptk. az irányadó, így a túlfizetéseket először a kamatra, majd a költségekre és végül a tőketartozásra kell elszámolni. Az árfolyamgátasoknak visszajáró összeget először a gyűjtőszámla, majd a devizahitel terhére kell elszámolni. Az elszámolásnál a bankok által átvállalt követelésrész összegével csökkenteni kell a visszajáró összeget.
Trócsányi válaszolt
Megalapozatlan a Fővárosi Törvényszék egyik perben eljáró bírájának a devizahiteles-törvény alkotmányellenessége miatt benyújtott alkotmánybírósági indítványa Trócsányi László igazságügyi miniszter Alkotmánybírósághoz (AB) intézett és a kormányzati portálon közzétett levele szerint. Szeptember 5-én az Eger és Környéke Takarékszövetkezet állam ellen indított perében eljáró bíró felfüggesztette az eljárást és az AB-hoz fordult. A miniszter levele hangsúlyozza, hogy a törvény nem alkotott új anyagi jogszabályt visszamenőleg, hanem az érintett időszakban mindig is hatályban volt anyagi jogszabálynak a bíróságok által kötelezően alkalmazandóvá tett értelmezését emeli be a törvénybe. A törvényben foglalt hét feltétel tehát nem új anyagi jogi feltétel, csupán a régi Ptk.-nak, az akkor is meglévő anyagi jognak az adott esetkörre történő alkalmazása.
Trócsányi László a strasbourgi emberi jogi bíróság gyakorlatában megfogalmazott elvre is emlékeztet, amely szerint a már folyamatban lévő jogvitákban a visszamenőleges hatályú törvényi beavatkozás akkor lehet elfogadott, ha „rendkívül nagy súlyú közérdek” indokolja.
November elsején lépne életbe a banki elszámolás képletéről és egyes egyéb rendelkezésekről szóló törvényjavaslat.
