Ülésezik az Országgyűlés

Napirend előtt

MSZP: A magyar sajtószabadság már csak történelem 

Bárándy Gergely (MSZP) a sajtószabadság világnapja alkalmából arról beszélt, hogy szerinte a magyar sajtószabadság a történelemkönyvek adatai közé került. Hangsúlyozta: a sajtószabadság a demokrácia alapja, míg diktatúra, az illiberális állam és az irányított demokrácia kéz a kézben jár a "propagandisztikus pártsajtóval" és a "kormányoligarchák által felvásárolt és üzemeltetett sajtóval". Szerinte a kereskedelmi média egy része a "rogáni és újabban a putyini orosz" propagandát ontja. 

Bírálta a közszolgálati médiát, valamint a médiahatóságot is. 

Szerinte néhol még marad egy-egy független vagy ellenzéki médium "díszzsidónak", akiket néha kitiltanak a parlamentből, ha túl kritikusak, "de ennyi", a magyarok ugyanakkor - hivatkozott a Publicus egyik felmérésére - szabad sajtót szeretnének, és a "teljes átnevelés" egyelőre nem vezetett eredményre.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnökség államtitkára úgy válaszolt: a sajtó és a vélemény szabadsága a magyar demokrácia egyik fontos értéke, és a magyar sajtó kellőképen sokszínű, hiszen Magyarországon 6079 nyomtatott, 3384 internetes sajtótermék, 453 tévé-, és 96 rádiószolgáltatás működik. Tehát a magyar állampolgárok széles skálán válogathatnak - mondta.

Hangsúlyozta: tulajdonosi hátterét tekintve sokszínű a magyar média, és egyre intenzívebb a piaci verseny az egyes szereplők között, de a kormány a maga részéről nem kíván beszállni ebbe a versenybe. Hozzátette: a kormány több száz helyen hirdet, köztük olyan helyeken is, amelyek "messzemenőkig kormánykritikusak", szemben a baloldali kormányokkal, amelyek csak néhány helyen hirdettek.

Arra figyelmezett: a külföldi befolyásszerzéssel kapcsolatban viszont elővigyázatosnak kell lenni, ugyanis vannak jelek arra, hogy egyes külföldi milliárdosok a médiumokat is megpróbálják ellenőrzésük alá vonni, és saját érdekeinek megfelelően torzítanák a nyilvánosságot. 

A kettős állampolgárságról és a vizitdíjról szóló szocialista kampányokra utalva megjegyezte, ha van avatott szakértője a propagandának, akkor az az MSZP. "Sajtószabadság és propaganda ügyében az MSZP-től kioktatást semmi szín alatt nem fogadunk el" - jelentette ki az államtitkár.

LMP: Uniós forrásokat lopnak el az oktatásból 
     
Hadházy Ákos (LMP) arról beszélt, hogy egy tisztességes politika minden erőforrását az oktatásba fekteti, nem pedig agymosást és kormánypropagandát hajt végre. Szerinte tragikus jelenség az oktatásban, hogy több száz milliárd forint uniós forrást lehetne jó célokra fordítani, de ebben nem fejlesztéseket látja meg a kormány, hanem azt a pénzt, amit el lehet lopni. Az elmúlt évtizedekben rendkívül rossz helyzetbe került egyetemek számára most itt lenne a "mennyország", de a rengeteg pénznek a legnagyobb részét ellopják - értékelt. Példaként hozta a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, ahol szerinte visszaélések történtek uniós forrásokkal.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára erre válaszul közölte, a kormány évről évre több pénzt fordít az oktatásra, jövőre is a 82-85 milliárdos növekedést terveznek, a bővülő források pedig fedezetet adnak a béremelésekre, tornaterem- és iskolaépítésekre, fejlesztésekre. Szerinte Hadházy Ákos mindenhol korrupt oktatókat, korrupt egészségügyi és szociális dolgozókat lát, "lekorruptoz" mindenkit, aki Magyarországon él.
    
Jobbik: Az áradat ránk fogja rúgni a kaput

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint ekkora "megroggyanást" nem mutatott a Fidesz-KDNP korábban, mint az elmúlt napokban. "Behódoltak" Brüsszelnek, módosítani akarják a márciusban jobbikos támogatással elfogadott jogi határzár szabályait - mondta, kifejtetve: Rogán Antal miniszter szerint a 14-18 éves migránsok esetében megengedőbb lenne a szabályozás, DNS-vizsgálat ellenében beengednék az országba őket.

Hozzátette: 3 vagy 30 ember is nagyon sok, mert ez folyamat olyan kaput tár ki, amelyet "a mögötte rejtőzködő áradat ránk fog rúgni". Felhívta a figyelmet ezen korosztály befolyásolhatóságára és a családegyesítések veszélyére.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint Európában kevés olyan ország van, ahol akkora a biztonság mint Magyarországon. Hozzátette: a magyar kormány nem roggyant meg, Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Parlamentben megvédte az országot, kiállt a magyar érdekek mellett.

Ismertetése szerint jelenleg tizenegy 14-18 közötti fiatal tartózkodik a tompai tranzitzónában. Az országból való kizárásukat lehetővé tévő törvényt márciusban fogadta el a parlament, és változás csak akkor lehetséges, ha az Országgyűlés hozzájárul - magyarázta. Szerinte humanitárius szempontokból lehetséges megvizsgálni ezt a jogszabályt, de - tette hozzá - döntés nem született ebben az ügyben, és a parlament előtt sincs erre vonatkozó törvényjavaslat.

KDNP: Minden terület többet fog kapni

Harrach Péter (KDNP) a jövő évi költségvetés céljai között említette az államadósság és a munkanélküliség csökkentését, a foglalkoztatás növelését, a családok helyzetének javítását. Elmondta, nő a munkajövedelmekhez kötött családtámogatás, emellett az életpályamodellek miatt számos területen béremelésre lehet számítani, és nő a minimálbér, illetve a garantál bérminimum is.

Úgy összegzett: minden terület többet fog kapni, az ország jó helyzetben, sőt egyre javuló helyzetben van. Hozzátette: a támogatások a munkaalapú társadalmat szolgálják, de a költségvetésben megjelenik az ország biztonságának növelése is. 

Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára azt mondta, a 2018-as büdzsé célja, hogy a munka megbecsülése nagyobb, a családok megélhetése könnyebb legyen, hogy a biztonságot megőrizzék. Elmondta, jövőre az összes családi kedvezmény összege meghaladja a 300 milliárd forintot a költségvetésben. Jelezte, a biztonság területén több mint 80 milliárd forint többlettel számolnak.

Hangsúlyozta, az adócsökkentések, többletkiadások fedezetét a gazdaság 4,3 százalékos várható bővülése biztosítja.
    
Fidesz: A jövő évi költségvetéssel mindenki jobban jár majd
    
Bánki Erik (Fidesz) is a foglalkoztatást, a családtámogatást és a biztonságot nevezte a jövő évi költségvetés alappilléreinek. Szerinte messzire jutottak 2010-hez képest, amikor "egy csődben lévő" országot vett át a kormány, azóta stabilizálták a költségvetést úgy, hogy közben csökkentek az adók.

A fideszes politikus ismertette a 2018-as büdzsé főbb számait, a többi között azt, hogy 3 százalék az infláció tervezett mértéke, aminél nagyobb nyugdíjemelésre lehet számítani. Véleménye szerint a jövő évi költségvetéssel mindenki jobban jár majd, a cél nem változik: a teljes foglalkoztatás elérésre. 

Banai Péter Benő válaszában felhívta a figyelmet arra, hogy az otthonteremtésre az eddiginél magasabb összeg, 225 milliárd forint lesz. Ez a támogatás - a kedvezőtlen demográfiai viszonyok megfordítása mellet - segíti a gazdaság bővülését is a lakásépítésekkel - mondta.

Kitért arra, az infláció mérsékelt szintű, 3 százalék lehet jövőre. A nyugdíjak megőrzik reálértéküket, és azzal számolnak, hogy idén és jövőre a 3,5 százaléknál nagyobb gazdasági növekedés miatt nyugdíjprémiumot tudnak fizetni - közölte.
    
Határozathozatalok
    
Jelentésben foglalt állást a parlament az uniós energetikai tervekkel szemben 

Az Országgyűlés elfogadta azt a jelentést, amely úgynevezett indokolt véleményt fogalmaz meg a villamos energia belső piacáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet- és irányelvtervezetekkel szemben, mivel az abban szereplő változtatások a magyar álláspont szerint sértik a szubszidiaritás elvét.

Az erről szóló határozatot 144 igen, 30 nem szavazattal és 4 tartózkodás mellett fogadták el.

A kormány szerint a szóban forgó tervezetek elfogadása a rezsicsökkentés eredményeit veszélyeztetnék, ugyanis a változtatások már a hatálybalépéstől számított öt éven belül szigorú feltételekhez kötné a villamos energia áraiba történő állami beavatkozást, ezt követően pedig teljes mértékig az Európai Bizottság úgynevezett diszkrecionális hatáskörébe utalná ennek a döntésnek a jogát. A magyar kabinet ezzel szemben úgy gondolja, a nemzeti hatósági árszabályozás jelent megfelelő eszközt a megfizethető energiaárak biztosítására. 

Nemzetközi szerződések kihirdetése 

A parlament több nemzetközi szerződés kihirdetéséhez is hozzájárult. A képviselők elsőként a magyar és a japán kormány között kötött, az ideiglenesen munkát vállaló turisták programjáról szóló megállapodást támogatták, majd megszavazták a magyar és a kínai kabinetek között a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának építéséről született egyezmény második mellékletét is.

Ezt követően a Magyarország és a Vietnami Szocialista Köztársaság között létrejött három egyezményt hagytak jóvá, amelyek alapvetően a két ország közötti kiadatást szabályozzák. 

Jogharmonizációs célú változtatások 

A Ház az igazságügyi miniszter kezdeményezésére európai uniós jogharmonizációs céllal több ponton módosított az EU és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvényeket, valamint az ezekhez kapcsolódó más jogszabályokat, amelyeknek egyes részeinek elfogadásához kétharmados többség kellett.

Szintén uniós jogharmonizációs céllal módosították az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés szabályairól szóló törvényt a nemzetgazdasági miniszter javaslatára. A parlament 146 igen, 30 nem szavazattal hagyta jóvá Varga Mihály indítványát.
    
Több mint harminc ponton módosították a halgazdasági törvényt 

Az Országgyűlés több mint harminc ponton módosította a 2013-ban elfogadott halgazdasági és halvédelmi törvényt a kormány kezdeményezésére.

A képviselők 117 igen, 52 nem szavazattal és 6 tartózkodás mellett fogadták el a földművelésügyi miniszter javaslatát.

A változtatások egyike lehetőséget ad arra, hogy a külföldiek a saját hazájukban kiállított igazolvánnyal is vásárolhatnak horgászjegyet, továbbá a vakok és gyengén látók felmentést kapnak az írásbeli horgászvizsga alól, míg a halvédelmi bírság a jövőben nemcsak magánszemélyekre, hanem gazdasági társaságokra is kiszabható lesz.

Pontosították az agrárkamara adatkezelési jogait 

A parlament pontosított a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara adatkezelési jogosultságait, a tagok pontosabb nyilvántartása érdekében.

Az Országgyűlés 117 igen, 59 nem szavazattal fogadta el az erről szóló kormánypárti javaslatot.
A változtatások egyike kimondja, hogy mivel az egyéni vállalkozó kamarai tagok esetében a lakcímnél nagyobb jelentősége van a székhelynek, telephelynek, illetve fióktelepnek, ezért a kamara a jövőben ezeket az adatokat is nyilvántartja. 

Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank
    
Államtitkár: az AIIB-tagság új lehetőséget jelent a magyar vállalatoknak az ázsiai régióban
    
Hornung Ágnes pénzügyekért felelős államtitkár elmondta: a javaslat célja, hogy biztosítsa Magyarország taggá válását a pekingi székhelyű Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankban (AIIB), ennek megfelelően rendelkezik az AIIB létrehozásáról és működéséről szóló 2015-ös Alapokmány és az AIIB Kormányzótanácsa a tagfelvétel feltételeit rögzítő határozatának kihirdetéséről.

Hangsúlyozta: az AIIB-hoz való csatlakozással Magyarország a világ egyik legnagyobb, a közelmúltban létrehozott multilaterális fejlesztési bankjának lesz tagja, amely 100 milliárd dolláros jegyzett tőkéjével és 57 meglévő, valamint a most csatlakozó 17 új tagországgal egyenrangú partnere az ázsiai térségben aktív Világbank-csoportnak és az Ázsiai Fejlesztési Banknak.

Mint mondta: a közép-európai régióból Lengyelország után Magyarország csatlakozik másodikként az AIIB-hoz, és várhatóan az Egyesült Királyság által vezetett, jelenleg hét európai országból álló csoport tagja lesz. Kiemelte: a javaslat elfogadásával Magyarország az AIIB dinamikusan fejlődő portfóliójához, új projektlehetőségekhez kap közvetlen hozzáférést, és ezzel új lehetőséget biztosít a magyar vállalatok számára, hogy az ázsiai piacokon beszállítóként vagy közvetlenül megjelenjenek. Hozzátette: az AIIB tagság tovább bővíti Magyarország nemzetközi pénzügyi és külgazdasági kapcsolatrendszerét, segíti a gazdasági növekedésre és a vállalati versenyképességekre vonatkozó célkitűzések magvalósítását. 

Közölte: a javaslat előírja, hogy a Magyarország által befizetendő 20 millió dollár tőkerész teljesítését 2017 és 2021 között éves egyenlő részletekben kell végrehajtani, valamint a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a Magyar Nemzeti Bankot jelöli ki a letéteményesi feladatok ellátására.
              
A Fidesz támogatja a javaslatot
    
Balla Mihály, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: a kormánypárti frakció támogatja a javaslatot, figyelemmel arra, hogy új nemzetközi rend formálódik, amelyben kiemelt szerepe lesz Kínának és az ázsiai országoknak. Hozzátette: az AIIB-hoz történő csatlakozás elősegíti Magyarország pénzügyi és külgazdasági kapcsolatrendszerének fejlesztését, valamint erősíti a magyar vállalatok ázsiai piacokon történő megjelenését. Hozzátette: a tagság megkönnyíti, hogy a magyar vállalatok részt vegyenek a pénzintézeten keresztül finanszírozott fejlesztésekben.
    
A Jobbik üdvözli a tagságot
    
Gyöngyösi Márton, a Jobbik vezérszónoka úgy értékelt, gazdasági-pénzügyi hangsúlyeltolódás tapasztalható keleti irányba a világban, a bank létrejötte pedig önmagában óriási változást mutat. Mint mondta, egy új korszak veszi kezdetét, az AIIB a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank szerepét veheti át a globális térben.

Az ellenzéki politikus kiemelt jelentőségűnek tekinti, hogy ennek Magyarország is részese legyen, ugyanakkor szóvá tette, hogy a határidőt lekésve nem alapító tagként, hanem szimpla tagként vesz részt. Szerinte előbbiek a meghatározó alakítói a működésnek. Úgy fogalmazott: Magyarország előtt óriási lehetőség állt, hogy 2015. március 31. előtt önszántából csatlakozhasson egy szervezethez. Megjegyezte: a KGST-hez, a Valutaalaphoz vagy az Európai Unióhoz csatlakozás mind valamilyen kényszer hatása alatt történt.

A jobbikos politikus közölte: képviselőcsoportja támogatni fogja a javaslatot.
    
Ezt követően az elnöklő Latorcai János lezárta az általános vitát.

Kormány: a javaslat a pénzügyi közvetítői rendszer további erősödését szolgálja
     
Hornung Ágnes, a nemzetgazdasági tárca pénzügyekért felelős államtitkára uniós jogharmonizációval indokolta a módosításokat, mint mondta, a szabályrendszer pillérei változatlanok, azonban a válság tanulságait is felhasználva szigorításokat tartalmaz az irányelv és új tárgyköröket is beemel.

Kifejtette, hogy az aktualizált szabályrendszert 2018. január 3-tól kell az EU tagállamaiban alkalmazni, így a piaci szereplőknek fél évük lesz az informatikai és szervezeti felkészülésre. Tájékoztatása szerint a módosítás a befektetési vállalkozókat, az adatszolgáltatást és a tőzsdét is érinti.

Az államtitkár elmondta: a tőzsde lehetőséget kap, hogy szervezett kereskedési rendszert működtessen és adatszolgáltatási tevékenységet végezhessen; egy pénzügyi eszköz felfüggesztése vagy kereskedésből törlése pedig az annak árától függő további eszközök felfüggesztését vagy törlését is maga után vonja.

Az irányelv a tőzsdei kereskedésre való jogot is felülvizsgálja, emellett a befektetők védelmének indokával további szigorításokat rögzít. Hornung Ágnes példaként hozta a tanácsadás díjának közzétételi kötelezettségét, a tanácsadás alapját, továbbá azt, hogy személyre szólóan milyen választékot vesz figyelembe.

Az adatszolgáltatási tevékenységet végzőkre vonatkozóan az adatok átláthatóságának javítását, az információkhoz könnyebb hozzáférést emelte ki.

Az államtitkár kitért arra is, hogy az uniós szabályból fakadóan módosítják a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt is.

Úgy értékelt: a javaslat hozzájárul ahhoz, hogy a pénzügyi közvetítői rendszer tovább erősödjön és a befektetők érdekei hatékonyabb védelemben részesüljenek.
    
Fidesz: az indítvány hozzájárul a bizalom erősödéséhez
    
László Tamás, a Fidesz vezérszónoka a keretrendszer korszerűsítéseként jellemezte a jogharmonizációs javaslatot, amely szabályozza a többi között a befektetési vállalkozások és hitelintézetek által nyújtott szolgáltatásokat.

Értékelése szerint bővül és színesedik a felügyeleti eszköztár, a módosítások hozzájárulnak a bizalom erősödéséhez, ebből pedig mind a szolgáltatók, mind az ügyfelek profitálhatnak.

Kitért arra, hogy a javaslatnak pénzügyi vonzatai is lesznek, ezek mértéke a szolgáltató palettájától függ, arányban áll a végzett tevékenységgel.

A kormánypárti politikus közölte: támogatják a módosítást, mert az átlátható piaci környezetet teremt, egységességet és transzparenciát ígér az ügyfeleknek.
    
MSZP: a tartalom jó, a megvalósítás elképzelhetetlen
        
Józsa István, az MSZP vezérszónoka tartalmilag jónak ítélte a jogszabályt, azonban szerinte a jegybank felügyeleti jelenléte miatt a megvalósítás elképzelhetetlen, ezért frakciója nem támogatja azt.

A javaslat célját tekintve helyes - mondta az ellenzéki politikus, a szolgáltatások működési feltételeinek szigorítására, az átláthatóság növelésére és a befektetők védelmére hivatkozva. Szóvá tette ugyanakkor, hogy három év lemaradásban van az ország az átültetéssel.

Helyesnek tartja, hogy a helyi önkormányzatok és helyi hatóságok kikerülnek abból a befektetői körből, amelyek elfogadható partnernek számítanak. Ezt azzal magyarázta: korábban több önkormányzat helytelenül ítélte meg saját lehetőségeit és egyes termékek kockázatát. A szocialista politikus emellett a független tanácsadás intézményének bevezetését is helyeselte. Szólt arról is: a 21. század pénzpiaci technológiai kihívása, az algoritmikus kereskedés egyelőre a probléma felismerésének és engedélyhez kötésének szintjén áll, de kevés szó esik arról, milyen kritériumoknak kell megfelelni.
    
KDNP: uniós irányelv átültetéséről van szó  
    
Hollik István, a KDNP vezérszónoka szerint a javaslat a pénzügyi eszközök piacairól szóló EU-s irányelv továbbfejlesztéséről, jogharmonizációjáról szól. A javaslat 16 törvény módosít, ebből kettőt, a tőkepiacról, és a befektetési vállalkozásokról szóló szabályozást jelentősebben - tette hozzá. Szerinte ugyanakkor nem jelenti a befektetési szolgáltatási szektor szabályozásának teljes átgondolását, csak jogharmonizációt. A legfontosabb módosítások között említette a kereskedési adatok átláthatóságának javulását, tőzsde által végezhető tevékenységek változását, az árualapú származtatott ügyeletek vonatkozásában megjelenő új elemeket, valamint a felügyelet hatáskörének erősödését, ami hatékonyabban tudja megvédeni a befektetőket. 
        
A Jobbik a fogyasztóvédelmet erősítené 
    
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka azt mondta: a javaslat a fiskális unió egyfajta folytatása és "vadhajtása", amiben vannak pozitívumok, és irritáló, idegesítő tételek is. 

A képviselő a fogyasztóvédelem erősítését szorgalmazta, és úgy vélte: az ügyféltájékoztatás és ügyféligény-felmérés régóta hiányterület, ezért ebből a szempontból vannak pozitív elemei a javaslatnak. Ugyanakkor hangsúlyozta: miközben Fidesz-kormány kívülről importál szabályozást, önálló elképzelései nincsenek a fogyasztóvédelmet illetően. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a PSZÁF megszüntetésével a felügyeleti jogkörök az MNB-hez kerültek, amelynek függetlenségének "örve alatt" minősített bűncselekmények fordulnak elő.
    
Hornung Ágnes államtitkár a vitában elhangzottakra válaszolva azt hangsúlyozta, hogy a javaslat a transzparenciát és az ügyfélvédelmet helyezi a középpontba.

A reklámadó módosításáról szóló kormányelőterjesztés szerint 2017. június 1-jétől 9 százalék lesz a reklámadó, de az előterjesztő nyitott arra, hogy az adó mértékére vonatkozó javaslatokat érdemben megvizsgálja és megvitassa - mondta Tállai András a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára a javaslat szerdai vitájában az Országgyűlésben.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára elmondta: a javaslat elsődlegesen az Európai Bizottság határozatának végrehajtását szolgálja. Szerinte a reklámadó megalkotása, 2014 óta az Európai Bizottság "célkeresztjében áll", mert a sávosan progresszív mértékrendszer miatt a nagy árbevétellel rendelkező vállalkozásoknak magasabb adót kellett fizetniük, "ennek ürügyén" pedig Brüsszel 2015-ben felfüggesztette a reklámadó alkalmazhatóságát. Hozzátette: ezért a szabályozás úgy módosult, hogy minden adóalanynak egységes, 5,3 százalékos kulcsot kellett alkalmaznia az adóalapja 100 millió forintot meghaladó része után.

Tállai András szerint azonban "a brüsszeli bürokratáknak ez sem volt elég", így "megalapozatlan kifogásuk tárgyává" az a szabály vált, hogy a 100 millió forintot el nem érő árbevétel esetén nem kell adót fizetni. Kiemelte: a bizottság ezért hozott egy - a magyar kormány szerint uniós jogot sértő - határozatot, amelyben a reklámadót olyan állami támogatásnak titulálta, amely gazdasági előnyt biztosít az alacsony árbevételű adóalanyok számára. Ez a határozat arra kötelezte Magyarországot, hogy visszamenőleges hatállyal fizetesse meg az adót azokkal a kisvállatokkal, amelyeknek azt nem kellett megfizetniük, vagy térítse vissza az adóalanyonak az adó összegét - ismertette. Jelezte: a kormány az Európai Bíróságon jogorvoslattal élt a határozat ellen, ez azonban nem halasztó hatályú.

Közölte: a törvényjavaslat a határozat végrehajtása érdekében elrendeli a már megfizetett összes reklámadó visszatérítését az adó-visszatérítés általános szabályai szerint, előírja az állami adóhatóság számára, hogy erről értesítést küldjön, továbbá rendelkezik arról is, hogy a korábbi adóévekre bevallott, de meg nem fizetett adót nem kell megfizetni. További változásként említette, hogy az elhatárolt veszteség 50 százalékának 2014 évi adólapból való levonhatóságára vonatkozó szabály hatályát veszti.

Kiemelte: a kormány reklámadóval kapcsolatos célja nem változott, továbbra és úgy véli, hogy a jelentős reklámpiaci szereplőknek kiemelt szerepet kell vállalniuk a társadalmi terhek viselésében, miközben a kisebb vállalkozásoknak adminisztratív költségeit nem szabad növelni. Ezért a javaslat szerint a nettó árbevétel százmillió forintig mentes lesz adó alól és a saját célú reklám közzététele nem lesz adóköteles.

Elmondta: a javaslat értelmében az adó mértéke 2017. január 1. és 2017. május 31. között - annak érdekében, hogy egyetlen adózó esetén se következzék be visszamenőleges hatályú tehernövekedés - egységesen 0 százalék, 2017. június 1-jétől pedig 9 százalék lesz.

Közölte: az utóbbi kulcsot az adóalanyoknak a 2017-es adóévben időarányosan számított adóalapjára kell alkalmazni, így az átlagos adómérték 2017-re nézve 5,25 százalék lesz, vagyis némileg kisebb, mint a jelenlegi 5,3 százalékos kulcs. Szerinte ezért "szó sincs évközi adóemelésről", sőt tekintettel arra, hogy a korábban megfizetett reklámadó visszajár, összességében jelentős adócsökkentésről lehet beszélni 2017-re vonatkozóan.

Jelezte: az előterjesztő nyitott arra, hogy a reklámadó mértékére vonatkozó javaslatokat érdemben megvizsgálja és megvitassa. Megjegyezte: a törvény elfogadásának és kihirdetésének tervezett napjára tekintettel várhatóan módosítani kell az új adómérték alkalmazásának kezdőnapját és a törvény hatályba lépésének napját is.

Bányai Gábor, a Fidesz vezérszónoka felidézte reklámadóval kapcsolatos európai bizottsági eljárást, és úgy vélte, hogy a bizottság legfontosabb kifogása a kis reklámcégek ellen szólt. Jelezte, hogy a Fidesz-frakció támogatja a javaslatot, és a többi képviselőcsoporttól is a támogatást kért.

Józsa István, az MSZP vezérszónoka botránytörvénynek nevezte a javaslatot, amely szerinte úgy van "becsomagolva", mintha uniós észrevételek nyomán kellene módosítani, azonban a kiinduló pont az, hogy a Fidesz jogalkotási eszközökkel akarja a piac egyes szereplőit ellehetetleníteni, megrendszabályozni. "Valahol ez is a lopakodó diktatúra, a lopakodó fasizmus kiépítésének az egyik eszköze" - fogalmazott.

Hozzátette: míg Andy Vajna nem fizet adót a legnyereségesebb kaszinós üzletág után, addig itt piacátrendezési céllal, kivetnek egy 9 százalékos rendkívüli adót, amivel ezzel az üzletágat "teljesen agyoncsapják". Szerinte ez annak belháborúnak a része, aminek részeként "Simicska Lajos, korábbi kedvenc oligarcha" cégeit akarják nehezebb helyzetbe hozni.

A képviselő a javaslat eltörlését javasolta, MSZP az tartaná jónak, ha ilyen szektorális adó nem lenne.

Hollik István, a KDNP vezérszónoka szerint az EU-nak nem a reklámadóval van baja, hanem annak egyes részelemeit vitatja. A képviselő szerint reklámadó önmagában jó és olyan innovatív eszköz, mint korábban a bankaadó volt. A vállalatokat adóztatjuk meg, hogy azt odaadjuk a magyar családoknak és a dolgozóknak - tette hozzá.

Hangsúlyozta: Magyarország nem akar kilépni az EU-ból, ezért még ha vitatjuk is az állításokat, a kötelezettségeknek eleget teszünk.

Az ellenzék éles bírálata mellett folytatta le a reklámadóról szóló jogszabály módosításának vitáját az Országgyűlés szerdán, majd a Ház áttért az állatvédelmi törvény módosítását kezdeményező javaslatra.

Jobbik: az állam a legnagyobb piactorzító
     
Volner János, a Jobbik vezérszónoka jelezte: 2014-ben figyelmezettek arra, hogy a reklámadó nem állja ki az idő és az Európai Bizottság próbáját. Az adó rendelkezései az RTL-re céloztak és arra, hogy a reklámpiac minél nagyobb hányadát megszerezzék maguk számára - tette hozzá a képviselő, aki szerint az állam a legnagyobb piactorzító több gazdasági ágazatban is.
Szerinte a kormányzati hirdetéseket csak a kormányhoz hozzá közel álló vagy az ő érdekeit szolgáló média kaphat, a kormány gondoskodik arról, hogy ha Habony Árpád vagy Andy Vajna létrehoz egy új médiumot, akkor garantáltan meg fog élni.
Volner János hozzátette: amikor megborul a centrális erőtér, és erősödik a Jobbik, akkor a kormány igyekszik felhúzni a baloldalt, ezért hirdet a Népszavában is.
Hangsúlyozta: a reklámtörvény módosítása kapcsán csak szégyellnivalója van a Fidesznek, amely a reklámpiacot megpróbálja saját hatalmi érdekeinek alárendelni.

LMP: ez gengsztermódszer

Ikotity István (LMP) szerint a reklámadót azért találták ki, hogy az RTL Klubot távozásra kényszerítsék vagy arra, hogy eladják a céget egy kormányközeli oligarchának. Mint adónak, nem volt értelme, szabályozási hatása nem volt, például nem szorította vissza a káros tartalmakat és a költségvetésnek sem hozott jelentős bevételt - tette hozzá Ikotity István. Gengsztermódszernek nevezte a folyamatot, amely szerinte az ország érdeke ellen való.
Kijelentette: európai vagy nemzetközi összefogásra lenne szükség az olyan nagy társaságok, mint a Google megfékezésére, a jelenlegi kormány azonban mindig mindent maga akar megoldani.
Érhetetlennek tartotta az adó mértékének megemelését, hiszen az szerinte jelentős bevételnövekedést nem jelnet a költségvetésnek, az egyes cégeknek azonban súlyos problémát okozhat. 

MSZP: az érintettek már így is adóznak

Józsa István (MSZP) hangsúlyozta: az érintett cégek adóznak, évente leróják a társasági adót. Valóban szépen fejlődik a mintegy 200 milliárd forintos reklámpiac - folytatta -, ennek egy részét akarja "agyoncsapni" a kormány. 

Az ülésen elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát lezárta. 

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára a vitára úgy felelt: valószínűleg júniusban már nem tud hatályba lépni a törvény, és az előterjesztő nyitott a 9 százalékos adómérték csökkentésére is, de ha annyi is maradna, akkor is erre az évre 4,5 százaléknyit kell majd fizetniük az érintetteknek; a teher összértéke még jövőre sem éri el a 20 milliárd forintot.
Az európai bíróság is vizsgálja a kérdést - ismertette, és hangot adott azon reményének, hogy a kormánynak adnak majd igazat. 
Szerinte az ellenzék továbbra is a multik oldalán áll, azokat védi, hogy ne kelljen a nagy árbevételű cégeknek reklámadót fizetniük. Kitért arra is: a Jobbik elfogadja Simicska Lajostól a támogatást, a reklámfelületet, de arra a kérdésre, hogy mennyiért és miből reklámoznak, nem tudnak válaszolni - mondta. 
Az LMP álláspontjával nem nagyon kell foglalkozni - jegyezte meg -, mert az egyik képviselőjük bevallotta, hogy azért fejezi be a politikát 2018-ban, mert amit mondott, arra az emberek nem figyeltek oda. 
Válaszát úgy zárta: a 2014 óta napirenden lévő reklámadó most remélhetőleg olyan szakaszba kerülhet, amelyet az unió is elfogad majd. 

Állatvédelem

Egy európai uniós irányelv átvételével indokolta az álltavédelmi törvény módosítását a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára.
Zsigó Róbert emlékeztetett: még kötelezettségszegési eljárás is indult az ország ellen az átvétel elmulasztása miatt.     
A javaslat az állatkísérletekkel kapcsolatos szabályozást egységesíti az unióban, hogy az azok alkalmazásával előállított termékek minden tagállamban értékesíthetők legyenek. 
Kifejtette: a jövőben csak olyan állatkísérlet végezhető, amelyet egy erre létrehozott etikai tanács értékelt és javasolt, és csak olyan tenyésztők, beszállítók és felhasználók működhetnek a területen, amelyek rendelkeznek az állatvédelmi hatóság engedélyével. Ezen hatóság az engedélyt szükség esetén később vissza is vonhatja - tette hozzá. 
Az előterjesztés pontosítja az állatkínzás fogalmát. Kimondja, hogy az állat bántalmazása minden körülmények között tilos, így a hatóságnak nem kell vizsgálnia, hogy az szükségtelennek minősül-e - folytatta. 
A javaslat önálló fejezetbe rendezi az önkormányzatok állatvédelmi feladatait, megjelölt ebek országos elektronikus adatbázisára, a hatósági eljárás és ellenőrzés általános szabályaira vonatkozó rendelkezések.
A módosítás önálló fejezetbe rendezi a befogott kóbor állatokkal kapcsolatos szabályokat vagy a kísérleti célra tenyésztett állatokkal kapcsolatos előírásokat. 
A települési jegyzők feladatait eddig kormányrendelet írta elő, most törvényi szintre emelkednek a jegyző állatvédelemmel, valamint az állatok nyilvántartásával, biztonságos elhelyezésével, a szökésük elleni védelemmel kapcsolatos teendőinek előírása - mondta Zsigó Róbert.

Fidesz: fontos az állatvédelem oktatása 
    
Pócs János (Fidesz) kiemelte a kóbor állatok befogásával kapcsolatos szabályokat vagy azt, hogy pontosítják a feladatok pénzügyi fedezetét. Mint mondta, erre a központi költségvetés tartalmaz forrásokat, valamint az ebrendészeti hozzájárulás biztosít alapot. 
Fontosnak nevezte az állatvédelemmel kapcsolatos oktatást, de az önkormányzati feladatok szabályozását is. 
Beszámolt a többi közt az ügyész szerepének szabályozásáról az állatvédelemben és a települési jegyzők az állatok védelmével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatainak törvényi szabályozásáról. Egyértelművé válnak a veszélyes állatokkal kapcsolatos szabályok is - ismertette. 
    
MSZP: hol vannak a civilek javaslatai? 

Bárándy Gergely (MSZP) gyalázatosnak nevezte az előterjesztést, mondván, az nem tartalmazza az állatvédő civilek azon javaslatait, amelyek törvénybe foglalására ígéretet tett az igazságügyi tárca. A beterjesztett javaslat szerinte csak a felszínt karcolgatja, miközben az érdemi változtatásokkal a kormányzat nem kíván foglalkozni. 
Azt is nehezményezte, hogy a kormányoldal egy 2010-es uniós irányelvre hivatkozik, amelyet - mint mondta - már régen át kellett volna ültetni a magyar jogrendszerbe. 
    
KDNP: tiltani kell az állatok bántalmazását 

Földi László (KDNP) az állatok bántalmazása ellen szólalt fel, ez ellen eredményes fellépést sürgetett, és azt mondta, ezt szolgálja a javaslat. A tagállamoknak már 2012-ben át kellett volna ültetni és 2013 januárjától alkalmazniuk a hivatkozott uniós irányelvet, amit Magyarország nem tett meg, ezért uniós kötelezettségszegési eljárás indult ellene - emlékeztetett. 
Rámutatott ugyanakkor arra: az irányelv átültetésén túl néhány jogalkalmazási probléma feloldását is célozza a javaslat. 
Új közfeladatot a javaslat nem teremt, a jegyzők feladatai azonban kormányrendeletből törvényi szintre emelkednek - hangsúlyozta.

Jobbik: érdemi előrelépésekre van szükség

Egyed Zsolt (Jobbik) azt kérte, hogy történjenek érdemi előrelépések az állatvédelem területén, mert szerinte ebben a kérdésben évtizedekkel, ha nem egy évszázaddal vagyunk elmaradva az EU-tól.
A törvényjavaslat gyakorlatilag semmivel nem viszi előrébb az állatvédelem ügyét, de van benne egy-két pont, ami gyanakvásra adhat okot - közölte.
A jogszabály jelentős része arról szól, hogy hogyan kell bánni a kísérleti célra tartott állatokkal - emelte ki, hangsúlyozva, hogy a Jobbik az állatkísérletek minden fajtáját elutasítja.
Az ebadóra áttérve azt mondta, hogy ennek bevezetésére eddig is volt lehetőség, de csak elenyésző számú önkormányzat élt vele. A 70-80 ezer forintból élő kisnyugdíjasnak vagy a közmunkásnak nem kellene egy plusz adót a nyakába akasztani csak azért, mert tart egy kutyát - érvelt a vezérszónok, aki szerint ha az önkormányzatok tömegesen vezetnék be az adót, akkor heteken belül a mezők és az utcák tele lennének kóbor kutyákkal.
Emlékeztetett arra a javaslatára, amelyik egymilliárd forintot különíttetne el a költségvetésből egy országos ivartalanítási akcióra.

LMP: ez egy sintértörvény

Sallai R. Benedek (LMP) azt kérdezte, hogy a jogszabálynak miért állatvédelmi, miért nem sintértörvény a neve, mert - véleménye szerint - ezzel akarnak felhatalmazást adni a kóbor kutyák agyonverésére.
Nonszensznek nevezte, hogy a kormány nem teljesítette azt az alapvető kötelezettségét, hogy ezt - az uniós jogalkotási kötelezettségből fakadó irányelvet - már évekkel ezelőtt beterjessze a parlament elé.
A javaslat szűklátókörű, több alapvető kérdéssel sem foglalkozik - szögezte le. Hozzátette, hogy a kormánypárt gyakorlatilag nem tekinti állatnak a nem gerinces állatokat, például a méheket.
Az is kérdéseket vet fel, hogy a menhelyek hogyan adhatják örökbe a hozzájuk bekerült állatokat - sorolta problémáit. 
Megköszönte Egyed Zsoltnak, hogy az ivartalanítás kérdését előhozta, hangsúlyozva, ezt a problémát lehetne kezelni, de a kormányzat sajnálja rá a pénzt.
Sallai R. Benedek végül frakciója nevében a javaslat visszavonását kérte.

MSZP: Btk.-ba kellene építeni az állatkínzás fogalmát

Kiss László (MSZP) szerint sokat elmond, hogy mindjárt vége a parlamenti ciklusnak, a Ház mégis először beszél az állatvédelemről. Szerinte ugyanakkor ahelyett, hogy a valódi dolgokról beszélgetnének, csak a felszínt kapargatják.
A törvény jól definiálja az állatkínzás fogalmát, de azt nem építi bele a Btk.-ba - hívta fel a figyelmet.

Vita az állatvédelmi törvény módosításáról

Minden ellenzéki felszólaló kritizálta az állatvédelmi törvény módosításáról szóló földművelésügyi minisztériumi előterjesztést.
Szilágyi György (Jobbik) szerint ha elfogadják a törvényjavaslatot, az állatvédelmi törvény nem lesz koherens a büntető törvénykönyvvel (Btk.), mert nem lesz összhangban az állatkínzás fogalma a két jogszabályban. Felhívta a figyelmet arra is, hogy ha ebben a formában szavazzák meg az indítványt, akkor például az is bántalmazásnak minősül majd, ha valaki rákiabál egy kutyára.
A képviselő azt szorgalmazta, hogy a kormány először tárgyaljon az állatvédő szervezetekkel, nyissa meg módosításra a Btk.-t, és utána hozza vissza az állatvédelmi törvényt a Ház elé.
Összegzése szerint valóban meg kell büntetni azokat, akik kínozzák az állatokat, a probléma az, hogy ezt a célt ez a törvénymódosítás nem valósítja meg.
Sallai R. Benedek (LMP) szerint a törvénymódosítás nem hoz érdemi előrelépést az állatvédelem területén.
Kifogásolta, hogy az előterjesztő nem fontolta meg a szakértői véleményeket.
Bárándy Gergely (MSZP) hosszasan hiányolta, hogy a kormány képviselője nem szólal fel a vitában.
Az állatok elaltatásának kérdésében azt sérelmezte: ahelyett, hogy plusz forrásokat fordítanának az ivartalanításra és a menhelyek bővítésére, inkább lehetővé teszik az állatok megölését.
Vonják vissza a javaslatot! - szólított fel.
Ezután az elnöklő Jakab István lezárta a vitát.
Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára zárszavában azt mondta: a törvényjavaslat olyan pontokat érint, amelyekben az Európai Bizottságnak vitája volt a kormánnyal.
Az állatvédelmi törvény módosítása viszont nem tekinthető lezártnak, a civil szervezetekkel zajlik az egyeztetés - jelezte.

Az élelmiszerlánccal kapcsolatos egyes törvények módosításáról

Expozé

Zsigó Róbert, a földművelésügyi tárca államtitkára kiemelte: a 2013-ban elfogadott élelmiszerlánc-biztonsági stratégia új és korszerű alapokra helyezte az ezért felelős szervezetek viszonyát. A stratégia Európában is példaértékű szemléletének eredményességét a szakterület elmúlt időszakban elért eredményei igazolták.
Hozzátette: a stratégia maradéktalan végrehajtásához ugyanakkor szükséges az élelmiszerlánccal összefüggő jogszabályok felülvizsgálata, erről szól a javaslat. 
Kifejtette: ennek keretében módosítják az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvényt. Állatjárványok kitörése vagy annak gyanúja esetén felhatalmaznák az országos főállatorvost az országos és helyi járványvédelmi központ létrehozására, valamint válságstáb felállítására. Ezen rendelkezésekkel eleget tesznek az uniós jog által támasztott követelményeknek is - mondta Zsigó Róbert. 
Jelezte: ezen központok az esetleges vészhelyzetek hatékony kezelését szolgálják. Kitért arra is, hogy a törvényjavaslat alapján az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerre vonatkozó szabályok kiegészülnek. A fogyasztók érdekeinek védelmében kiépítik a garanciális feltételeit annak, hogy csak legális termékek és tevékenységek jelenhessenek meg a piacon. 
Az élelmiszer-rendészre vonatkozó alapvető szabályokat is megteremtik - jelezte. Pontosítják továbbá a felügyeleti szervek jogosítványait. Kiemelt célként jelölte meg a fogyasztók jobb minőségű élelmiszerekkel ellátását és az étkezés körülményeinek javítását. Élelmiszerbiztonsági és minőségi szempontokat magában foglaló minőségbiztosítási rendszert kell működtetni - tette hozzá Zsigó Róbert, aki beszámolt arról, hogy eddig csaknem 3500 közétkeztető, főző- és tálalókonyha minősítése történt meg. 

Fidesz: hatékonyságot növelő pontok a javaslatban 

Horváth István, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: a javaslat rendezi a növényvédelmi gépek műszaki felülvizsgálatával összefüggő alapvető kérdéseket. Üdvözölte az országos főállatorvos lehetőségeinek bővítését. Ezáltal tovább növelhető az állatokat veszélyeztető járványok elleni védekezés hatékonysága - mondta. 
Kiemelte az adatkezelési szabályok pontosítását is, amelyek a hatékonyság növelését szolgálják.

MSZP: nem a javaslatra

Legény Zsolt, az MSZP vezérszónoka azt mondta, hogy nem értettek egyet az eredeti törvénnyel sem. A szervezeti változások nem voltak és most sem elfogadhatók, így a módosítást nem támogatják. 
Ugyanakkor azt megjegyezte, hogy a probléma, amit kezelni akarnak, valós.
Kitért arra is: 200 ezer vállalkozásra mondják, hogy az élelmiszerágazatban tevékenykedik, és több mint 90 százalékuk tisztességesen jár el. A felmerülő jogsértések ugyanakkor elbizonytalaníthatják a fogyasztókat - jegyezte meg.

Élelmiszerlánc
    
KDNP: igen a módosításokra 

Földi László, a KDNP vezérszónoka szerint a javaslatra a gyakorlatban felmerült problémák rendezése érdekében van szükség. A változásokkal pontosítják az élelmiszerlánc-hatósági felügyelet alá tartozó tevékenységeket és törvényi szintre emelik az ökológiai gazdálkodás területén a szabad tanúsítószervezet-váltás jogát. Írásbeli szerződéshez kötik a növényvédelmi szolgáltatás végzését - közölte.  A módosítás pontosítja a vendéglátóipari létesítmények minősítésére vonatkozó előírásokat és megteremti annak lehetőségét, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv honlapján közzétegyék a minősítés eredményét. 
A KDNP támogatja a javaslatot - mondta a kormánypárti politikus.
    
Jobbik: hatékonyság is kell az élelmiszer-rendészet létrehozása mellett
    
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint akkor van értelme az élelmiszer-rendészetet bevezetni, ha az hatékonysággal párosul. Szerinte a fogyasztóvédelmi rendszer nem erősödött az elmúlt években, és felmerül a kérdés, hogy ha "rázós razziára" számítanak, miért nem hívnak rendőrt.
Úgy látta, a cégnyilvántartás is tartalmazza azokat az adatokat, a vállalkozások tevékenységét és telephelyeit, amelyek a módosítás után a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján is olvashatók lesznek. 
Jelezte, támogatja azt, hogy a jogsértő ügyfelet terhelje a hatósági eljárás díja.
Az ellenzéki politikus a "kérdéscunamijának" megválaszolásától tette függővé a törvényjavaslat támogatását. Egyebek mellett azt firtatta, kinek a tulajdonában vannak a laborok, miért hasznos bizonyos feladatokat kiszervezni. 
Szólt arról is, hogy a takarmányozásból "ki kellene lökni" a genetikailag módosított összetevőket. Vérlázítónak tartotta, hogy a nemzetközi gyártók silányabb minőségű termékeket "terítenek" a magyar piacra, mint az osztrákra. Ez ellen nem fellépni, katasztrófa - közölte.
    
Zárszó
    
Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára zárszavában a szocialistákat arra kérte, hogy támogassák a jogszabály-módosítást, mert az fontos ügyeket szabályoz. 
A jobbikos képviselőnek válaszolva közölte, hogy a Nébih laborhálózata állami kézben van, és száz százalékban biztosítja a szükséges vizsgálatokat. A mintavétel vagy a minták szállítása esetén lehet gondolkozni a kiszervezésen - jegyezte meg.
Beszélt arról is, hogy minden kiemelt időszakban ellenőrzést végeznek a szakemberek, a tervezett adatbázisban pedig rá lehetne azokra a vállalkozásokra keresni, amelyek tisztességesen végzik a munkájukat az ellenőrzések után is.
Az államtitkár kijelentette: a kormány elkötelezett a GMO-mentesség megőrzése mellett. Úgy látta, az élelmiszerrendészet létrehozása segíteni fogja azt, hogy a magyar családok asztalára egészséges, biztonságos élelmiszerek kerüljenek.
    
Egyes földügyi tárgyú törvények módosítása

FM: az egységes joggyakorlat kialakítása a cél
    
Az egyes földügyi tárgyú törvények módosításának általános vitájában Nagy István, az FM parlamenti államtitkára azt mondta, az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében szükséges a törvénymódosítás. "A törvényjavaslat vállaltan salátajellegű törvény" - fogalmazott - , mert olyan kis terjedelmű módosításokat kezdeményeztek az érintett öt törvényben, hogy azok külön tárgyalásával a kormány az ülésszak végén nem akarta terhelni az Országgyűlést.
Egyértelműsítik a részarány-földtulajdon helyének meghatározása során kialakítható területnagyságokat - ismertette. Magyarázatként elmondta, eddig nem volt egyértelmű, hogy a területi minimum a kérelmet benyújtók számára kialakított földrészletre, a visszamaradó területekre és az egyéb kötelezően kialakítandó földrészletekre nem vonatkozik.
Beszélt a részarányföld-kiadás estén tervezett változtatásról is. A cél az, hogy kizárólag a polgári törvénykönyv szabályai szerint, valós megosztási szándék alapján lehessen vázrajzot záradékolásra benyújtani az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárás megindulása után - mondta.
Nagy István az ingatlan-nyilvántartási törvény módosítását szövegpontosítással indokolta. Hozzátette: a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény módosítása a gyakorlati problémák miatt szükséges. A honvédség és a katonai nemzetbiztonsági szolgálat díjmentesen juthatna hozzá bizonyos adatokhoz - jelezte.
Elmondta, határidőket is módosítanak a háromdimenziós ingatlan-nyilvántartás megteremtése, a szolgalmi jogok térképi ábrázolása, a társasházi alaprajzok térképi adatbázisba felvétele esetén, mivel azok technikai feltételek miatt nem tarthatók.
Nagy István a Nemzeti Földalapról (NFA) szóló törvény módosításával kapcsolatban közölte: nincs olyan egységes rendszer, amely az állami tulajdonban lévő erdők értékének megállapítására alkalmas, de számos más ingatlan esetében sem mutat reális képet az értéken való nyilvántartás. Megteremtik annak a lehetőségét - folytatta - , hogy az NFA-hoz tartozó ingatlanvagyont érték helyett térmértékben, illetve aranykorona-értéken tartsák nyilván. Közölte, termőföldön megvalósuló kis teljesítményű erőműhöz helyszíni szemle nélkül is meg kell adni az engedélyt, de csak akkor, ha az érintett termőföld nem minősül kiváló, jó termőhelyi adottságú területnek - rögzítette. Jelezte azt is, hogy a szélerőmű és a szélerőműpark nem minősül kis teljesítményűnek ebben a jogszabályban.

Fidesz: az osztatlan közös tulajdon felszámolásának tapasztalatain alapszik a módosítás

Horváth István (Fidesz) azt mondta, hogy a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény módosítása részben az osztatlan közös tulajdonú területek felszámolásának eddigi tapasztalatain alapszik. A cél az, hogy csak a polgári törvénykönyv alapján lehessen vázrajzot benyújtani az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárások megindítása után - közölte. Az ingatlan-nyilvántartási törvény módosítása azt a problémát kezeli, hogy az eljárások során mikor kell értesíteni a tulajdonost a határozatokról. A termőföldvédelmi törvény módosítását leginkább a kis teljesítményű erőművek létesítéséhez szükséges eljárások bevezetése indokolja, míg az NFA-törvényt a nemzeti vagyonról szóló törvény egyes rendelkezései alapján kell pontosítani - közölte.
A képviselő a javaslatok támogatását kérte a parlamenttől.

MSZP: nem biztos, hogy sikerül kezelni a problémákat

Józsa István (MSZP) azt mondta, hogy az előterjesztés valóban élő problémákat igyekszik orvosolni, de nem biztos, hogy sikeresen teszi. A javaslat nem tartalmaz garanciákat arra, miként lehet érvényesíteni a közös tulajdonban maradó tulajdonostársak érdekeit, és arra sem, hogy a kimérés után fennmaradó terület értéke ne csökkenjen.
Az osztatlan közös tulajdon megszüntetését nemcsak a földkiadó bizottságokról szóló törvény, hanem a Ptk. alapján is lehet kérni - hívta fel a figyelmet. A mostani indítvány viszont kifejezetten szembe megy a Ptk.-ban foglaltakkal, a jogalkotónak ezért inkább a közös tulajdon megszüntetésének egyszerűsítésére kellene törekednie - jelentette ki. A politikus aggályosnak tartotta azt a módosítást, amelyik szerint a nemzeti földalapba tartozó ingatlanvagyont érték helyett térmértékben tartják majd nyilván. 

Jobbik: miért tűnik el az érték szerinti nyilvántartás?

Ander Balázs (Jobbik) azt mondta, hogy a javaslat néhány helyen tartalmaz előremutató elemeket, néhány helyen pedig technikai módosításokat tesz. A Jobbik viszont módosító indítványokat nyújt be, például azért, mert nem értik, hogy miért tűnik el az érték szerint nyilvántartás és miért marad helyette a térmérték szerinti - folytatta a képviselő.
A Jobbik támogatása attól fog függeni, hogy a kormányzat mennyire konstruktívan áll hozzá az általuk benyújtott módosító javaslatokhoz - közölte.

LMP: a javaslat több aknát is rejt magában

Sallai R. Benedek (LMP) úgy látta, hogy a javaslat jó néhány kockázati tényezőt és aknát rejt magában.
A konkrétumokra áttérve azt kérdezte, hogy a termőföld védelmére vonatkozó törvény módosítása során a fél megawattnál kisebb névleges teljesítményű, villamos energiát termelő erőművek között miért nem sorolják fel a szélerőműveket és a szélerőmű-parkokat.
Az osztatlan közös tulajdonú földek kezelése nagyon nehéz, de a Fidesz eljárási rendszerében újabb osztatlan közös tulajdonok keletkeznek - emelte ki.
Végül azt mondta, a javaslatban lényegesen több kockázatot látnak, mint hozadékot.

Kormány: fel kell számolni az osztatlan közös tulajdont

A vitában elhangzottakra válaszolva Nagy István azt felelte, hogy emberfeletti harcot vívnak az osztatlan közös tulajdon felszámolásáért. Ezért ezzel a javaslattal is serkenteni akarják az embereket, hogy kiváljanak az osztatlan közös tulajdonból - tette hozzá. Később viszont egyezségre kell majd jutni, hogy mekkora az a terület, amelyre az állam azt mondja, hogy azt már nem osztja tovább - hangsúlyozta.
Az államtitkár hatalmas mértékű feladatnak nevezte az értékmeghatározást és azt mondta, arra kell törekedni, hogy a reális árat a verseny alakítsa ki. 
Ezt követően Lezsák Sándor levezető elnök a vitát lezárta.

Vita a hulladékgazdálkodási törvény módosításáról 

A kormány az eddigi tapasztalatok alapján módosítaná a hulladékgazdálkodás szabályait. V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára expozéjában kifejtette: a módosítás egyik fő területe az üveghulladék gyűjtésének elősegítése úgy, hogy bővítik azon üzletek számát, amelyeknek át kell venniük az üveget akkor is, ha nem bizonyítható, hogy ott vásárolták a terméket. Ennek okaként az államtitkár az üveggyűjtőhelyek alacsony számát jelölte meg.
További változtatásokat eszközölnének a hulladékgazdálkodás jogszabályi környezetében, egyebek közt a stabilitás biztosítása, a közszolgáltatás folyamatos, zavartalan ellátása és az egységes színvonal biztosítása érdekében. Az államtitkár elmondása szerint az anomáliák megszüntetése és kezelése is célja a javaslatnak, de biztosítani szeretnék a közszolgáltatás nonprofit működését is. Utóbbi érdekében előírják, hogy a közszolgáltatók alvállalkozói is csak nonprofit formában működhetnek.
Emellett a tervezet rendelkezik arról is, hogy a fizetési felszólításokat egységes tartalommal készítsék el, és személyes adatok kezelésével is megbízzák a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt.-t.
Bartos Mónika, a Fidesz vezérszónoka - amellett, hogy frakciója támogatásáról biztosította az előterjesztést - kiemelte az üveggyűjtéssel és a nonprofit működéssel kapcsolatos pontokat is.
Heringes Anita (MSZP) szerint ezzel újabb szöget vernek a hulladékgazdálkodás koporsójába. Felvetette a kérdést: ha az alvállalkozóktól elvárják, hogy nonprofitok legyenek, akkor az NKHV miért nem lesz az? A képviselőnő emellett felháborítónak nevezte, hogy nincs lehetőség a lakásokban szelektíven gyűjteni az üveget és életszerűtlennek nevezte, hogy a boltokba vigyék vissza az üveghulladékot a lakosok. Szerinte a korábbi, szigetszerű pontokon jól működött ez a rendszer, de megszüntették.
Földi László (KDNP) azt hangsúlyozta, hogy szükségessé vált a szabályok felülvizsgálata, biztosítani kell a stabilitást és az együttműködést.Kepli Lajos (Jobbik) szerint hosszútávon kivérezteti a kormány a hulladékgazdálkodást, és így a rezsicsökkentést nemhogy bővíteni, fenntartani sem tudják majd.
Kiemelte, sok társaság abból élt, hogy az értéket képviselő, szelektíven gyűjtött hulladékot adták át a nagyobb társaságoknak, de az új szabályok elfogadásával ezek mind csődbe fognak menni. Kérdésként vetette fel, hogy a módosítások után az iskolában megmaradnak-e a papírgyűjtési akciók, és sajnálatát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a bevételt egy kalapba gyűjtik, és eltűnik a költségvetésben, illetve nem hulladékgazdálkodásra fordítják.
Sallai R. Benedek (LMP) szerint továbbra is kérdéses marad, hogy a kormány hogyan fogja teljesíteni az unió által előírt hulladék-újrahasznosítási arányt. Szerinte erre lenne lehetőség, de a rendszerből kilopják a pénzt. Kifejtette: évente 70 milliárd forintot szednek be termékdíjként, de csak mintegy 10 milliárdot fordítanak hulladékgazdálkodásra, a többiből stadionok lesznek, pedig ennyi pénzből megvalósítható lenne a hulladékgazdálkodási koncepció. A képviselő a javaslat visszavonását kezdeményezte.

 A kormány változtatásokat javasol a takarékszövetkezeti törvényben

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nevében Fónagy János parlamenti államtitkár ismertette a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával összefüggő törvénymódosító javaslatot. Az indítvány indoklása alapján a változtatások az integráció hatékonyabb irányítása érdekében egyértelműen elkülönítik a szövetkezeti hitelintézetek integrációs szervezetének prudenciális, illetve a központi banknak az üzleti funkcióit. A tárca előterjesztése emellett új informatikai rendszer és egységes adatbázis létrehozását is kezdeményezi, amely szándékaik szerint a szektor működésének átfogó ellenőrzését és a kockázatok hatékony felmérését is segíti majd.
A javaslat vitájában a fideszes Galambos Dénes érvelt a javaslat mellett, hangsúlyozva, hogy a változtatások tovább erősíthetik a vidéket, különös tekintettel az ott dolgozó vállalkozásokra.
Tukacs István, az MSZP vezérszónoka ezzel szemben azt mondta, továbbra sem értenek egyet az eddig lezajlott takarékszövetkezeti integrációs folyamattal, így a mostani módosítást sem támogatják.

Az ülést vezető Latorcai János mindkét általános vitát lezárta.