A Jobbik elnöke, Vona Gábor tegnap visszautasította, hogy Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője „lehazaárulózta”. Kósa csupán Vona áprilisi parlamenti felszólalását idézte, amely szerint aki nem támogatja a kvótaellenes alaptörvény-módosítást, hazaáruló.
Négypárti egyeztetés. Az MSZP ismét távol maradt (Fotó: Hegedüs Róbert)
„Semmi más dolgunk nincs, mint a népszavazási kérdés végéről levenni a kérdőjelet, egy pontot tenni a mondat végére, és beletenni az alaptörvénybe. (…) Nem tehetik meg, hogy a saját népszavazási kérdésük alaptörvényi erőre emelését nem szavazzák meg, ugye, képviselőtársaim? Vagy ha megteszik, mire derül fény? Arra, tisztelt fideszes, KDNP-s képviselőtársaim, hogy önök a kvótáról szóló népszavazás ügyét csak politikai kampánycélokra használják. Ez fog akkor kiderülni, de azt én nem tudom másnak nevezni, mint hazaárulásnak” – szó szerint ezt mondta Vona Gábor, a Jobbik elnöke még áprilisban a parlamentben. Az október 2-i népszavazás után Orbán Viktor miniszterelnök a kormány által kezdeményezett népszavazás kérdését, néhány kiegészítéssel – az alkotmányos identitás alaptörvénybe emelésével –, jogi nyelven terjesztette a parlament elé. Tehát Vona korábbi kívánalmainak is eleget tett, ezért a Jobbik elnöke október 10-én nem véletlenül minősíthette támogathatónak a tervezetet. Majd, amikor a kormányfővel találkozott, mindezt felülírva a letelepedési kötvény rendszerének megszüntetését szabta feltételül a kétharmados alaptörvény-módosítás megszavazásához.
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője tegnap újra felidézte Vona áprilisi nyilatkozatát. Az MSZP távollétében megtartott frakcióegyeztetések után kijelentette, Magyarország védelme nem alku kérdése. „Ha a jobbikosok el akarják kerülni, hogy a saját mércéjük alapján hazaárulóvá váljanak, akkor meg kellene szavazniuk a parlament előtt fekvő alkotmánymódosítást” – jelentette ki. Hangsúlyozta, a letelepedési kötvényt és a kvótaellenes alaptörvény-módosítást nem szabad összekötni, ez a politikai kufárkodás műfaja. Hozzátette, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter – jóval a Jobbik kifogásainak megfogalmazása előtt – már szeptemberben bejelentette, felülvizsgálják a letelepedési kötvény konstrukcióját.
„Lehet arra számítani és abban bízni, hogy a nem kormánypárti képviselők közül van néhány józan gondolkodású, aki felmérte, hogy az alaptörvény-módosítás valóban pártok felett álló ügy” – jegyezte meg Kósa, kiemelve, hogy a Fidesz–KDNP-n kívül legalább két ellenzéki vagy független képviselő igen szavazatára lesz szükség a november 8-i voksoláskor. Azt is elmondta, a négypárti tárgyaláson a javaslatokat egységes táblázatba foglalták, és tisztázták azokat a legfontosabb kérdéseket, amelyekben egyetértésre kell jutni. Megállapodtak a korábban nyitott kérdésekben, de Kósa szerint a sarkalatosságot illetően még van némi véleménykülönbség, ám ez áthidalható.
Volner János, a Jobbik frakcióvezetője közölte, azért tartanak ki álláspontjuk mellett, mert a népszavazáson az emberek kilencvennyolc százaléka nemcsak a brüsszeli kvótára, hanem a migráció minden formájára nemet mondott. Vona Gábor, a Jobbik elnöke, aki áprilisban még a kvótaellenes alaptörvény-módosítást nem támogatókat hazaárulózta, a Facebookon intézett kérdéseket Kósához. Arról érdeklődött, hogy vajon azért nevezte-e őt Kósa hazaárulónak, mert azt szeretné, ha az alaptörvény módosítása nemcsak a szegény migráns betelepítését, de a gazdag migráns betelepítését is kizárná.
