Egy hete zajlanak a devizaperek Magyarországon. Eddig kevés ítélet született, de még a folyamat elején járunk. A perek esélyeit és a további jogi lépéseket ismertette a Magyar Hírlapnak Damm Andrea jogász.
Elmondta, a hazánkban működő bankok vezetői – a többnyire külföldi tulajdonosaikkal – a hitelkihelyezésekről azt hitették el, hogy a magyar polgárokkal bármit, következmények nélkül meg lehet tenni, és mind a politika, mind az igazságszolgáltatás legfőbb prominensei a zsebükben vannak. Ha Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke ismerné a valódi információkat, nem lenne olyan követelőző a magyar kormányzattal szemben, sőt, vélhetően ő követelné a magyarországi bankvezetők felelősségre vonását. Damm Andrea beszélt arról is, hogy amíg egyetlen per is folyamatban lesz, addig nem léphet hatályba az egyoldalú módosítások eredményeként beszedett többletpénzösszegek elszámolásáról szóló jogszabály.
Damm Andrea szerint az idén nem ér véget a devizahitelügy (Fotó: Horváth Péter Gyula)
- Egy hete kezdték a bíróságok tárgyalni az úgynevezett devizapereket. Eddig négy elsőfokú ítélet született, a többi estben elhalasztották a tárgyalást. Vannak, akik emögött különös dolgokat sejtenek. Ön hogyan látja?
- Nagyon helyesnek tartom, hogy a bírák megfontolják az ítéleteik tartalmát, amihez időre van szükség. Az eljárási törvény lehetővé teszi, hogy bonyolultabb ügyekben a bíróság ne azonnal a tárgyalás berekesztése után hozza meg ítéletét, hanem azt egy rövid időre elhalassza. A törvény erre az esetre viszont azt is előírja, hogy az ítélethirdetéskor írásban át kell adni a feleknek a döntést.
- Mi lesz a következő forduló?
- Az ítélethozatali tárgyalás már nem olyan, mint az első, azon kizárólag az ítélet kihirdetése történik.
- Ha valóban annyira esélytelenek a bankok, mint amilyennek tűnnek ezekben az eljárásokban, akkor miért próbálkoznak a perrel?
- Tényleg ennyire esélytelenek a bankok, pénzintézetek ezekben a perekben. Két okból pereltek. Az egyik, hogy hátha valamelyik bírót rá tudják venni jogi érveikkel arra, hogy az Alkotmánybírósághoz vagy az Európai Unió bíróságához forduljon a 2/2014–es kúriai jogegységi határozat és a 2014. évi XXXVIII-as törvény (a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozata) alaptörvény-ellenessége, illetve az Európai Unió normáival való ellentét miatt. A másik, hogy a pénzintézetek vezetői – a többnyire külföldi tulajdonosaikkal – a hitelkihelyezésekről azt hitették el, hogy a magyar polgárokkal bármit, következmények nélkül meg lehet tenni, és mind a politika, mind az igazságszolgáltatás legfőbb prominensei a zsebükben vannak. Nekik most a külföldi tulajdonosok előtt is bizonyítaniuk kell, és ez a legfőbb indok. Hiszen nagy valószínűséggel a külföldi tulajdonosok nem is tudják, hogy ezeket a szerződéseket milyen jogszabálysértő, erkölcstelen viszonyok övezik. Épp ezért készülök Mario Draghinak, az Európai Központi Bank elnökének levelet írni arról, hogy szívesen venném, ha eltöltene velem az ügyek elemzésében egy hetet, hogy megláthassa, magyarországi kollégái milyen szakszerűtlen, jogszabálysértő, erkölcstelen folyamatokat működtettek itt éveken át. Biztos vagyok benne, hogyha ezeket a valódi információkat megkapná, mindjárt nem lenne olyan követelőző a magyar kormányzattal szemben, sőt, vélhetően ő maga követelné a magyarországi bankvezetők felelősségre vonását.
- Mi a véleménye arról, hogy az eddig elhangzott banki perbeszédekben minimum három ponton tartják alkotmányellenesnek azt a jogszabályt, amely ezeket a jogi eljárásokat koordinálja? Legfőképpen a bizonyítási eljárás megfordítását sérelmezik, majd a bírói függetlenséget féltik, továbbá az egyenlő elbánás elvének érvényesülését kérdőjelezik meg.
- A 2014. évi XXXVIII-as törvény eljárási elemei nem alaptörvény-ellenesek. Teljesen megszokott ugyanis a világban, hogy a társadalom jelentős részét érintő életviszonyok vizsgálatára, megváltoztatására gyorsan lefolyó eljárásokat hoz létre a jogalkotó, és ez sem más. Kíváncsi lennék, hogy ezek az ügyvédek az Amerikai Egyesült Államokban és néhány angolszász országban hogyan állnának helyt, amikor az ügyek több mint nyolcvan százaléka néhány nap alatt lefolyik. Gyakran mindössze két napjuk van arra, hogy komoly ügyekre felkészüljenek. Tény, hogy a magyar igazságszolgáltatás lassúsága jogásztársadalmunkat elkényelmesítette. Ugyanakkor magam is úgy ítélem meg, hogy a 2/2014-es, valamint a 6/2013-as kúriai döntés több ponton sérti az alaptörvényt. Egyrészt a kúriai döntés sem írhat át szerződésekben megfogalmazott akaratokat, nem határozhat meg szerződéstípusokat generális jelleggel úgy, hogy azoknak tényleges okiratait soha nem látta, valamint nem helyezheti a tisztességtelenséget és annak jogkövetkezményeit a semmisség elé. Ez utóbbinak az a lényege, hogy először azt kell megvizsgálni, hogy egy szerződés sért-e jogszabályt, mert ha igen, akkor az semmis. Ha pedig nem sért jogszabályt, de vannak tisztességtelen rendelkezései, akkor ezek lesznek semmisek. De a szerződés egyéb rendelkezései, ha a szerződés azokkal is teljesíthető, nem alkalmazhatók.
- A Kúria megfordította a bizonyítási eljárást, és nem az ügyfeleknek, hanem a bankoknak kell hitelt érdemlően bizonyítaniuk igazukat.
- Igen, ezt így kell alkalmazni a perekben.
- Mi a véleménye a Kúria jogegységi döntéséről?
- Ha a törvény joghatását és a szerződésekben fellelhető jogszabálysértések hatásait összevetem, ez a törvény alapvetően a bankokat segíti. Ugyanis a kettős árfolyam alkalmazására sem jogi, sem közgazdasági indokot nem tudtak adni. Tehát nem éri őket a Magyar Nemzeti Bank (MNB) középárfolyama miatt veszteség. Az egyoldalú módosítások okozta pluszbevételek pedig töredékei annak az árfolyam-emelkedésből származó többletbevételnek, amely ténylegesen jelentős kárt okozott az adósoknak. Minthogy ez a két, jogilag jelentős szerződési elem minden szerződésben semmisséget okoz, a bankok nyertek azzal, hogy a két intézkedés joghátrányait kiemelték a perekből. Ezzel a bankok szerződései és fedezetei fennmaradhattak. Mivel van sejtésem, hogy melyik intézménnyel való egyezség motiválta a jogszabály ilyen módon való megfogalmazását, kíváncsian várom annak a banknak a perét.
– Ön is jelen van ezeken a tárgyalásokon. Mi a véleménye a bankok érveléséről?
- Megállapítható, hogy írásbeli és szóbeli előadásaik is legalább nyolcvan százalékban nem a per tárgyáról szólnak, hanem a maguk által jóhiszeműnek minősített magatartásukat próbálják bemutatni. Arról a feltételrendszerről, amelynek az egyoldalú módosításoknak meg kellett volna felelniük, javarészt gyenge és megalapozatlan érvek hangzanak el. Láthatóan – egy irodát kivéve – rendkívül nagyképűen, fellengzősen viselkednek képviselőik, pontosan úgy, ahogy a bankok tisztviselői az adósokkal.
- Pedig ez egy jó alkalom lett volna a jóhiszeműségük bizonyítására.
- Valóban, de a látottak alapján a vér nem válik vízzé.
- Mindennek fényében hogyan látja, van-e tényleges okuk a magabiztosságra?
- Ez a magyar virtus része, a jogban is lehet próbálkozni ilyen stílussal, de attól még, hogy valaki fennhordja az orrát, nem biztos, hogy igaza van. De a tények makacs dolgok.
- Mit szól a benyújtott beadványok alacsony számához, illetve a nagy arányú elutasításhoz?
- A hetvenkilenc beadott kereset az egyszerű embernek akár soknak is tűnhet, de az ilyen jellegű ügyletekkel foglalkozó szervezetek száma – az MNB közlése szerint – mintegy négyszáz volt. A Fővárosi Törvényszék elnöke a bíráknak körülbelül százötven keresetet prognosztizált, és ehhez képest alig a fele érkezett be. Ez azt jelenti, hogy az intézmények négyötöde már belátta, hogy az egyoldalú módosítások feltételrendszere nem volt tisztességes. A nagy számú elutasítás nem az ügyetlenségnek vagy a szakszerűtlenségnek köszönhető, hanem inkább annak, hogy ezek az intézmények időt akartak nyerni a joggyakorlat megfigyelésére.
- Tételezzük fel, hogy lezajlott az összes tárgyalás: hogyan tovább, bankok?
– Egy úgynevezett elszámolási törvény készül most, amelyben majd meghatározzák, hogy az árfolyamrés és az egyoldalú módosítások miatti többletbefizetéseket milyen módon kell a bankoknak visszafizetniük. Nagyon optimista feltételezésnek tartom, hogy még az idén minden ilyen per lezárul, ismerve a bíróságok leterheltségét és gyakorlatát. Ám azt sem szabad elfelejteni, hogy amíg egyetlen per is folyamatban van, addig nem léphet hatályba az egyoldalú módosítások eredményeként beszedett többletösszegek elszámolásáról szóló jogszabály.
