Három hitelintézeti keresetet tárgyalt tegnap a Fővárosi Törvényszék. A K & H Bank és az MKB Bank esetében az ítélőtábla szeptember 9-re halasztotta az elsőfokú ítélet kihirdetését. A bíróság a Milton Hitelezési Zrt. keresetét azonban elutasította.
Több száz oldalas beadványt tárgyaltak pró és kontra (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)
Összesen 79 bank és pénzintézet fordult bírósághoz a devizahiteles szerződések ügyében. A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma haladéktalanul megvizsgálja, hogy a beérkezett keresetlevelek megfelelnek-e a vonatkozó jogszabályokban rögzített alaki és tartalmi követelményeknek. Ezután dönthetnek a tárgyalások kitűzéséről, illetve az idézés kibocsátása nélküli elutasításról.
Tegnap tárgyalta a Fővárosi Törvényszék a K & H Bank kontra magyar állam devizahiteles pert. A pénzintézet 65 pontban kérte a bíróságtól az érvényesség megállapítását, jogi képviselője, Nagy András előadta, hogy álláspontjuk szerint a Kúria túllépett hatáskörén, amikor június 16-án jogegységi határozatot hozott a devizahiteles ügyben. A K & H szerint a per alapjául szolgáló törvény számos ponton alkotmányellenes: sérti a jogállamiság elvét, a tisztességes eljáráshoz való jogot, a visszamenőleges jogalkotás tilalmát és egyes „statáriális szabályai” pedig a bírói függetlenség elvét. A K & H azt is indítványozta, hogy a törvényszék kérjen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróságától.
Nagy András szóvá tette azt is, hogy széles körben elfogadott joggyakorlat, a jogalkotó, a kormány és a korábbi Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által ismert és évek óta alkalmazott szerződési feltételek utólagos megváltoztatásáról van szó, ami álláspontjuk szerint alaptörvény-ellenes. Elmondta azt is, hogy a jogszabályváltozások előre nem láthatók, a szerződésben lehetetlen meghatározni, hogy egy jövőbeli, a szerződés megkötésének időpontjában még nem ismert jogszabályváltozás milyen hatást gyakorol majd a fogyasztó által fizetendő díjakra. A bank jogi képviselője felvetette azt is, hogy nemcsak a szerződések érvénytelensége vagy érvényessége merülhet fel, hanem a részleges érvénytelenség is.
Az alperes magyar állam jogi képviselője indítványozta a kereset elutasítását, illetve azt, hogy mellőzzék az Alkotmánybíróság és az Európai Unió Bírósága véleményének kikérését. Hangsúlyozta: a közelmúltban elfogadott devizahiteles törvény megfelel az alaptörvény rendelkezéseinek, és mivel nem változtat a felek jogi helyzetén, ezért nem merül fel a visszamenőleges jogalkotás sérelme sem. Hozzátette, hogy álláspontja szerint megfelelő volt a felkészülési idő, a törvény nem sérti a bírói függetlenséget és a jogbiztonságot sem. Megjegyezte azt is, hogy még mindig félmillió ilyen szerződés létezik.
A Fővárosi Törvényszék szeptember 9-re halasztotta az elsőfokú ítélet kihirdetését, egyben elutasította a bank indítványát, amely az eljárás felfüggesztését kérte, és azt, hogy az ügyben kikérjék az Alkotmánybíróság (AB) és az Európai Unió Bírósága véleményét.
Szintén tegnap tárgyalták a Milton Hitelezési Zrt. keresetét a Fővárosi Törvényszéken – írta az MTI. Csonka Balázs bíró elutasította a Milton keresetét, amelyet az egyoldalú kamatmódosítást lehetővé tevő szerződési feltételek tisztességtelenségével kapcsolatos vélelem megdöntésére indított a társaság a magyar állam ellen. Kifejtette: a szerződések – főleg a hosszú távúak – egyoldalú módosítása kiköthető jogszerűen, de az értékegyensúlynak az ilyen módosítás után is fenn kell maradnia. A Milton mögött nincs anyabank, a társaság a pénzpiacról vett fel kölcsönöket, amelyeket tovább hitelezett az ügyfeleknek. Mindezt úgy tette, hogy az ügyintézés rövid, a szolgáltatás személyre szabott volt. A vállalt kockázat pedig meghaladta a kereskedelmi bankokét. Ezt a kockázatot, illetve a közreműködés díját az a kamatfelár fedezte, amelyet a Milton felszámított az általa fizetett kamatra – vázolta a cég tevékenységét az azt képviselő ügyvéd. A kamat nagysága tehát – alapvetően – a hitelezési társaságot forrással ellátó bankok kamataitól függött. A Milton ezért úgy határozta meg az egyoldalú kamatemelést, hogy az a pénzpiac változásától függött. Az ügyvéd azzal érvelt, hogy ebbe beletartozik a bankközi kamat és a jegybanki alapkamat változása is, de tételesen felsorolni a pénzpiaci változás összetevőit nem lehet. A bíró szerint viszont megoldható azon tényezők felsorolása, amelyek változása esetén emelhető a kamat.
Az MKB Bank is (amelynek német tulajdonosa – mint megírtuk – már megállapodást kötött a magyar kormánnyal a bank eladásáról) az eljárás felfüggesztését javasolta, illetve, hogy forduljanak az AB-hez és az Európai Unió Bíróságához az ügyben. Az indítványokat a törvényszék elutasította. Az MKB szerint a per alapjául szolgáló egész törvény alkotmányellenes, közjogilag érvénytelen, sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, a visszaható jogalkotás tilalmát, és egyes „statáriális szabályai” a bírói függetlenség elvét. Az ítélőtábla ebben a perben is szeptember 9-re halasztotta az ítélethirdetést.
