A felsőoktatás kiegészítéseként tekintenek az érdeklődő fiatalok az Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpontra: a 2009-ben a Budapesti Corvinus Egyetemmel együttműködésben a néhai miniszterelnök fia, Antall Péter kezdeményezésére elindított szervezet különféle előadásokat, konferenciákat, képzéseket tart. Az idei rendezvények fókuszában a rendszerváltás huszonötödik és a visegrádi országok uniós csatlakozásának tizedik évfordulója áll – hangzott el a tudásközpont tegnapi sajtóbeszélgetésén.

Szinte tapadnak a fiatalok az Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpontra: a szervezet tegnapi, budapesti sajtóbeszélgésén a huszonéves szervezők azt mondták, azért, mert hiteles embereket hívnak a különféle eseményekre – előadásokra, konferenciákra, képzésekre –, olyanokat, akiktől meg lehet kérdezni azt is, amiről a könyvek nem írnak. Apró, de fontos részleteket, amelyektől érthető és átélhető lesz az elmúlt néhány évtized. És érthetővé válik az is, hogy ezen események nélkül tán ők, a mai tizen- és huszonévesek sem egy ilyen Magyarországra születtek volna meg. Azt mondják, a dolgok mögé látni, összefüggéseket megtalálni, gondolkodni biztatják őket. Azt tanítják, amit a főiskolák, egyetemek nem, ezért is emlegetik egyetem utáni programokként ezeket. Ilyen például a Kül- és biztonságpolitika első kézből, az angol nyelvű Diplomata Klub, Forum Corvinum, a Karrier Akadémia, a VitaCore, a Szó-Dó, a Susco. A diákok ismerik őket, jönnek, hogy gyakornokoskodnának, s többen ott is maradnak közülük. A tudásközpont tevékenységét tegnap mutatták be először átfogóan. Antall Péter igazgató azt mesélte, úgy negyven év körül lehetett, amikor rájött, hogy mást akar csinálni, mint addig, s nem akarja, hogy a fiatalok csak negyvenévesen döbbenjenek rá arra, miben is tehetségesek. Édesapja, Antall József a rendszerváltoztatás utáni Magyarország első szabadon választott miniszterelnökének neve kapcsolati tőkét jelentett, és ezt a fiatalok és a tudás szolgálatába akarta állítani. A Corvinus Egyetemmel együttműködésben ezért hozta létre a tudásközpontot 2009-ben, a brüsszeli Antall József épületszárny felavatásakor. Mostanra – a gyakornokokkal együtt – már körülbelül ötvenen dolgoznak ott, a legidősebb alig múlt harminc, s vannak köztük, akik négy nyelvet beszélnek.
A fő cél tehát a tehetséggondozás, az oktatás színesítése az élet olyan vonulataival, amelyeket a felsőoktatásban nem vagy alig ismerhetnek meg. A tudásközpont tevékenységében hangsúlyos helyet kap ezek mellett a politikai és társadalomtudományi kutatás és a könyvkiadás. A kutatási témák egyre bővülnek, mindegyikre külön műhelyeket hoztak létre, vezetőik természetesen szintén fiatalok.
Az idei rendezvények a rendszerváltoztatás huszonötödik, és a visegrádi országok uniós csatlakozásának tizedik évfordulójához kötődnek.
A tudásközpont emellett az egyik szervezője az 1989-es páneurópai piknik évfordulójára időzített soproni konferenciának, amelyet a jövő héten hétfőn és kedden tartanak.



