Erőteljes nemzetközi nyomás nehezedik az iraki jazidi közösség ellen tömeges erőszakkal fellépő, szélsőséges Iszlám Államra. A szunnita szervezet ellen emelt szót tegnap több vallási vezető, az ENSZ, valamint az Egyesült Államok és az Európai Unió tagországainak több vezetője, köztük Orbán Viktor miniszterelnök is.
Mélyen elítélte és romlott, szélsőséges, az iszlám vallásnak kárt okozó csoportnak nevezte kedden az Irakban és Szíriában kalifátust kikiáltó Iszlám Állam fegyveres szervezetet Sauki Ibráhím Allám főmufti, a legfőbb egyiptomi vallási vezető. „Egy ilyen szélsőséges és véres csoport, mint (az Iszlám Állam), veszélyt jelent az iszlámra és a muszlimokra, besározza a vallás tekintélyét, vért ont és romlottságot terjeszt” – mondta a főmufti. Sauki Ibráhím Allám hangsúlyozta, hogy nyilatkozatában a szunnita iszlám legnagyobb teológiai tekintélyének számító intézmény, a kairói al-Azhar egyetem álláspontját ismertette.
Nem sokkal Sauki Ibráhím Allám nyilatkozatát megelőzően Ferenc pápa arra szólította fel a muszlim világ vallási vezetőit, hogy „foglaljanak állást egyértelműen és bátran” az Irakban történtekről, és ítéljék el az Iszlám Állam „elmondhatatlan bűncselekményeit”.
Az Iszlám Állam fegyveresei június óta jelentős területeket foglaltak el Irak északi és nyugati részén. A szervezet az általa elfoglalt területekről elüldözte a türkmén és a jazidi kisebbség tagjait, akik közül becslések szerint 20-30 ezren a környékbeli hegyekben rekedtek teljes bizonytalanságban, élelem, víz és fedél nélkül. A keresztényeket és más vallási kisebbségek tagjait az Iszlám Állam harcosai üldözik, sokukat kegyetlen módon kivégezték.
Az iraki jazidi közösség elleni tömeges erőszak és esetleges népirtás megakadályozására minden lehetséges sürgős intézkedést meg kell hozni – írta kedden kiadott közleményében Izsák Rita, az ENSZ kisebbségi ügyekkel foglalkozó magyar szakértője. „A lakosságnak a kegyetlen bűncselekményektől való megvédelmezéséért egyaránt felelős az iraki kormány és a nemzetközi közösség” – áll a közleményben, amelyet Izsák mellett más ENSZ-szakértők is aláírtak.
Időközben gyors kormányalakításra sürgette John Kerry amerikai külügyminiszter az új iraki vezetést, ugyanakkor kizárta az amerikai szárazföldi katonai szerepvállalás lehetőségét. Irán, az Arab Liga és Szaúd-Arábia is támogatásáról biztosította Haider al-Ábádi hétfőn kinevezett, új iraki kormányfőt. Az Egyesült Államok múlt péntek óta légitámadásokat intéz az Iszlám Állam ellen az észak-iraki kurd autonóm terület székhelye, Erbíl közelében. Az unióban Franciaország, Olaszország és Nagy-Britannia is sürgeti az Iszlám Állam ellen harcoló erők – az iraki hadsereg és a kurdok – támogatását fegyverszállítmányokkal. Németország katonai eszközökkel támogatja az iraki hadsereget, de egyelőre tartja magát ahhoz az elvhez, hogy nem szállít fegyvereket konfliktus sújtotta övezetbe.
Francois Hollande francia elnök és Angela Merkel német kancellár kedden megvitatta az iraki helyzetet, és kifejezte abbéli szándékát, hogy az Európai Unió minél hamarabb vegyen részt az országban folyó humanitárius műveletben.
Az iraki keresztények védelmében való fellépést kért Orbán Viktor magyar miniszterelnök az Európai Tanács elnökének kedden elküldött levelében. „A magyar kormányt mélységes aggodalommal tölti el az a kegyetlen erőszak, amely már létében fenyegeti az iraki keresztény közösséget. (…) A helyzet napról napra tarthatatlanabb. Az Európai Uniónak azonnal határozott politikai választ kell adnia a fejleményekre, meg kell akadályoznia az észak-iraki keresztények elleni népirtást” – hangsúlyozta Orbán Viktor levelében. A kormányfő felidézte, hogy az uniós kormány- és államfőket tömörítő Európai Tanács már kifejezte az Európai Unió aggodalmát a közel-keleti kisebbségek helyzete miatt, és emlékeztetett, hogy ő maga többször felvetette az unió közös felelősségét a keresztény közösségek megvédésében, legutóbb akkor, amikor a szíriai helyzetet vitatták meg az Európai Tanácsban.
Üldöztetések története
Hányattatott sorsú, igen zárkózott vallási közösség a kurd etnikumú jazidiké, akik legnagyobb számban Észak-Irakban élnek. A négyezer éves szekta fennállása óta több mint hetven pogromot élt túl. Vallásuk a közel-keleti monoteista vallások keveréke, nagy hatással volt rá a korai iszlám egyik misztikus vonala, a szúfizmus – ennek ellenére az iszlám híveivel egyáltalán nem békés a viszonyuk. Ugyanakkor hatással volt rájuk a kereszténység is. A világot Isten mellett óvó angyalokban hisznek, az Iszlám Állam egyenesen sátánimádónak tartja őket. Teremtésmítoszuk szerint Isten először első számú arkangyalát, Melek Tauszt teremtette meg saját fényéből, olyannak, hogy senki előtt se hajtson fejet. Ezután teremtett meg Tausz „beosztottjainak” hat arkangyalt, majd porból Ádámot és Évát. Hitük szerint Isten azt parancsolta Melek Tausznak, hogy hajtson fejet az ember előtt, ő azonban a bibliai Luciferhez hasonlóan megtagadta a parancsot, ám Isten nem büntette meg, hanem kinevezte földi helytartójává. Keményen üldözték őket a vallási szempontból egyébként toleráns ottomán birodalomban, az iszlám szélsőségeseknek pedig régóta céltáblái. 2007-ben például nyolcszázan haltak meg egy öngyilkos merényletben. Több mint félmillió jazidi él Irakban, hatvanezren Németországban, valamint több tízezren Szíriában, Oroszországban, Grúziában, Örményországban és kis számban Svédországban, Dániában és Törökországban is. A jazidi vallást nem lehet felvenni, a szektába bele kell születni. Nem támogatják a vegyes házasságot, aki más vallású házastársat választ, saját hitét feladja vele.
