A magyar lakosság elutasítja az Európai Parlamentnek (EP) a közös uniós menekültügyi rendszer reformjára vonatkozó javaslatát - derül ki a Századvég Alapítvány közvélemény-kutatásából.
A felmérés eredményeit összegző közlemény felidézi, hogy az EP állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága október 19-én megszavazta a közös uniós menekültügyi rendszerről szóló dublini szabályozás reformtervezetét, amely a menekültügyi kérelmek gyorsabb elbírálására és szolidaritási alapon a felelősség tagállamok közötti kiegyensúlyozottabb megosztására irányul.
Az elemzők szerint a voksolás "összességében és egyes elemeiben is heves vitát váltott ki mind az európai, mind pedig a hazai közbeszédben". A közvélemény-kutatás az ügy ismertségét, valamint a javaslat egyes elemeinek megítélését vizsgálta a felnőtt korú magyar lakosság körében.
A magyarok 71 százaléka értesült arról, hogy az EP szakbizottsága szavazott a közös uniós menekültügyi rendszer reformját célzó javaslatról, vagyis az ügy ismertsége kifejezetten magasnak mondható. A javaslat tartalmával kapcsolatban viszont az egyértelmű elutasítottság jellemző - hangsúlyozták az elemzők, hozzátéve: a három vizsgált elemet hasonló arányban támogatták vagy utasították el a megkérdezettek. A válaszadók 70 százaléka nem értett egyet azzal, hogy az EP álláspontja szerint az Európába érkező valamennyi menedékkérelmezőt szét kellene osztani a tagállamok között, és csupán 22 százalék támogatta ezt a javaslatot.
A megkérdezettek csaknem háromnegyede (73 százaléka) utasította el, és csupán 20 százaléka támogatta azt az elképzelést, hogy a jövőben a menedékkérelmező bizonyos feltételek teljesülése esetén maga választhassa meg a fogadó országot.
Hasonlóan nagy arányú, 73 százalékos elutasítottságot (és mindössze 19 százalékos támogatottságot) tapasztaltak annál a javaslatnál, amelynek lényege, hogy a kötelezettségeiket nem teljesítő tagállamok csak korlátozottan férhessenek hozzá bizonyos uniós forrásokhoz.
A Századvég telefonos, kérdőíves közvélemény-kutatását október 21-e és 25-e között végezték, ezer véletlenszerűen kiválasztott felnőtt megkérdezésével. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amelyet az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna - olvasható a közleményben.
