Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2012 óta harminc igazságügyi ajánlást és négy jelzést tett a Legfőbb Ügyészségnek, amely valamennyi ügyben nyomozást rendelt el, csak azokban nem, amelyekben már korábban indult nyomozás - mondta a vádhatóság szóvivője egy keddi háttérbeszélgetésen.
Fazekas Géza hangsúlyozta: eddig összesen hét ügyben emelt vádat az ügyészség, hétben megszüntették az eljárást, a többiben folyamatban van a nyomozás. Jogerős ítélet két emberrel szemben született. Ők nyomdaüzem létesítésére pályáztak az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és az elszámoláshoz valótlan számlákat használtak fel. Az egyik vádlott felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, társát pénzbüntetéssel sújtotta a bíróság.
Az Alstom-üggyel összefüggésben Simon Richárd, a Központi Nyomozó Főügyészség helyettes szóvivője elmondta: augusztus 3-ig hosszabbították meg a nyomozást. Ebben az ügyben korábban az OLAF azt állapította meg, hogy a 4-es metró építése során kiemelkedő súlyú szabálytalanságokat és hibákat követtek el. Továbbra is két gyanúsítottja van az eljárásnak, egy harmadik gyanúsított Terner Géza, aki jelenleg két ügyben is belföldi, európai és nemzetközi elfogatóparancs hatálya alatt áll.
A helyettes szóvivő közölte: információik szerint a férfi jelenleg egy nem európai uniós államban tartózkodik. Hozzátette azt is: az Alstom-ügyben a vesztegetési pénzt mértéke 7,3 millió euró lehetett.Idén az OLAF még sem ajánlást, sem jelzést nem tett a Legfőbb Ügyészségnek - közölte.
Fazekas Géza hangsúlyozta: az OLAF feladata az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme, ebben a körben közigazgatási vizsgálatok elvégzésére jogosult, nyomozati jogköre nincs.
Ismertette azt is, hogy igazságügyi ajánlást akkor tesz a szervezet, ha a saját vizsgálata alapján bűncselekmény gyanúját észleli, jelzést pedig akkor, ha nem tesz büntetőeljárás indítására vonatkozó ajánlást, hanem átadja a rendelkezésére álló adatokat és az adott ország ügyészségére bízza ezek elbírálását.
Az OLAF nemcsak büntetőjogi ajánlásokat tehet valamely tagállam ügyészségének, hanem a tagállamok más hatóságaihoz, például az arra illetékes minisztériumaihoz is fordulhat, s tehet fegyelmi, közigazgatási és pénzügyi eljárást kezdeményező ajánlásokat - tette hozzá.
Megérkezett a Legfőbb Ügyészségre Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek az EMIR-rendszer (Egységes Monitoring- és Informatikai Rendszer) kiépítésével összefüggő szabálytalan közbeszerzések miatt tett feljelentése - közölte Fazekas Géza, hozzátéve: a Legfőbb Ügyészség soron kívül továbbítja a feljelentést az illetékes ügyészségnek, amelynek három napja van a feljelentés elbírálására: nyomozást rendelhet el vagy elutasíthatja azt, illetve feljelentés-kiegészítést írhat elő. Ismertette: Lázár János hűtlen kezelés gyanúja miatt tett feljelentést.
Kérdésre válaszolva elmondta azt is: az érintett céggel és az EMIR-rel összefüggésben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2010 óta nyomoz költségvetési csalás gyanújával. Az ügyben jelenleg nincs gyanúsított. A szóvivő korai kérdésnek nevezte, hogy az adóhivatali nyomozás és Lázár János feljelentése között lehet-e összefüggés.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ vasárnap közölte, hogy a magyar kormánynak 18 milliárd forintot kell visszafizetnie az Európai Bizottságnak (EB) az európai uniós pályázatok nyomon követését szolgáló EMIR-rendszer kiépítésével összefüggő szabálytalan közbeszerzések miatt.
Tájékoztatásuk szerint az Európai Unió súlyos szabálytalanságokat állapított meg nyolc, 2003 és 2009 között megkötött szerződés ügyében. " A vizsgálatok során kiderült, hogy a felelős állami szervek a Welt 2000 Kft. részére a közbeszerzési szabályokat súlyosan megsértve, a magyar állam érdekeivel ellentétes módon juttatták el üzleti köröknek annak az informatikai rendszernek a működtetését, amely 12 ezer milliárd forintot kezelt" - fogalmaztak, hozzátéve: az említett szabálytalanságok miatt a magyar kormánynak 18 milliárd forintot kell visszafizetnie az Európai Bizottságnak. Lázár János múlt csütörtökön közölte, hogy feljelentést tett a legfőbb ügyésznél ismeretlen tettes ellen Welt 2000 Kft. 2003-2009 közötti tevékenysége miatt.
Az Origo vasárnap az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága jelentéstervezetére hivatkozva azt írta, hogy az EMIR megalkotására, működtetésére és továbbfejlesztésére megkötött nyolc szerződésből hármat Heil Péter írt alá, aki 2002-2007 között a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) és jogelődje elnökhelyettese volt, majd dolgozott több minisztériumban és a Miniszterelnöki Hivatalban. A 2010-es kormányváltás után tanácsadási igazgató lett az Altus Zrt.-nél, amely Gyurcsány Ferenc volt kormányfő, a DK elnöke és felesége, Dobrev Klára üzleti érdekeltségébe tartozik.
Molnár Csaba, a DK európai parlamenti képviselője kedden közleményében hazugságnak nevezte, az EB már kötelezte a kormányt a visszafizetésre, ugyanis még le sem zárult a vizsgálat. Hangsúlyozta, hogy "az EMIR-rendszerrel kapcsolatban korábban kilenc független vizsgálat is kimondta, hogy nem történt törvénytelenség". Szerinte új szakaszába léptette a kormány "a Gyurcsány Ferenc ellen több mint 10 éve tartó lejáratókampányt".
A legutóbbi vádemelésről Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője beszélt, aki elmondta: április 24-én három ember ellen emeltek vádat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt.
A vádirat szerint az ügy elsőrendű vádlottja, egy budapesti információtechnológiai szolgáltatást nyújtó cég vezetője 2011 októberében pályázatot nyújtott be a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez szoftverfejlesztésre, a projekt megvalósításának helyszíneként pedig egy debreceni címet jelölt meg. A támogatási szerződéssel ellentétben azonban a cég a fejlesztői munkát Budapesten végezte, s bár bérelt irodahelyiségeket Debrecenben, azok alkalmatlanok voltak erre a célra. Az ügy két másik vádlottja alvállalkozók képviselője, aki valótlan iratokat használt fel a támogatási összeg felhasználásának látszólagos igazolására. Az ügyészség szerint az elsőrendű vádlott az uniós költségvetésnek 80 millió, a fiktív számlákon alapuló adóbevallásokkal pedig a magyar költségvetésnek 35 millió forint vagyoni hátrányt okozott.
A másik hat ügyben, amelyben már vádat emeltek, a többi között erdészeti gépek beszerzésére, technológiai korszerűsítésre, kutyák számára kialakított futópad továbbfejlesztésére, orvosi diagnosztikai eszközök beszerzésére igényelt, továbbá területalapú támogatásokkal összefüggő visszaélések szerepelnek.
A sajtó rendelkezésére bocsátott adatok szerint a megszüntetett hét eljárásból két esetben bűncselekmény hiányában, öt esetben pedig bizonyítottság hiányában szüntették meg a nyomozást.
Szintén az ügyészségi összesítésből kitűnik, hogy az OLAF ajánlásai alapján 16 nyomozás van folyamatban, a többi között az Alstom-metrószerelvények beszerzésével, az Öveges-programmal, a Szegedi Vadaspark interaktív látogató-tájékoztató rendszerének kiépítésével, európai parlamenti képviselők költségtérítésével, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kapacitásbővítésével, a Budapest Szíve projekthez kapcsolódó tervezési szerződésekkel, valamint 166 települési önkormányzat játszótérfejlesztésével kapcsolatban. Három OLAF-jelzéssel összefüggésben is nyomoznak még, egyebek mellett az Európai Beruházási Bankot érintő csalás kísérlete kapcsán közokirat-hamisítás és pénzmosás bűntette miatt.
Homonnai János, a Legfőbb Ügyészség OLAF-összekötője a háttérbeszélgetésen egyebek mellett arról beszélt, gyakran fogalmazódik meg az a vád, hogy ha az OLAF megállapítja egy bűncselekmény gyanúját, akkor a magyar hatóságok miért késlekednek ugyanennek a megállapításával. Közölte: ennek alapvetően az az oka, hogy az OLAF módszertana jelentősen eltér a magyar büntetőeljárástól. Példaként említette, hogy a szervezet nem foglalhat le iratokat, másolatokból dolgozik, a magyar hatóságoknak a büntetőeljárásban viszont az eredeti iratra van szükségük, ezért le kell foglalniuk azt. Más a két fél célja is: míg az OLAF célja a szabálytalanságok feltárása, a magyar hatóságoké a büntetőjogi felelősség megállapítása.
