Százötvenről kétszáz főre emelné és 2019 végéig meghosszabbítaná a Magyar Honvédségnek az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet elleni nemzetközi fellépésben való részvételét az az országgyűlési határozati javaslat, amelyet csütörtökön tárgyaltak a parlamentben. Az ellenzék élesen bírálta a javaslatot. Az ISIS elleni fellépésről szóló javaslat vitáját követően kulturális tárgyú törvények módosításának tárgyalásával folytatta munkáját a parlament.
Ma van a Tűzoltóság napja
A hivatásos katasztrófavédelmi szerv ünnepnapja, a tűzoltóság napja, vagyis Szent Flórián napja alkalmából Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke azt mondta, a biztonsághoz való jog alapvető emberi jog. A biztonság megvalósulásához tisztában kell lenni a környezetünkben található veszélyforrásokkal, el kell sajátítani a veszélyhelyzetben követendő magatartást, hogy képesek legyünk a katasztrófák megelőzésére - fogalmazott.
Az alelnök szerint ezt a sokrétű feladatot a tűzoltók élethivatásként testi épségük és életük kockáztatásával látják el. Külön elismerését fejezte ki azoknak, akik nem hivatásos jogviszonyban, hanem a több mint 600 tűzoltó-egyesületben önkéntes tűzoltóként szolgálják környezetük biztonságát.
Megemlékezett az 1922-ben elhunyt Széchenyi Ödönről, Széchenyi István kisebbik fiáról, akinek elévülhetetlen érdemi vannak a magyar tűzvédelem megszervezésében. Az ő munkájának köszönhető, hogy 1870-ben megalakult a modern és szakszerű alapokra helyezett első fővárosi hivatásos és önkéntes tűzoltóság - tette hozzá.
Latorcai János azt mondta, az Országgyűlés tiszteletét és köszönetét fejezi ki minden magyar tűzoltó, katasztrófavédelmi és mentőalakulat tagja előtt azért, mert "elhivatottan, szolgáltra készen védelmezik életünket, biztonságunkat".
Egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosítása
HM: a kormány gondoskodási törvénycsomagja a javaslat
Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a kormány gondoskodási, motivációs csomagjának nevezte az egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosítását kezdeményező javaslatot.
Az államtitkár az általános vitát megnyitó felszólalásában közölte, Magyarország "elvitathatatlanul jól teljesít", a munkaerőpiacon munkaerőhiány van. A kormány mindent megtesz, hogy a hivatásos, illetve a szerződéses honvédek megbecsülésével vonzóbbá tegye a katonai szolgálatot - hangsúlyozta. Megjegyezte, a törvénymódosítással a honvédségi szervezeti átalakítások törvényi lábát is meg akarják teremteni. Elmondta, a javaslat célja, hogy a Magyar Honvédség személyi állományát, a honvédelem ügyét érintő kérdések szabályozása a hatékonyabb közfeladatellátás érdekében.
Ismertetése szerint a módosítással az önkéntes tartalékos katonák tényleges szolgálatteljesítésének időtartama is jogosultági időnek minősül az álláskeresési járadékra való jogosulttá válás szempontjából. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénybe beiktatják az önkéntes tartalékos szolgálatvállalást elismerő szabályokat.
Vargha Tamás a honvédek jogállásáról szóló törvény módosításáról azt mondta, ösztönözni kívánják az önkéntes tartalékos szolgálatvállalást, megteremtik a Magyar Honvédség tevékenységét segítő egyesülethez szolgálati érdekből történő vezénylés speciális szabályait.
Hozzátette, hogy a jelenlegi áthelyezési kötelezettség helyett jogviszony-szüneteltetésnek számít majd, ha az állomány tagját a Honvédelmi Minisztérium szakmai vezetőjévé nevezik ki. Ennek szabályait is megalkotják az előterjesztésben - közölte.
Az államtitkár elmondta, törvényi szintre emelik a honvédségi ösztöndíjas hallgatók jogállásával összefüggő egyes kérdéseket, pontosítják az előmenetel szabályait a más szervhez vezényeltek esetén. Gyakorlati problémákat is kezelnek a módosítással, különös tekintettel az egészségkárosodási ellátás szabályrendszerére - mondta.
Fidesz: kiemelt cél az önkéntes tartalékos szolgálatvállalás ösztönzése
Vas Imre, a Fidesz vezérszónoka elmondta: a honvédek jogállásáról szóló törvény módosításának kiemelt célja az önkéntes tartalékos rendszer motivációs elemeinek erősítése, egyes speciális jogállási kérdések rendezése, valamint pontosító rendelkezések megalkotása. A javaslat emellett egyszerűsíti az önkéntes tartalékos katonák behívási szabályait is - tette hozzá.
A módosítások közül kiemelte, hogy a jövőben az önkéntes tartalékos szolgálatvállalás mellett nem kell szünetelteti a nyugellátást.
Vas imre közölte, Fidesz támogatja a javaslatot.
MSZP: a létszámhiány miatt túlhajszolják a katonákat
Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka Szent Flórián napja alkalmából köszöntötte tűzoltókat és számukra méltányos szolgálati nyugdíjrendszert sürgetett. Az ellenzéki politikus a javaslat elemei közül üdvözölte a szakképesítéssel rendelkező szakemberek megtartására tett erőfeszítéseket, a szabadság megváltására vonatkozó szabályok módosítását és előremutatónak nevezte az önkéntes tartalékos szolgálat vállalásának ösztönzését is, ugyanakkor szerinte a pozitívumok ellenére az összkép elszomorító és visszatükrözi az Orbán-kormány honvédelmi politikáját szerinte jellemző súlyos anomáliákat.
A javaslat "tovább farigcsálja" a túlszolgálatra vonatkozó szabályokat, így a jövőben az őrszolgálatban töltött idő nem minősül majd túlszolgálatnak, ami további lehetőséget ad a katonák túlhajszolására, kihasználására - rótta fel. Szerinte a többletmunkára kötelezés mögött a magyar honvédség évről-évre súlyosbodó létszámhiánya húzódik meg, ami miatt mára a napi működési feladatok ellátása is komoly nehézségekbe ütközik.
Harangozó Tamás nem ért egyet a katonák társadalmi szervezethez vezénylésével kapcsolatos módosítással sem, szerinte ezzel a sportállás újabb fajtáját akarják bevezetni.
A szocialisták nem támogatják az előterjesztést.
KDNP: még több megbecsülést a honvédeknek!
Firtl Mátyás, a KDNP vezérszónoka szerint a 12 törvényt módosító javaslat egyszerűsít, egyértelművé tesz, összhangot teremt, hatékonyságot és ésszerűséget erősít, ösztönöz, speciális szabályokat alkot és pontosít, valamint azt a törvényalkotói szándékot szolgálja, amely még több megbecsülést és elismerést ad a honvédelemben szolgálatot vállalók számára.
Firtl Mátyás kiemelte: a honvédség fejlesztése elkezdődött, emelkedik a védelmi költségvetés, így nagyobb intenzitással lehet folytatni a katonák megbecsülését, aminek ez a törvényjavaslat megfelelő keretet ad. Köszönetet mondott a magyar honvédség katonáinak, akik a válságövezetekben, katonai missziók során példamutatón helytállnak, valamint azoknak, akik Magyarország határain szolgálnak és a tömeges migrációs helyzet kezelésével "biztosítják mindennapjaink, otthonaink nyugalmát". Jelezte: a KDNP támogatja a javaslat elfogadását.
A Jobbik támogatja a javaslatot
Kulcsár Gergely, a Jobbik vezérszónoka Szent Flórián napja alkalmából megköszönte a magyar tűzoltók áldozatos munkáját, és reményét fejezte ki, hogy áldozatvállalásukhoz méltó anyagi megbecsülésében részesülnek majd. A törvényjavaslat módosításai közül üdvözölte az önkéntes tartalékos szolgálatvállalás ösztönzését, a szabadságmegváltással és a hadigondozással kapcsolatos szabályok változását. Felvetette, hogy a magyar állampolgársággal igen, de magyar lakcímmel nem rendelkező határon túli magyarok is jelentkezhessenek önkéntes tartalékosnak.
A képviselő szerint a Jobbik támogatja a javaslatot, ugyanakkor rendszerszintű változásokat sürget a honvédelem területén, így az ellenzéki párt szerint szükség van a területi alapú honvédelmi igazgatás létrehozására, a fiatalok hazafias, honvédelmi nevelésére, a kor követelményeinek megfelelő szárazföldi haderő megteremtésére, a határőrség bevezetésére és a magyar hadiipar feltámasztására.
Függetlenek bírálták a javaslatot
Kónya Péter független képviselő szintén köszöntötte a tűzoltókat és a katasztrófavédelemben dolgozókat, ugyanakkor méltatlan helyzetnek minősítette, hogy elvették a tűzoltók egyenruháját és a tűzoltó nevet is.
Szerinte a törvényjavaslat a magyar honvédság súlyos létszámhiányából adódó salátatörvény, amelyben "mézesmadzagként" vannak pozitív elemek, de negatív dolgokat is belecsempésztek. A pozitív elemek közé sorolta a szabadságmegváltással kapcsolatos módosítást és az önkéntes tartalékos szolgálatvállalás ösztönzését, de szerinte a fő feladat az aktív, szerződéses állomány feltöltése lenne. Úgy vélte, a kormány legnagyobb bűne a szolgálati nyugdíjrendszer eltörlése volt, aminek egyes elemeit ezzel a törvényjavaslattal próbálják a visszacsempészni, holott egyszerűbb lenne visszaállítani a rendszert.A negatívumok között említette, hogy a javaslat szerinte újra létrehozná a sportállás fogalmát.
Demeter Márta (független) szerint az, hogy salátatörvényt tárgyalnak, azt mutatja, semmilyen koncepció nincs a honvédség fejlesztésére, ezt jelzi a rendszer rugalmasabbá tételére való hivatkozás, a pontosítás is.
Demeter Márta közölte: nem a szabályokat kell igazítani, hanem a helyzetet kell javítani. A honvédelem tényleg legyen nemzeti ügy, ez a javaslat nem ezt a célt szolgálja - hangoztatta. Szóvá tette, hogy több mint 6000 fős létszámhiánnyal küzd a honvédség, óriási a forráshiány, képességek épülnek le. Elmondta, a törvényjavaslattal az elvárható minimumot teljesítik, az összes többi korlátozó, szankcionáló intézkedés arra jó, hogy az állományt "szorongassa". Szorgalmazta a honvédelmi költségvetés érdemi emelését.
Zárszó
Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, 2002-2010 között az MSZP kormányzása idején került a tönk szélére Magyarország, a képességek akkor tűntek el, a védelmi költségvetés pedig az ország költségvetésének állapota miatt volt olyan rossz. Szerinte igenis van vezérfonala a törvénycsomagnak, az pedig a gondoskodás és a motiváció.
A szolgálati nyugdíj ügyéről az államtitkár azt mondta, a másik oldalról, a társadalom többi része felől nézve azt lehet mondani, hogy a rendszer most igazságosabb, mint volt.
A létszámhiánnyal kapcsolatos felvetésekre úgy reagált, ez a törvénycsomag az önkéntes és a hivatásos szolgálatra igyekszik motiválni a magyar embereket.
Százötvenről kétszáz főre emelné és 2019 végéig meghosszabbítaná a Magyar Honvédségnek az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet elleni nemzetközi fellépésben való részvételét az az országgyűlési határozati javaslat, amelyet csütörtökön tárgyaltak a parlamentben
HM: 200 főre nőhet az iraki misszióban részt vevő honvédek száma
Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a kétharmados támogatást igénylő országgyűlési határozati javaslat felhatalmazást adna arra, hogy a Magyar Honvédség 2019. december 31-ig nagyobb létszámmal, legfeljebb 200 fővel - váltási időben 400 fővel - folytassa tevékenységét Irakban. Azt mondta, a kormány eltökélt szándéka, hogy szövetségi rendszerben minden rendelkezésére álló eszközzel fellépjen a veszélyhelyzetek ellen.
Emlékeztetett arra, az Iszlám Állam 2013-as megalakulásától kezdve nagyon jelentős területeken vette át az uralmat Szíria keleti és Irak északnyugati részén. Az Iszlám Állam ezeken a területeken más vallási felekezetek tagjai ellen szisztematikusan hajtott végre emberi jogi jogsértéseket, népirtást és más emberiesség elleni bűncselekményeket - tette hozzá, jelezve, hogy a terrorszervezet más országokban is követett el terrorcselekményeket.
Vargha Tamás közölte, az Egyesült Államok vezetésével széleskörű a NATO szövetségi rendszerén túlmutató nemzetközi koalíció jött létre, és fellépésük eredményeként mára az Iszlám Állam a 2014-ben birtokolt területeinek 62 százalékát elveszítette. Azt mondta, a Magyar Honvédség 150 fővel vett rész a koalícióban, mandátuma 2017-ben lejár.
A munka nem fejeződött be - folytatta -, a NATO is és az új amerikai kormány is egyre nagyobb figyelmet kíván fordítani a nemzetközi terrorizmus elleni fellépésre és a migrációs válság elhárítására.
Az államtitkár hangsúlyozta, a migráció okát ott kell megszüntetni, ahonnan a bevándorlók elindulnak. Mindenki abban érdekelt - folytatta -, hogy Irakban és Szíriában a helyzet stabilizálódjon.
Fidesz: oda kell vinni a segítséget, ahol baj van
Kósa Lajos (Fidesz) szerint az Iszlám Állam emberek millióinak az életét nyomorítja meg Keleten és Nyugaton egyaránt. Hozzátette: a magyar szerepvállalás azt a felfogást tükrözi, hogy "nem ide kell hozni a bajt, hanem oda kell vinni a segítséget, ahol baj van".
Hangsúlyozta, a világban dúló háborúk emberek milliót teszik földönfutóvá, ez ellen tenni kell és csak a nemzetközi összefogás hatásos. Emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi fellépés jogalapja az iraki kormány kérése.
Beszámolt arról, hogy személyesen meglátogatta az Irakban szolgáló magyar katonákat és abból, amilyen feladatokat bíztak rájuk, kiderül, hogy felkészültek és a legmagasabb fokú bizalom van irányukban.
MSZP: a magyar katonák valódi fegyveres konfliktusokban is részt vehetnek?
Harangozó Tamás (MSZP) is úgy látta, hogy ott kell segíteni, ahol a baj keletkezik. Szerinte a katonai szerepvállalás mellett humanitárius segítségnyújtásra is szükség van. Nem segít a katonai fellépés, ha utána nincs gazdasági segítségnyújtás annak érdekében, hogy az ott született emberek ott is akarjanak megélni - mondta.
Jelezte ugyanakkor, hogy az MSZP nem döntött még a javaslat támogatásáról, mert több lényeges kérdésre nincs válasz.
Kifejtette: a határozati javaslat szövegébe bekerült katonai segítségnyújtás és katonai tanácsadás kifejezés. Ez jelentheti azt, hogy a magyar katonák valódi fegyveres konfliktusokban vesznek részt? - firtatta. Szerinte felelős döntést csak akkor lehet hozni, ha erre tudják a választ.
KDNP: Magyarország kötelessége részt venni a terrorizmus felszámolását célzó nemzetközi fellépésekben
Firtl Mátyás, a KDNP vezérszónoka kiemelte: Magyarország elkötelezett a béke megőrzése iránt, érdeke, szándéka és kötelessége katonai szövetségesként részt venni a terrorizmus felszámolását célzó nemzetközi fellépésekben. Mint mondta, a terrorcselekmények minden európai állampolgárra nézve valóságos veszélyt jelentenek, ez megakadályozandó, ellene fel kell lépni. Kitért arra is, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet emberei az ellenőrizetlen migránstömeggel érkeznek Európába, hogy itt terrorcselekményeket hajtsanak végre. Emellett a terrorszervezet folyamatosan európai állampolgárokat toboroz további cselekményeihez - jegyezte meg.
Firtl Mátyás szerint az illegális migrációval számolni kell, és meg kell találni az eredményes megoldást. A KDNP-s politikus felidézte, hogy Magyarország kezdetektől kiállt a magyar emberek védelme mellett. Úgy látta: a megerősített jogi és fizikai határzár mellett eszköznek kell tekinteni a Magyar Honvédségnek az Iszlám Állam elleni nemzetközi fellépésben való további részvételét. Rögzítette: a KDNP messzemenően támogatja a kormányt, hogy a radikális veszélyt jelentő terrorcsoportok az ország határain kívül maradjanak.
Firtl Mátyás kiemelte: a KDNP egyetért azzal, hogy Magyarország partnerségi, építési, katonai és egészségnyújtási feladatokra katonákat küldjön az iraki Erbilbe, meghosszabbítva a kontingens mandátumát 2019 végéig, ezzel erősítve a védelmet az adott térségben.
A javaslatot a KDNP támogatja, elfogadásra ajánlja - jelezte.
Jobbik: nem a javaslatra
Mirkóczki Ádám, a Jobbik vezérszónoka arról beszélt, hogy a Közel-Keleten az áldatlan állapotok kialakulásában az elsődleges felelősség az Amerikai Egyesült Államoké. Szerinte Magyarországnak nem lenne szükséges oroszlánrészt vállalnia az "ár megfizetésében". Úgy látta, a segítségnyújtásnak számos formája lehet, s felvetette azt is, hogy arról soha nem beszélnek, hogy milyen katonai vagy egyéb segítséget kellene nyújtani például a Nigériában a Boko Haram által üldözött keresztényeknek.
Megjegyezte, ha az Amerikai Egyesült Államok az Iszlám Államot fel akarná számolni, megtehetné: nem légicsapásokkal, hanem megfelelő szárazföldi erővel. A jobbikos politikus szerint Amerikának nincs szüksége 200 vagy a 400 magyar katonára, arra van szüksége, hogy diplomáciai területen a felelősséget szétterítse. Erre egyszer és mindenkorra nemet kell mondani, s ha egyszer Magyarország e téren következetes lenne, mások is azok lennének - vélekedett.
Úgy látta: közvetett módon a magyar emberek életével is játszanak, mert nem lehet tudni, hogy a magyar zászló mikor kerül fel az Iszlám Állam térképére.
Mirkóczki Ádám azt mondta: humanitárius segítséget kell biztosítani, de fegyveres katonákat nem szabad küldeni a felelőtlen amerikai politika szolgálatában.
Jelezte, a Jobbik nem támogatja a javaslatot.
LMP: a kormány vonja vissza a javaslatot!
Sallai R. Benedek, az LMP vezérszónoka kiemelte: semmi keresnivalójuk nincs a magyar katonáknak Irakban, nem kell ilyen formában részt venni annak a problémának kezelésében, amely az Egyesült Államok közreműködésével állt elő. Feltette a kérdést: ha konszenzus van, akkor miért nem NATO-misszióban valósul meg a fellépés.
Az ellenzéki politikus kitért Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető felszólalására, képmutatónak nevezve az emberiességre való hivatkozást.
Arról, hogy nem pártpolitikai kérdésről van szó, azt mondta: "ez a szokásos Fidesz-DK-koalíció". Korábban is az ellenzéki frakciók véleményének figyelmen kívül hagyásával, a DK-val kötött paktum, és "a kéz kezet mos politika jegyében nyomták át" a hasonló javaslatokat a parlamenten - tette hozzá.
Sallai R. Benedek azt kérte, a kormány vonja vissza a javaslatot, kerüljön le a napirendről, s várják meg a közeli NATO-csúcsot.
Független képviselők
Kónya Péter (független) a mindenkori kormány felelősségének nevezte, milyen missziókban vesz részt Magyarország, és rámutatott, a NATO-szerződés nem kötelez direkt módon ilyen missziókban való részvételre.
A béketeremtő akciókban való részvételt nem tudja támogatni - közölte, megjegyezve: a honvédség óriási létszámhiánnyal küzd, ezért sem támogatható a kontingens bővítése. Nem vita kérdése, hogy az Iszlám Állammal és a terrorizmussal szemben fel kell lépni, de nem Magyarország okozta ezt a konfliktust, ezért mérlegelni kell a részvételt - mondta. Hozzátette, a jelképes szerepvállalás elkerülhetetlen, de ez lehet humanitárius segítségnyújtás is.
A szintén független képviselő Szelényi Zsuzsanna arról beszélt, hogy a Közel-Kelet stabilitása Magyarország nemzeti érdekét szolgálja. "Dolgunk van ott, és ez elől a felelősség elől nem térhetünk ki" - fogalmazott az Együtt politikusa. Jelezte: a korábbi előterjesztést támogatták, s most is megfontolják a javaslat támogatását, amelyet azonban elég felületesnek, slendriánnak tart.
Szelényi Zsuzsanna közölte: pontos, részletes tájékoztatást vár, mit jelent a katonai segítségnyújtás, vajon harcoló csapatokat is küldenének-e, valamint információkat kér az eddigi tevékenységről. Miért növelnék a létszámot, miközben a jelenlegi kontingenst sem tudják feltölteni? - kérdezte.
Független: miért kell megemelni a kontingens létszámát?
Demeter Márta (független) a missziók fontosságát hangsúlyozva azt mondta, magyar nemzeti érdek is, hogy katonáink hozzájárulnak a béke megteremtéséhez és fenntartásához. A missziók alatt megszerzett tudást pedig a Magyar Honvédség állományán belül is hasznosítani lehet - tette hozzá.
Az Iszlám Állam ellen keményen fel kell lépni, de nem csak a katonai, hanem a humanitárius segítségnyújtás is fontos. Nem az a kérdés, hogy Magyarország vállaljon-e szerepet, hanem az, hogy ezt hogyan teszi - hangsúlyozta a politikus. Azt kérdezte: pontosan mit jelent ebben az esetben a katonai segítségnyújtás és miért kell megemelni a kontingens létszámát. A javaslatot elutasítja - jelezte a képviselő.
Ezt követően Sneider Tamás levezető elnök lezárta a vitát.
Kormány: Magyarország érdeke, hogy béke legyen a térségben
Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a vitában elhangzottakra válaszul azt mondta, hogy a döntés meghozatalakor elsősorban nem arról kell vitatkozni, pontosan mi vezetett bizonyos, a világban zajló folyamatokhoz. Kiemelte, hogy nem NATO-misszióról van szó, hanem Irak kérésére az ENSZ hozott egy határozatot, a koalíciónak pedig mintegy hatvan ország a tagja.
Álságosnak tartotta azt az érvelést, hogy a döntés meghozatalával várják meg a NATO-csúcsot. Az a vita sem vezet el szerinte a jó döntéshez, hogy mi a különbség a békefenntartás és a béketeremtés között. Magyarországnak az az érdeke, hogy béke legyen azokban az országokban, ahonnan a bevándorlók elindulnak - összegzett.
Az Iszlám Állam elleni fellépésről szóló javaslat vitáját követően kulturális tárgyú törvények módosításának tárgyalásával folytatta munkáját a parlament csütörtökön.
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény módosítása
Hoppál Péter kulturális államtitkár expozéjáéban azért tartotta fontosnak a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló jogszabályok módosítását, hogy azok kövessék a korszerűsödést, tükrözzék az elvárásokat és szakmai prioritásokat. Mint mondta, új szemléletet szeretnének meghonosítani, amelyben nagyobb hangsúlyt kap a kulturális javakhoz való hozzáférés.
Értékelése szerint a hatályos jog elavult, nem követte a társadalmi igények változását.
Kiemelte, hogy a kulturális alapellátás fogalmát minden területen bevezetik és definiálják; az államtitkár szerint ez mindenki életminőségét érdemben befolyásolja.
Hoppál Péter kifejtette, az alapellátás kiterjesztésének társadalomfejlesztési és a gazdasági teljesítményt fokozó hatásai is vannak, emellett hatékonyabb feladatellátás valósul meg a törvény hatálya alá tartozó intézményeknél.
A muzeális területen pontosítják a megyei intézményekben végzett állami feladatokat, a Megyei Jogú Városok Szövetségének kezdeményezésére csökkentik az adminisztrációt, hangsúlyosabban mutatják be a nemzetiségi programokat és bővítik a szakmai munkát megalapozó dokumentumok körét - sorolta a politikus. A könyvtárak esetében képzések szervezésére, díjak adományozásának szakmai előkészítésére vonatkozó módosítások vannak, a megyei intézmények elnevezés pedig megyei hatókörűre módosul.
Hoppál Péter a közművelődési jogszabályokkal összefüggésben azt emelte ki: a szakmai alapelveket megtartják, ugyanakkor nagyobb szerepet kap a hagyományőrzés és a néphagyomány gondozása, a tanácsok helyett pedig kerekasztalok állnak fel.
Előremutató, korszerű, a minőségi működést elősegítő változásokra tettek javaslatot - értékelt az államtitkár.
Fidesz: életszerű és aránytartó a javaslat
Halász János, a Fidesz vezérszónoka életszerűnek és aránytartónak ítélte a módosításokat, szerinte azok jól követnek mindent, amire választ kell adni.
A kormánypárti politikus helyeselte az alapellátás kiterjesztését és törvényben rögzítését és kifejtette, hogy a költségvetés az elmúlt években mindig követte ezt a szemléletet. Ezt a jövőben is folytatni kell - fogalmazta meg. A muzeális területről szólva megjegyezte, hogy a legtöbb törvényi változás már végbement, jelen módosítás viszont fontos terhet vesz le a fenntartók válláról.
Halász János hangsúlyozta, hogy képviselőcsoportja minden elemet támogat, azonban a közművelődési kerekasztal esetében az elnevezés mellett szemléleti változást is szükségesnek tartanak.
Úgy vélte: a könyvtárak feladatai koherensebbek lesznek, a nonprofit szervezeti forma beemelése pedig követi a gyakorlatot. Üdvözölte azt is, hogy átgondolt definíciórendszer jelenik meg a jogszabályban.
MSZP: silány a javaslat és a szándék is rossz
Kunhalmi Ágnes, az MSZP vezérszónoka az előterjesztést silánynak, a szándékot pedig rossznak nevezte.
Az ellenzéki politikus szerint az állam kisgömböcként viselkedik és a központosítás áll mindennek a hátterében. Ez már az oktatásban is katasztrófát okozott - értékelt. A képviselő szerint arra lenne szükség, hogy az állam több pénzt áldozzon a területre és vidéken is hozzáférhető legyen a kultúra. Úgy vélte: a módosítás szűkebben és rosszabbul határozza meg azt, hogy mit tekint feladatának. Emellett arról érdeklődött, mit értenek kulturális gazdaságfejlesztés alatt. A szocialista politikus szerint ha a kormány szabad és független intézményekben gondolkodna, akkor nem születnének ilyen javaslatok. Nincs szükség ezekre a változtatásokra, ezért az MSZP nem tudja támogatni azok elfogadását - közölte.
KDNP: a kultúra növeli az életminőséget
Hoffmann Rózsa, a KDNP vezérszónoka fontosnak nevezte, hogy a jogszabály-módosítás felülírja azt a gondolkodást, miszerint a kultúra egy másodlagos dolog. Hozzátette: a javaslatban nem tud tetten érni olyat, amit az MSZP vezérszónoka kifejezett.
Értékelése szerint a korszerű kerettörvényben a kulturális kormányzat következetes abban, hogy kulturális alapellátásról beszél és azt mindenkire ki akarja terjeszteni. Egyebek mellett ezzel a passzussal indokolta, hogy a KDNP támogatja az indítványt. A kormánypárti politikus beszélt az ágazat értékteremtő szerepéről és gazdasági hatásairól is.
Üdvözölte továbbá, hogy a népművészetek, néphagyomány és örökségvédelem nagyobb hangsúlyt kap, a díjak pedig véleménye szerint ösztönzik a minőségi kultúra fejlődését.
Hoffmann Rózsa egyetértett azzal, hogy a javaslat a kultúra szerves részének tekinti a nemzetiségi kultúrát.
A Jobbik egyetért a javaslat szakmai irányaival
Dúró Dóra, a Jobbik vezérszónoka azt mondta: a javaslat szakmai irányaival, a kulturális alapellátás kiterjesztésével egyetértenek, bizonyos kérdésekben viszont módosító indítványokat nyújtanak be.
Nem értett egyet azzal, hogy a törvényben szereplő állami feladatok felelőseit a miniszter rendeletben határozza majd meg, ezt szintén törvényben kellene szabályozni szerinte.
A képviselő nagyobb mértékű béremelést sürgetett a kulturális ágazatban.
LMP: jó az irány, de a megvalósítás hiányos
Ikotity István, az LMP vezérszónoka szerint a javaslat alapvetően pozitív célokat fogalmaz meg, végre beszél a kulturális alapszolgáltatásokról, de hiányos a megvalósítás, a gyakorlati átültetés. Ki, hogyan, milyen pénzből fogja ellátni a törvény által megfogalmazott feladatokat? - tette fel a kérdést.
Üdvözölte, hogy a néphagyományok és a nemzetiségi kultúra megjelenik a javaslatban, de nem értett egyet azzal, hogy a Közművelődési Tanács helyett kerekasztalt hoznak létre.
Független: a javaslat sok elemét nem sikerült kidolgozni
Szabó Szabolcs független képviselő úgy vélte: a javaslatban bőven van olyan elem, amit nem sikerült megfelelően kidolgozni, az viszont pozitívum, hogy az előterjesztő a szakmai szervezetek több észrevételét, tanácsát megfogadta az egyeztetések során. Ezek között említette, hogy a kikerült a javaslatból a 15 ezer fő alatti településeken kötelezően létrehozandó integrált kulturális intézményekről szóló rész.
A képviselő nem értett egyet a közművelődési terület feladatainak új megfogalmazásával, és amellett érvelt, hogy a Nemzeti Művelődési Intézet közintézményi státuszát állítsák vissza.
Nemzetiségi szószóló: a javaslat fontos változásokat hozhat a nemzetiségek kulturális életében
Fuzik János szlovák nemzetiségi szószóló azt mondta: a javaslat fontos változásokat hozhat a magyarországi nemzetiségek kulturális életében, és reméli, hogy a nemzetiségek jobbító szándékú javaslatainak beépítésével ezek a változások kedvezőek lesznek.
Elmondta: a javaslatot a hazai nemzetiségek érdekképviseletekkel is egyeztették, és véleményüket több esetben figyelembe is vették, például a nemzetiségi bázisintézmények esetében.
Ugyanakkor jelezte: a nyilvános könyvtári ellátásról szóló szakasz komoly aggodalmakat és indulatokat váltott ki nemzetiségi és szakmai körökben egyaránt, mert attól tartanak, hogy a könyvtárak elnevezésének változását negatív szervezeti változások és a könyvtári rendszer széthullása követi. Hozzátette: az országos nemzetiség önkormányzatok arra mutattak rá, hogy a törvényjavaslat figyelmen kívül hagyja a nemzetiségek jogairól szóló sarkalatos törvény anyanyelvű könyvtárakról szóló passzusát.
Zárszó
Az elnöklő Jakab István lezárta az általános vitát.
Hoppál Péter kulturális államtitkár zárszavában arra hívta fel a figyelmet, hogy az állam által fenntartott kulturális intézményeknek valamiféle többletet kell adniuk a társadalomnak. A kulturális kormányzat abban bízik, hogy így, a kulturális alapú közösségszervezéssel megerősödik Magyarország - hangoztatta.
A kultúrára szánt forrásokkal kapcsolatos ellenzéki felszólalásokra úgy reagált: a források kétszereződnek, sőt egyes területeken háromszorozódnak a szocialista kormányzás vége óta.
Jelezte továbbá, hogy az elmúlt években mintegy négyszáz fiókkönyvtárat újítottak fel.
Arra is emlékeztetett, hogy mivel már nem a megyék a fenntartók, a megyei könyvtár elnevezés is idejétmúlt.
A kábítószerekre vonatkozó szigorítások és szociális tárgyú törvények általános vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés csütörtökön.
Szerb szószóló: a nemzetiségi színházak támogatásra szorulnak
Alexov Lyubomir szerb nemzetiségi szószóló azt mondta: az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról szóló törvénynek is célja a hazai nemzetiségek nyelvén születő alkotások segítése. Szinte valamennyi hazai nemzetiség folytat előadó-művészeti tevékenységet, néhány azonban csak magyar nyelven játszik.
Fontosnak nevezte, hogy gondoskodjanak ezen színházak utánpótlásáról vagy az évenkénti nemzetiségi színházi fesztivál újraélesztéséről.
Előre kiszámítható költségvetési finanszírozást sürgetett ezen színházaknak, de szólt egy budapesti nemzetiségi színház szükségességéről is.
A jogszabály-módosításról azt mondta: az kizárólag a vezetőválasztás újraszabályozásával foglalkozik, a nemzetiségek számára érdemi változást nem hoz.
Felszólalását azzal zárta: megoldást kellene keresni a nemzetiségi színházak biztonságos és professzionális működésére.
MSZP: a romáknak nincs lehetőségük saját kulturális intézmény létrehozására
Teleki László (MSZP) szélesebb egyeztetést tartott szükségesnek a módosítással kapcsolatban. Kijelentette: fontos lenne a roma előadóművészek kategóriába sorolása, a művészeti egyesületek mellett.
A többség és a kisebbség között a kultúrával lehet a leginkább hidat építeni, ugyanakkor azt mondta: kevés lehetőséget kaptak kulturális intézmények kialakítására.
Kormány: szükség van a törvényi szabályozás kereteire
Hoppál Péter kulturális államtitkár a vitában elhangzottakra válaszolva azt mondta, a szocialista Kunhalmi Ágnes csak a "házi feladatot teljesítette", felolvasta az oda nem tartozó lózungokat. Teljes felkészületlenségről árulkodott, amikor a képviselő arról beszélt, hogy az alternatív színházak a tönk szélére kerülnek - tette hozzá.
Abban mindenki egyetérthet, hogy keretekre szükség van és a törvényi szabályozás keretei szükségesek a működéshez - fogalmazott. A független Szabó Szabolcscsal egyetértve azt mondta, valóban nincs olyan szabályozás, ami mindenkinek tetszeni fog. A kormányzat meg szeretné tartani azokat a kereteket, amelyek szerint az előadó-művészeti szervezetek igazgatói székét nyílt pályázaton lehet elnyerni - mondta.
A roma színjátszás és a roma művészeti intézmények lehetőségeinek bővítésére már történtek kormányzati intézkedések - közölte az államtitkár.
Bővül a legszigorúbban ellenőrzött kábítószerek köre
Ezt követően a parlament a New York-i Egységes Kábítószer Egyezmény módosításának kihirdetését vitatta meg. Ónodi-Szűcs Zoltán, az Emmi államtitkára azt mondta, hogy egy új hatóanyag, az acetil-fentanil került a legszigorúbban ellenőrzöttek körébe, a parlamentnek pedig arról kell döntenie, hogy a jogrendbe ülteti-e a szerződésnek ezt az új elemét.
Fidesz: az acetil-fentanil orvosi használatát sem engedélyezték
Szabolcs Attila, a Fidesz vezérszónoka azt mondta, hogy az 1961-es egyezménnyel egységesítették a korábbi nemzetközi kábítószer-egyezmények előírásait. Az egyezmény arra is garanciát jelentett, hogy a gyógyszeriparban előállított gyógyszerek ne kerüljenek illegális forgalomba - hívta fel a figyelmet.
A mostani javaslat elfogadásával Magyarország ahhoz járul hozzá, hogy az acetil-fentanil a legszigorúbban ellenőrzött kategóriába kerüljön - hangsúlyozta. A szer olyan fájdalomcsillapító, amely 15-ször erősebb a morfinnál, és soha nem engedélyezték orvosi használatát. A vegyület eddig több száz embert ölt meg világszerte - mondta.
A Jobbik támogatja a javaslatot
Farkas Gergely (Jobbik) azt mondta, frakciójuk is támogatja a javaslatot, mert fontosnak tartják, hogy az acetil-fentanil is a szigorúbban ellenőrzött anyagok listájára kerüljön. A képviselő a kábítószerhelyzet általános problémáira áttérve bírálta a kormányzat drogellenes politikáját is.
Ezt követően Lezsák Sándor levezető elnök az általános vitát lezárta.
Szociális jellegű törvények módosítása
Kormány: a minőségfejlesztés indokolja a módosításokat
A minőség fejlesztésével indokolta a jogszabályok módosítását Czibere Károly szociális államtitkár, aki jelezte: egyszerűsítik az állami finanszírozásra jogosultság szabályozását és megkönnyítik a hozzáférést a támogatásokhoz.
Az idősellátásban célként jelölte meg, hogy a területi különbségek mérséklődjenek és javuljanak a hozzáférési esélyek.
A hajléktalanokat érintő változások egyik legfontosabbjaként jelölte meg az úgynevezett vörös kód bevezetését, amelyet kritikus időjárási helyzetben kell alkalmazniuk az ellátóknak. Az élet védelme a legfontosabb, ezért egy meghatározott protokoll szerint fel kell készülni minden rászoruló befogadására - magyarázta az államtitkár. Ha az elhelyezés nem oldható meg a hajléktalan-ellátáson belül, akkor más típusú bentlakásos intézményt is megnyitnak.
Czibere Károly hangsúlyos elemnek nevezte a gyermekvédelmi intézmények vezetőire vonatkozó képzések átalakítását, amely 2018. januárjától kétszintű lesz.
Jelezte azt is, hogy a családok átmeneti otthonában élők kilépését szeretnék ösztönözni, és a továbbiakban lehetőség nyílik külső helyek létrehozására is.
A gyermekbántalmazási esetekre hivatkozva elmondta, hogy új, egységes protokollt fognak alkalmazni a gyermekvédelmi intézmények, a gyámnak és jogi képviselőnek pedig négyszemközti kapcsolattartási lehetőséget adnak a gyermekeknek.
Beszámolt arról is, hogy a bíróságoknak kötelező lesz mérlegelni a foglalkozástól eltiltást azoknál, akik kiskorúak sérelmére követettek el bűncselekményt.
Vita a szociális témájú törvények módosításáról
Selmeczi Gabriella, a Fidesz vezérszónoka üdvözölte a javaslatcsomagot és fontosnak nevezte, hogy a szociális rendszer minél hatékonyabb és átláthatóbb legyen. Értékelése szerint sikerült előrelépni a jelzőrendszer erősítésében. A kormánypárti politikus fontos feladatnak tartotta, hogy a családok átmeneti otthonából minél előbb és sikeresen ki lehessen vezetni a bajba jutottakat, és ehhez jó eszköznek tartotta a külső férőhelyeket.
Üdvözölte a jelzőrendszeren belüli egységes irányítási módszertant is, amely jobbá teszi a gyermekek sérelmére elkövetett vagy felmerült ügyek feltárását. Szóvá tette ugyanakkor az ilyen esetek bulvárszerű kezelését a médiában, és jelezte, hogy egy nem igazolt gyanú feldobása és a rossz következtetés emberéleteket, karriereket tehet tönkre. Egyetértett a négyszemközti találkozók lehetőségével is a gyermekotthonokban, illetve nevelőszülőknél, amit azzal magyarázott, hogy a gondozó így nem befolyásolja, mit mond a gyermek.
A fideszes politikus egyúttal azt a szigorítást javasolta, hogy ha a bíróság kiskorúak sérelmére elkövetett ügyben bűnösnek mond ki valakit, akkor mellékbüntetésként tiltsa el a foglalkozásától is. Ezt tízévente felül lehetne vizsgálni - vélekedett.
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) a gyermekvédelmi törvény korábbi módosításait is felidézve kijelentette: nem működik jól a jelzőrendszer. A gyermekjogi képviselő szerepével kapcsolatban feltette a kérdést: mennyire fogja a gyermekeket megviselni egy idegen ember bevonása a vizsgálatokba? Szerinte az előterjesztés olyan elemeket tartalmaz, amelyeket az élet meghazudtol. Azt kérdezte: a nevelőszülők kinevezésekor kiknél tájékozódnak majd az alkalmasságukról? A politikus szűknek tartja a negyvenhat intézmény átalakítására novemberig rendelkezésre álló időt, és kifogásolta, hogy kivételeket tartalmaz a törvény olyan esetek elkövetőire, amikor intézményben éri szexuális bántalmazás a gyermekeket.
Vágó Sebestyén (Jobbik) az utcai szociális szolgálattal kapcsolatban arra mutatott rá, hogy a kisebb településeken problémát okoz a férőhelyek alacsony száma, ezen helyeken ráadásul nincsen utcai ellátás, így a hajléktalanok "nem kerülhetnek képbe". A vezető státuszának meghosszabbításával kapcsolatban azt mondta: nem kellene egy vezetőt olyan helyzetbe hozni, hogy a munkatársak szubjektív véleménye alapján hátrányos helyzetbe kerüljön, ezért minőségbiztosítási rendszer bevezetését szorgalmazta. A gyermekvédelmi szakszolgálatok pluszfeladatainak ellátására kérdezett rá, a többi közt arra: kapnak-e pluszforrásokat vagy vehetnek-e fel újabb munkatársakat? Szintén sérelmezte, hogy a kiskorúak sérelmére elkövetett szexuális bűncselekményeknél valójában nem szigorítottak szerinte. Ő is azt hangsúlyozta, hogy ilyen típusú bűncselekmények elkövetőinél nincs különös méltánylást érdemlő eset.
Szél Bernadett (LMP) szerint "egeret szültek a hegyek". Bár a gyermekotthonokban történt bántalmazási és szexuális visszaélési ügyek miatt a kormány a gyermekeket védő csomagot ígért, ez szerinte nem az. Látszattevékenységnek és megkésettnek nevezte azt, amit a kormány tesz. Szerinte a gyermekvédelmi ellátó rendszer jelenleg képtelen ellátni a feladatát. Hangsúlyozta: nem lesz előrelépés mindaddig, amíg a kormányzat nem tesz pénzt a szociális ellátórendszerbe.
Novembertől elektronikus útra terelik az egészségügyi recepteket és leleteket
Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár ismertette azt az egészségügyi törvénymódosító javaslatcsomagot, amely szerint november 1-jétől az egészségügyi intézményekben, így a patikákban is megszűnik és elektronikus útra terelődik a leletek és a receptek "papír alapú mozgása".
Szólt arról is, hogy a javaslat megkönnyíti a transzplantációs várólistára jutást, így a magyar betegek könnyebben juthatnak átültetendő szervekhez Európából. Az előterjesztés emellett megkönnyíti a kísérleti gyógyszerek gyártását is, továbbá felére csökkenti a kis- és középvállalkozásokat érintő hatósági díjakat.
Bene Ildikó, a Fidesz vezérszónoka támogathatónak nevezte a kormány javaslatait, egyúttal arra kérte a többi frakciót is, hogy szavazzák meg a változtatásokat.
Teleki László, az MSZP vezérszónoka aktuálisnak nevezte a vények és a leletek elektronizálását, aminek szerinte akkor lesz igazi haszna, ha azt valóban minden érintett látja egy központi rendszeren keresztül. A szocialista politikus emellett reményét fejezte ki, hogy a transzplantációs várólistát érintő módosítások nem teszik lehetővé, hogy a betegek pénzért kérhessék előrébb sorolásukat.
Lukács László György, a Jobbik vezérszónoka közölte, képviselőcsoportjuk egyelőre nem alakította ki végleges álláspontját a javaslatról. Frakciótársa Rig Lajos azt mondta, a papír alapú ügyintézés felváltása sok előnye mellett nehézségeket is okozhat azokban a háziorvosi rendelőkben, ahol nem megfelelő a számítástechnikai háttér.
Mindkét általános vitát lezárta az elnöklő Sneider Tamás.
Oktatási salátatörvény
Az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának kezdetén Palkovics László oktatási államtitkár expozéjában ismertette, hogy a javaslat hat törvény módosítást tartalmazza. Ezek közül kiemelte azt a módosítást, amely szerint a felsőoktatási intézményekben a tanári munkakörben foglalkoztatottak esetén a magasabb fizetési fokozatba soroláshoz a korábban köznevelési intézményben pedagógus munkakörben eltöltött időt is figyelembe kell venni.
Ismertetése szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló törvényen technikai jellegű módosításokat vezetnének csak át, amelynek köszönhetően a közszolgálati ösztöndíjas és az állami ösztöndíjas hallgatókat egységes rendszerben kezelnék a jövőben. Szólt még a külföldi osztálykirándulásokkal kapcsolatos szabályokról is, amelyeket a veronai buszbaleset miatt hoztak meg. Ezekben egyebek között az intézményvezető felelősségi körét határozzák meg, illetve felelősségbiztosítás megkötését írják elő.
Javaslatot tettek arra is, hogy magyar intézmények külföldi tagintézményeket hozhassanak létre és ott szakképzést fogytathassanak, ha ezt a másik ország jogrendje lehetővé teszi.
Palkovics László beszélt még a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyerekek (btm) oktatásáról, a javaslat lehetővé teszi, hogy egyes tantárgyakat nemcsak gyógypedagógusok, hanem szakképzett tanárok is taníthassanak, ez azonban lehetőség, és nem kötelezettség. Az államtitkár jelezte, hogy a módosításokat a szakmai szervezetek javaslatára alakították ki.
A vita
A vitában elsőként felszólaló Kucsák László fideszes vezérszónok amellett, hogy támogatta a tervezetet, kiemelte azt a javaslatot, amely lehetővé tenné, hogy az egységes óvoda-bölcsőde 2018. augusztus 31-ig
működhessen tovább, hogy a fenntartóknak legyen kellő idejük a fejlesztések megvalósítására. Emellett hangsúlyozta, hogy a javaslat célja a hatékonyabb és jobb működés biztosítása.
Hoffmann Rózsa, a KDNP-frakció nevében erre reagálva azt mondta, már a baloldali kormányok alatt is volt szakemberhiány, de az akkori vezetés semmit nem tett, és ezt a problémát sok időbe telik megoldani. A javaslattal kapcsolatban kijelentette, csak támogatni lehet a tanulmányi kirándulással kapcsolatos szabályokat, és a fizetési fokozatba sorolással összefüggő változásokat.
Kunhalmi Ágnes, az MSZP vezérszónoka elsőként a pályaelhagyás problémakörét említette, mivel szerinte emiatt nyújtották be a javaslatot a Háznak. Mint mondta, csökkentik a szakmai elvárásokat, mert kevesebb a tanár, mint volt, csak ebben az évben 951 tanítónak és 3019 tanárnak szűnt meg az oktatói jogviszonya, őket pedig nem tudják pótolni. A kormány szerinte azt is javasolja, hogy a btm-es gyerekek ne kaphassák meg azt a törődést, amivel esélyük lenne az önfenntartó, boldog életre, és tudatosan törekednek arra, hogy kiszorítsák őket az iskolákból.
Duró Dóra (Jobbik) szerint óriási probléma, hogy évente négyezer pedagógus lép ki a rendszerből és a helyzet egyre rosszabb, növekszik a pályaelhagyók száma. Ez 2010 előtt is látszott, most már pozitív eredményeknek kellene lennie. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, az sem segít, hogy a tanárok nettó 14 ezer forinttal keresnek csak többet a minimálbérnél. Elfogadhatónak nevezte, hogy nem szakképzett tanárral oldanak meg oktatási feladatokat ott, ahol ilyen oktató nincs, viszont nem értette, hogy milyen szakmai indokok alapján szüntetik meg a btm-es gyerekek külön elbírálását.
A függetlenként felszólaló Szabó Szabolcs üdvözlendőnek nevezte a tanársegéd bizonyos időszakon belüli kötelező adjunktusi kinevezését és egyetértett abban is az előterjesztővel, hogy ahol nincs megfelelő szaktanár, ott más tanárokkal oldjanak meg feladatokat. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ez csak a meglévő helyzet "reszelgetése".
Kissné Köles Erika szlovén nemzetiségi szószóló a külföldi kirándulásokkal kapcsolatban megjegyezte, keresik a lehetőséget arra, hogy az anyaország illetékes minisztériuma, vagy az Emmi segítségével a nemzetiségi tanulók eljuthassanak az anyaországba.Emellett a szószóló üdvözölte az oktatási jogok biztosával kapcsolatos módosításokat is.
A vitát és ezzel a napirend tárgyalását is Lezsák Sándor levezető elnök lezárta, a képviselők péntek reggel folytatják a munkát.
