Az oktatás digitális átalakításának kulcsszereplői a pedagógusok – erről is beszélt a lapunknak adott interjúban Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos. A fideszes európai parlamenti képviselő hangsúlyozta, a tavaszi országgyűlési választásnak történelmi jelentősége lesz.
„Azok a szervezetek ragaszkodnak a titkossághoz, amelyek a legnagyobb harcosai, védelmezői a nyilvánosságnak, legalábbis elméletileg” (Fotó: Ficsor Márton)
– Mit vár a tavaszi választástól?
– Ritkán adódik olyan helyzet, amikor Magyarország belpolitikai történéseinek európai, sőt világpolitikai jelentősége is van. Napjainkban az évtizedeken keresztül uralkodó mainstream politikai teória leáldozóban van, és nem túlzás azt állítani, teljesen új világrend kialakulása zajlik. A píszí világ az utolsókat rúgja. Ebben a folyamatban egy első látásra apró, de korántsem elhanyagolható elem, hogy Magyarország kormánya, illetve a magyar polgárok az elsők között mondtak nemet az illegális bevándorlásra és az azt segítő Soros-tervre, az azt szervező Soros-féle NGO-kra. Ha képesek leszünk kiállni az igazunk mellett, és sikerül újfent nemet mondanunk az illegális bevándorlásra, az azt agresszívan erőltető Soros-tervre, akkor az komoly győzelem lesz. Ráadásul mindezt óriási hazai és nemzetközi ellenszélben kell véghezvinnünk.
– Manapság is népszerű kifejezés a háttérhatalom. Használható ez mondjuk a Soros-tervre, illetve -hálózatra?
– Azok közé tartozom, akik elutasítják és kinevetik az összeesküvés-elméleteket. Ezért a leginkább ezekből ismert háttérhatalom szóösszetételt sem szívesen használom. Szerintem sokkal jobban fedi a valóságot az úgynevezett soft power kifejezés, ami tükörfordításban puha hatalmat jelent, bár ez a magyarított változat nem adja vissza pontosan az angol kifejezés teljes jelentését.
– Azaz?
– A soft power azt a hatalmi mechanizmust jelenti, amikor a politikai, az állami-kormányzati főhatalomtól látszólag távol álló erők és szereplők az üzleti, média- és technokrata befolyásukat arra használják, hogy a jogilag szabályozott választási megmérettetést megkerülve, közvetlenül irányíthassák a politikai-hatalmi döntéseket. A puha hatalom gyakorlása tekintetében éppen a migrációs válság jelentette a választóvonalat. Az illegális bevándorlás ügyében ugyanis nem működnek, vagy egyre kevésbé működnek a soft power módszerei. Nézzük például a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó törvényt!
– Amelyet előszeretettel szapulnak itthon és külföldön egyaránt.
– Tiszta sor, hogy ágálnak ellene, hiszen lelepleződik a soft power valódi arca. De tévedés azért ne essék, nem arról van szó, amit a Soros-szervezetek nagy hangon próbálnak világgá kürtölni, vagyis hogy a törvény megtiltotta volna a hazai civil szféra külföldi támogatását. Ez egészen egyszerűen orcátlan hazugság. A törvény csupán azt mondja, hogy ha egy meghatározott összegnél nagyobb támogatás külföldről érkezik egy szervezethez, akkor a támogatásban részesülő szervezetnek nyilvánosságra kell hoznia a támogatással kapcsolatos adatokat. Faramuci, hogy azok ragaszkodnak a titkossághoz, akik – elméletileg – a legnagyobb harcosai, védelmezői a nyilvánosságnak. Abból a szempontból érthető ez a fajta kiabálás az álcivilek részéről, hogy a szabályozás révén kibújik majd a szög a zsákból, amit bizony látványosan utálnak. És azért utálják, mert így a magyar polgárok milliói feketén-fehéren szembesülhetnek azzal a ténnyel, hogy a tucatnyi migránssimogató alapítvány és a demokráciát féltő NGO nem a véletlennek köszönhetően képvisel hasonló álláspontot, hanem azért, mert ugyanabból a zsebből érkezik hozzájuk a sok tízmilliós támogatás. Jól ismerjük a mondást: akinek nincs takargatnivalója, annak nincs is mitől tartania.
– Említette az emberek megkérdezését. Az ellenzék szerint azonban a nemzeti konzultáció csupán humbug.
– Az elmúlt évtizedekben a modern demokráciákban két választás között a jelentős, sorsfordító ügyekben csak a legritkább esetben kérdezték meg a polgárokat. Magyarország kormánya ezzel szemben rendre és folyamatosan kíváncsi a magyar polgárok véleményére. Mi ez, ha nem a részvételi demokrácia megnyilvánulása? Hogyan lehet egy ilyen intézményes, eredményes és mások számára is jó gyakorlatot jelentő politikai innovációra a humbug szót használni? Nincs üldözési mániám, de az efféle zöldségek hallatán újfent a korábban említett soft power módszerei jutnak az eszembe.
– Átkanyarodva a Digitális Jólét Programhoz, mennyiben jelent ez előnyt a határon túli magyaroknak?
– A kabinet tavaly döntött a bővítésről, a Digitális Jólét Program 2.0-ról. Így további húsz témában készülnek el a digitalizációt támogató fejlesztési programok, ezek egyike a határon túl élő magyar nemzeti közösségek részvételét szolgálja. A tervek között szerepel a digitális oktatási és okosvárosi fejlesztésekkel kapcsolatos, valamint a határon túli magyar vállalkozások digitális felkészültségét támogató programok beindítása. A magyar tannyelvű, határon túli köznevelési intézményekben elindítjuk az ott dolgozó magyar pedagógusok ingyenes digitális kompetenciafejlesztő képzéseit azért, hogy az érintettek megfelelő tudás birtokában segíthessék a diákokat. Hiszek abban, hogy az oktatás digitális átalakításának kulcsszereplői a pedagógusok, akik ha felismerik a digitalizációban rejlő lehetőségeket és ki is használják azokat, még érdekesebb órákat tudnak tartani.
– Hogyan épülnek egymásra a különböző fejlesztési területek a programon belül?
– A Digitális Jólét Program a teljes hazai digitális ökoszisztéma fejlesztésének átfogó programja. A fejlesztések kiindulópontja a megfelelő színvonalú digitális infrastruktúra kiépítése, erre további három nagy fejlesztési pillér épül: a digitális kompetenciák, vagyis a digitális írás- és olvasástudás fejlesztése, a gazdaság digitalizációja, valamint az állami működés digitális átalakítása.
– Mely eredményeket emelné ki az elmúlt időszakból?
– Az egyik legfontosabb eredménynek azt tartom, hogy mára mindenki számára világossá vált, hogy a digitalizáció a jelen egyik legfontosabb, átfogó fejlesztési programja. Amelynek keretében több nagy léptékű infrastruktúra-fejlesztési programot is megvalósítunk. Az uniós céldátumot két évvel megelőzve, 2018 végére minden háztartásba, valamennyi, helyrajzi számmal rendelkező ingatlanba elér a szupergyors, legalább 30 Mbit/s adatátviteli sebességű internetszolgáltatás. Ezzel nemcsak Európában, de a világban sem sok ország büszkélkedhet. A digitálisrezsi-csökkentésnek köszönhetően 2018 elejétől az Európai Unióban nálunk a legalacsonyabb az internetezés áfakulcsának mértéke, amelyet két lépcsőben csökkentettünk huszonhétről öt százalékra.
