Az ötödik kerületi Szervita tér teljes felújításának részeként újul meg év végére a mintegy háromszáz éves Szent Anna-plébániatemplom a Belváros közepén. A kegyhely belső részét néhány éve rendbe hozták, most a homlokzat teljes felújítása zajlik, majd a tér növényesítésével lesz élhetőbb, emberi léptékűbb a valaha a Belváros díszének tartott köztér.
A közel háromszáz éves, eredetileg barokk stílusban épült Szervita téri Szent Anna-plébániatemplom belterét hat évvel ezelőtt már felújították, de a homlokzat mostani rekonstrukciójára a Belváros teljes megújításával kerül sor.
A török hódoltság idején mecset működött a helyén, miután azonban Pest a török alól felszabadult, a szervita rend telepedett meg a belvárosban, amely a mai Szervita téren álló négy pesti mecset legnagyobbikát, a Büjük-dzsámit kezdte el használni. A rend 1717-ben kezdte új templomának, 1725-ben kolostorának építését. Az építkezéseket az eredeti tervező, Hölbling János halálát követően az építésvezető, Pauer János György fejezte be 1732-re. Azonban a templomhoz tartozó kétszintes, zárt udvart körülvevő kolostorépület csak 1772-re készült el. A Mária-kultuszáról is ismert rend az építkezés alatt barokk Mária-oszlopot emelt a templom homlokzata előtt. Később, a 19. század második felében eklektikus főhomlokzatot kapott a kolostor és a templom is.
A második világháború után, a bombasérüléseket követően az egykori kolostor épületét fokozatosan elbontották, majd 1976-ban ide épült fel a korában korszerűnek számító egykori Távbeszélő Központ. A tér másik felén a hetvenes évek „remeke”, a parkoló- és irodaházként működő beton épület került.
A közismertebb nevén Szervita téri templom eddig az utcafrontok felé igencsak elkeserítő képet mutatott. Mint korábban a templom fenntartóitól megtudtuk, a szigetelés rendbe hozása volt akkor a legégetőbb feladat. A templomot lépésről lépésre pályázati pénzekből kezdte el újítani a plébánia, de a Belváros felújításának részeként az idén sor kerül az épület homlokzatának teljes rekonstrukciójára, decemberre várhatóan megújult formában láthatjuk az épületet.
A tér egyik oldala a Belváros Főutcája projekt keretében már megújult. A templom felújítását követően az ott éktelenkedő parkoló- és irodaház átépítése válik sürgetővé, ahova hotel- és szállodafunkciót egyesítő tömböt építtetne a beruházó, az Orco Property Group. Ismert, ennek az épületnek a helyére tervezett a világhírű, iraki származású Zaha Hadid építész hatalmas üvegbuboréknak látszó, modern épületet, a gazdasági válság miatt azonban ez a terv meghiúsult.
Noha véglegesen a beruházó, az Orco Property Group két évvel ezelőtti döntésekor – vagyis amikor a cég a gazdasági válságra hivatkozva leállította a projektet – búcsút vehettünk Hadid progresszív terveitől, felvetődik a kérdés, hogy ez-e az egyetlen ok, amiért egy ilyen újító gondolat nem tud megvalósulni a fővárosban. Feltehetően nem, hiszen több, a történelmi városképtől elütő építészeti gondolat sem valósult meg az utóbbi években Budapest központjában. Ide tartozik a holland Eric von Egeraat városházaprojektet célzó elképzelése és a Norman Foster által papírra vetett belvárosi Zeppelin-ház is.
Ha minden a tervek szerint halad, decemberre megújultva kapja vissza a tér templomát, és tavaszra zöld, élhető közterület fogad a Szervita téren, amelynek rekonstrukciója után az önkormányzat a szomszédos Városház utca felújítását is kilátásba helyezte.
Ki volt Szűz Mária édesanyja?
Az Újszövetség semmit nem mond Szűz Mária szüleiről, egy 2. századi apokrif könyvben azonban az áll, hogy Mária édesanyját Annának, apját Joachimnak hívták – olvasható a Katolikus.hu lexikonjában. A legenda szerint Szent Anna és Joachim Júda nemzetségéből és Dávid házából származtak. Húsz évig éltek együtt, de nem volt gyermekük. Egyszer a templomszentelés ünnepére fölmentek Jeruzsálembe, és Joachim áldozati ajándékot akart felajánlani, de egy Iszakár nevű pap visszautasította az ajándékot azzal a megokolással, hogy bűnös kézből nem fogadja el, a terméketlenséget ugyanis bűnössége jelének látta. Joachim elhatározta, hogy elbujdosik, de megjelent neki Isten angyala, és megígérte, hogy Anna lányt szül, akit majd Máriának kell nevezniük, Joachim pedig menjen föl Jeruzsálembe hálát adni, és az Aranykapunál találkozni fog a feleségével, akit ugyanígy angyali jelenés indít arra, hogy a templomba menjen. Így történt. Szent Anna azok patrónusa, akik foglalkozása valamiképpen a gazdaasszonysággal, asszonyi gondoskodással függ össze: a szövőmunkások, csipkeverők, seprűkötők, de céhpatrónaként tisztelték az asztalosok is, valamint a kádárok és a bányászok. A Szent Anna-templomot működtető Szervita Szerzetesi Rend másik nevén Mária Szolgái, azaz Servi di Maria.
(OZ)
