Újra miniszterelnökké választotta Orbán Viktort csütörtökön az Országgyűlés. A Fidesz elnökét - aki 2010 óta tölti be a kormányfői tisztséget - 134 igen szavazattal, 28 nem ellenében választották meg a képviselők.
Ellenezni fogjuk a kötelező kvótát, kiállunk a keresztény kultúráért és harcolni fogunk a határok megvédéséért - jelentette ki Orbán Viktor csütörtök délután a parlamentben. A miniszterelnök beiktatási beszédében hangsúlyozta: szükségünk van az unióra, és az EU-nak is szüksége van ránk, ki kell és ki is fogunk állni az európai politika pástjára. Kijelentette azt is: kormánya a szabad magyarok és a szuverén magyar állam kormánya lesz. Hangsúlyozta: tudja, hogy sokan majd hihetetlennek tartják, ő azonban elérhetőnek, hogy Magyarország 2030-ra az Európai Unió első öt olyan országa közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni.
Orbán Viktor beszéde elején hangsúlyozta: a kormány a kétharmados alkotmányos többség alapján áll, de mindig a háromharmadot szolgálja majd. Szavai szerint a haza nem lehet ellenzékben, mert magasan a pártok felett áll, és "szolgálata nem függhet attól, hogy éppen ellenzékiek vagy kormánypártiak vagyunk". Politikai ellenfeleinek azt ígérte: a pártharcban a lovagiasság szabályai szerint fog vívni, de "ha támadnak bennünket (...), olyan lesz a fogadjisten, amilyen az adjonisten". "Derűlátón, bizakodóan és tettre készen állok most Önök előtt" - jelentette ki, köszönetet mondva egyúttal mindenkinek, aki részt vett a választáson, különösen is azoknak, akik a Fidesz-KDNP-re szavaztak.
"Az elvégzett munka kellő önbizalmat adhat mindannyiunknak" - folytatta -, "a hibajegyzékkel együtt is azt kívánjuk Magyarországnak, soha rosszabb nyolc éve ne legyen". Szerinte ezt a választópolgárok is így gondolhatják, ez húzódhat meg a mögött a prózai és matematikai tény mögött, hogy a Fidesz-KDNP szövetségére többen szavaztak, mint a parlamentben ülő összes többi pártra együttvéve. Előrevetítette: a követező négy évben nagy dolgokra fognak vállalkozni, "igazi nagy fába, sőt fákba akarjuk vágni a fejszénket. "Tudjuk azt is, hogy bizonyos nézőpontból egy veréb lehet jobb, mint egy túzok, de mi most igazi nagyvadakra akarunk menni" - fogalmazott. Azt is mondta: régen álltak olyan jól a csillagok Magyarország felett, mint éppen most. "A magyar ügy ma nyert ügy, minden együtt van, amit a nagy tervek megkövetelnek" - fogalmazott.
"A lehetlenre kell vállalkoznunk, mert a lehetségest más is meg tudja csinálni"
"Háromszori kétharmaddal a hátunk mögött nekünk a lehetetlenre kell vállalkoznunk, mert a lehetségest más is meg tudja csinálni" - fogalmazta meg Orbán Viktor, aki ezzel magyarázta a népesedési hanyatlás megállítására tett vállalást, illetve azt, hogy Magyarország ismét emelkedő pályára lépjen.
Ismertette: gyorsforgalmi utak fogják összekötni Budapestet a megyei jogú városokkal, az autópályák elfutnak az országhatárokig, és a gyorsforgalmi utakra 30 perc alatt az ország bármely pontjáról el lehet majd jutni. Az új napelemparkok, valamint Paks II. a tiszta és fenntartható energiatermelés élvonalába emelik majd Magyarországot.
Rámutatott: a világexport 80 százalékát jelenleg 600 multinacionális cég adja, ezért magas hozzáadott értékű és magasabb bért fizető befektetéseket kell hozni Magyarországra. Célként tűzte ki továbbá, hogy 50 százalékkal növekedjen a hazai tulajdonú vállalatok részesedése a magyar exportból. Orbán Viktor a népbetegségek radikális visszaszorítása mellett foglalt állást, jelezve: ennek érdekében nem riad vissza az egészségügy ésszerűsítésétől és erős ösztönzők bevezetésétől sem.
Azt is mondta, felépítik az új magyar honvédséget is. Ezzel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy a szomszédos országok folyamatosan fegyverkeznek, de általában is igaz, hogy "az a nemzet, amely nem tudja garantálni saját védelmét, az felelőtlen és történelmi távlatokban hibát követ el". Különösen számít a fiatal és tehetséges katonatisztekre - hangoztatta.
A kormányfő ígéretet tett arra, hogy gazdaságilag is megépítik a lélekben és kultúrában történelmi sorsközösséget alkotó Közép-Európát, s azok fővárosait és nagyvárosait közúton, vasúton és levegőben is összekapcsolják. "Lengyelország meghatározó szerepét pártfogoljuk, és velük összefogva megvetjük egy nagy közép-európai gazdasági térség alapjait" - közölte.
A célok között említette Budapest régi nagyságának és fényének visszaadását. Mint mondta, a nemzet fővárosára fontos szerep vár a nemzetegyesítésben, Budapest minden magyaré, bármely pontján is éljen a világnak.
Orbán Viktor azt is megfogalmazta, már 2010 előtt is azt tekintette a rá váró feladatnak, hogy megértesse, "új korszakba léptünk, és ez mindenkitől változást követel". Az akkori válságkezelésről szólva azt mondta, annak célja nem a válság előtti jobb időkhöz visszatérés volt, hanem hogy "új alapokat is vessünk, új dolgokat is bevezessünk". Új adórendszer, új monetáris politika, új alkotmány, új törvénykönyvek, új családtámogatás, új munkamorál - sorolta.
Beszélt arról, hogy ha egy nép új utakra lép, nem spórolhatja meg a szellemi természetű vitákat. "A régi világrend szellemi hívei, anyagi haszonélvezői, valamint a kényelmesek, a léhák és a restek ilyenkor egy táborba sorakozva támadják az újítókat" - mondta, hozzátéve: "minél sikeresebbek vagyunk mi, annál dühödtebbek a kritikusaink".
"Fölfogásom szerint az eddigi sikerekhez hozzájárult, hogy nyíltan kimondtuk: a liberális demokrácia korszaka véget ért", alkalmatlan lett arra, hogy megvédje az ember méltóságát, hogy megadja a szabadságot, nem tudja garantálni többé a fizikai biztonságot, és már nem tudja fenntartani a keresztény kultúrát sem - fejtette ki, megjegyezve: vannak Európában, akik még "bütykölnek rajta", mert azt hiszik, megjavíthatják. Nem értik, hogy nem a szerkezet romlott el, hanem a világ változott meg - értékelt.
"A zátonyra futott liberális demokrácia helyett inkább felépítettük a 21. századi kereszténydemokráciát"
A kormányfő úgy fogalmazott, a magyarok válasza a megváltozott világra az, hogy "a zátonyra futott liberális demokrácia helyett inkább felépítettük a 21. századi kereszténydemokráciát, amely garantálja az ember méltóságát, szabadságát és biztonságát, megvédi a férfi és a nő egyenjogúságát, a hagyományos családmodellt, féken tartja az antiszemitizmust, megvédi a keresztény kultúránkat, és esélyt ad nemzetünk fennmaradására és gyarapodására". Mi kereszténydemokraták vagyunk és kereszténydemokráciát akarunk - emelte ki.
Arról is beszélt, a kormánynak dolga felkészíteni az országot az új technológiai korszakra. Az új korszakban mindenkinek dolgoznia kell, és ma 800 ezerrel többen dolgoznak, mint nyolc éve - jelezte. Hozzátette azt is, hogy az államadóssági ráta 17 százalékponttal alacsonyabb, mint az euróövezet átlagáé, miközben azt a bért, "amiért 2010-ben 12 hónapot dolgoztunk, most 8 hónap alatt hazavisszük".
Azt is szem előtt kell tartani - folytatta -, hogy a magyarok megmaradása nem automatikus, ezért abból kell kiindulni, hogy "el lehet fogyni". A megmaradás életerő kérdése, ezért a magyar államnak és a mindenkori magyar kormánynak stabilnak, erősnek és akcióképesnek kell lennie, "ez minden mást megelőz, minden mást felülír" - mondta. Úgy fogalmazott, "egy olyan ország önbizalmával és méltóságával kell élnünk, amely tudja, hogy a magyarok többet adtak a világnak, mint amit kaptak tőle".
Jelezte: szeretné meggyőzni a szomszéd országokat, hogy összefogva Európa legbiztonságosabb, leggyorsabban fejlődő, egységes gazdasági, kereskedelmi és közlekedési területévé tudnánk építeni a Kárpát-medencét. "Az elmúlt években számos bizonyságát adtuk, hogy a magyaroktól nem kell félni, s jól jár, aki együttműködik velünk" - tette hozzá.
Szólt továbbá arról: Magyarország elkötelezett tagja marad a nyugati szövetségi rendszernek, de ez nem változtatja meg a magyar államiság földrajzi meghatározottságát: nyugatra a germán vaskancellárok földje, keletre a szláv katonanépek világa, délre pedig muszlim embertömegek találhatók. Ezért a magyar politika nem szimpatizálhat a demokráciaexport-elméletekkel, nem társulhat a más népeket kioktatókhoz és azokhoz sem, akik a német, az orosz, a török népet és annak vezetőit sértegetik - figyelmeztetett.
"Kormányom a szabad magyarok és a szuverén magyar állam kormánya lesz"
Kormánya azt az iskolát követi - mondta -, amely szerint a magyarok soha nem akartak szolganép lenni. "Kik szabadon éltek-haltak, szolgaföldben nem nyughatnak. A magyarok Istenére esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!" - idézett a Nemzeti dalból, megjegyezve: ezt az esküt minden magyar gyermek leteszi. "Kormányom a szabad magyarok és a szuverén magyar állam kormánya lesz" - hangsúlyozta.
Végül az EU-ról beszélt, kiemelve: erős Európát, békét, kölcsönösen előnyös megállapodásokat szeretnének. "Szükségünk van az unióra, és az uniónak is szüksége van ránk" - tette hozzá a miniszterelnök, közölve: minden erejükkel azt fogják képviselni, hogy az uniónak a szabad nemzetek szövetségeként kell működnie, fel kell adnia az európai egyesült államokra vonatkozó "hagymázas rémálmait", s vissza kell térnie a realitások talajára.
"Ellenezni fogjuk a kötelező kvótát, kiállunk a keresztény kultúráért és harcolni fogunk a határok megvédéséért"
Szavai szerint Brüsszelben ma fizetett aktivisták, bürokraták, politikusok ezrei dolgoznak azért, hogy a migrációt alapvető emberi joggá minősítsék, "ezért akarják elvenni tőlünk a jogot, hogy magunk dönthessünk, kit fogadunk be és kit nem". Úgy látja, a migráció végül a nemzetek felbomlásához vezet, s csak egyetlen nyílt társadalom marad egyetlen egységes európai kormánnyal. "Ez a sors vár azokra, akik nem védekeznek a migráció ellen" - közölte, megerősítve ugyanakkor, hogy kormánya mindennek elszánt ellenzője.
A multikulturalizmus volt az első lépcsőfok, a politikai korrektség a második, a harmadik pedig a kötelező betelepítési kvóta lenne - fejtette ki, úgy folytatva: annak érdekében, hogy "az az Európa, amelyet szeretünk, és amelyért készen állunk komoly áldozatokra is, ne lépjen fel az önfelszámolás következő lépcsőfokára, ki kell és ki is fogunk állni az európai politika pástjára". "Ellenezni fogjuk a kötelező kvótát, kiállunk a keresztény kultúráért és harcolni fogunk a határok megvédéséért" - közölte.
Orbán Viktor szavait úgy zárta: "most, hogy eskümet letettem, a nemzet minden egyes tagjának, mind a tizenötmillió magyarnak, külön-külön és együttesen is a saját lelkiismeretére hivatkozva megerősítem, hogy minden cselekvésemben nemzetünknek és országunknak, a magyar embereknek, a magyar érdekeknek és a keresztény értékeknek a szolgálata fog vezérelni".
Jobbik: Imponáló lenne Orbán Viktor beszéde, ha nem ő mondta volna el
Fidesz: Az ellenzéki pártok nem tudják elfogadni a választási vereséget
A magyar emberek döntöttek április 8-án, és egy világos döntést hoztak, az ellenzéki pártok azonban nem tudják elfogadni a választási vereséget - hangsúlyozta a Fidesz kommunikációs igazgatója csütörtökön telefonon az MTI-nek arra reagálva, hogy több ellenzéki párt nem vett részt az Országgyűlés csütörtöki ülésén, illetve nem szavazta meg Orbán Viktor miniszterelnökké választását. Hidvéghi Balázs kiemelte, hogy a Fidesz-KDNP több szavazatot kapott az áprilisi választáson, mint a parlamentben ülő ellenzéki pártok összesen.
A Jobbik szerint imponáló lenne Orbán Viktor beszéde, ha nem ő tartotta volna, és az elmúlt nyolc évben nem ő lett volna a miniszterelnök. Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezetője a kormányfő beszéde után sajtótájékoztatón csütörtökön azt mondta, sok szép szó és gesztus fogalmazódott meg, ezek között említette a háromharmad képviseletét. Furcsállotta azonban, hogy az elmúlt nyolc évben a megosztás politikáját mutatta be a miniszterelnök. Hozzátette: legutóbb Gyurcsány Ferenc alkalmazta az "oszd meg és uralkodj" elvet, de az a politika megbukott. Elmondta azt is, hogy a miniszterelnök beszéde több ponton fenyegetés is tartalmazott, de Gyöngyösi Márton szerint csak az fenyegetőzik, aki fél.
A frakcióvezető szerint Orbán Viktor olyan gazdasági és társadalmi víziót rajzol fel, amely "köszönőviszonyban sincs" a realitásokkal. Az országot az elvándorlás, a demográfiai katasztrófa és az elszegényedés jellemzi. Közölte továbbá, ha igaz lenne az, amit Orbán Viktor állít, hogy Magyarország a lehetőségek országa, akkor nem a külföldi álláskeresések száma, hanem a külföldről beáramló emberek száma növekedne, akik itt akarnának boldogulni. Ma az ország Gyöngyösi Márton elmondása szerint a korrupcióra épül, oligarchák működtetik, a fiatalok pedig tömegesen menekülnek el.
Kitért arra is, hogy "csúcsra járatták" a gyűlöletkampányt és a megosztás politikáját, Magyarország pedig nemzetközi szinten elszigetelődött. Ehelyett az összefogás politikáját kell követni, és úgy lehet az országot emelkedő pályára állítani, ha eljuttatják a magyar álláspontot a brüsszeli tárgyalóasztalokig.
Az MSZP-Párbeszéd választások manipulálása miatt nem vett részt a miniszterelnök megválasztásán
Az MSZP-Párbeszéd a választások bizonyítottan rendszerszintű manipulálása miatt nem vett részt Orbán Viktor parlamenti megválasztásán - közölte az MSZP frakcióvezetője, az MSZP-Párbeszéd frakciószövetség vezetője csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón. Tóth Bertalan azt mondta, nem kívántak "sem tapsolni, sem gratulálni" egy olyan miniszterelnöknek, akinek pártja "bizonyítottan rendszerszinten manipulálta a választásokat".
Felhívta a figyelmet a választási eljárási törvényre, amit szerinte Áder János köztársasági elnök és Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke is kifogásolt. Tóth Bertalan közölte, nem kívántak sem tapsolni, sem gratulálni egy olyan miniszterelnöknek, akinek gázszerelője uniós és magyar adófizetői pénzekből ma már Magyarország leggazdagabb embere. Hozzátette: azért sem vettek részt a választáson, mert a kormányfő családtagja "bizonyítottan szervezetten csalta el az európai uniós pénzeket". Az ellenzéki politikus szóvá tette azt is, nem volt lehetőség arra, hogy a kormány programjáról vitatkozzanak. Tóth Bertalan szerint Orbán Viktor egyoldalúan közölte álláspontját, és ilyet már hallottak 2010-ben és 2014-ben is, csak éppen soha nem az történt, amit a miniszterelnök bejelentett.
2010-ben nem jelentette be, hogy elvonják a magánnyugdíjpénztári befizetéseket, hogy százmilliárdokat vonnak ki az egészségügyből, az oktatásból, hogy megvonják a szociális ellátásokat, hogy korlátozzák és kiüresítik az önkormányzati rendszert - sorolta. A szocialista politikus közölte, most is arra készülnek nem az fog történni, amit a miniszterelnök bejelentett.
Tóth Bertalan kitért arra, hogy lehetetlennek tűnő dolgokat ígért a kormányfő, amikor azt mondta, Magyarország 2030-ra Európa első öt legélhetőbb országa között lesz. Szerinte azért eddig tervez Orbán Viktor, mert eddig tart az EU következő költségvetési ciklusa.
Összegzése szerint Orbán Viktor az elmúlt nyolc évhez hasonló igazságtalan gazdaságpolitikát akar folytatni, az MSZP-Párbeszéd viszont az igazságosságra épülő szociális demokráciában hisz.
Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője semmitmondónak értékelte a miniszterelnök beszédét és jelezte, nem arra figyelnek, amit Orbán Viktor mondott, hanem amit tenni fog. Hozzátette: a miniszterelnök beszédében a szöges ellentétét vázolta fel annak, amit az elmúlt nyolc évben csinált. Folyamatos forráskivonás történt az egészségügyből és az oktatásból - mondta. Elmondta, az MSZP-Párbeszéd a kormányfő egészségügy ésszerűsítésére vonatkozó kijelentését nem tudja másként értelmezni, minthogy "Orbán Viktor az egészségügy privatizációjára készül". Mindent megtesznek azért, hogy ezt megakadályozzák - hangoztatta.
Szabó Tímea szerint Orbán Viktor szavaiból egyértelművé vált, a következő négy évben Magyarország semmi jóra nem számíthat. A miniszterelnök 2030-ig továbbra is le kívánja nyúlni saját haverjainak az uniós pénzeket, ez egy egészen konkrét ígéret - mondta. Jelezte, az MSZP-Párbeszéd a korrupció megállításán és szociális demokrácia meghonosításán fog dolgozni.
Kérdezték a frakcióvezetőket arról, mit szólnak ahhoz, hogy az Országgyűlés alakuló üléséről távozóban egyházi vezetőket köptek le tüntetők kedden. Szabó Tímea és Tóth Bertalan is elítélte a történteket, elutasították az erőszak minden formáját. Szabó Tímea közölte, sajnálják, hogy ilyen atrocitás érte az egyházi vezetőket, de meg kell érteni az emberek elkeseredettségét. Szerinte ma a parlament nem az emberekért való munkát jelképezi, hanem a korrupciót, a lopást, az emberek kizsákmányolását.
LMP: Nem hangzott el konkrétum Orbán Viktor beszédében
Nem hangzott el konkrétum Orbán Viktor beszédében - mondta Ungár Péter, a Lehet Más a Politika párt (LMP) országgyűlési képviselője csütörtökön Budapesten.
Az ellenzéki politikus szerint "semmit nem tudunk arról", hogy a miniszterelnök hogyan akarja "Magyarországot a top ötbe kormányozni a következő időszakban", mint ahogy nem világos az sem, hogy "minek a top ötjébe". Ungár Péter szerint ismét egy számon kérhetetlen ígéret hangzott el.
Hozzátette: az LMP álláspontja amíg Magyarországon európai árak vannak, de európai átlag alatti bérek, és 28 500 forint az alapnyugdíj, addig nem lehet felzárkózásról vagy az európai átlag megelőzéséről beszélni
Ungár Péter botrányosnak nevezte, hogy a miniszterelnök Paks II.-t a napenergiával egy lapon emlegette, és mind a kettőt fenntartható energiának nevezte, mert szerinte Paks "mocskos energia", és ígéretet tett arra, hogy az LMP tovább küzd Paks II. ellen.
Kitért arra is: addig nem lesz demográfiai fordulat, amíg a kormány csak a 2. és 3. gyermek születését támogatja, miközben a magyar családoknak már az első gyermek vállalása is gondot okoz, valamint amíg nem támogatja az egyszülős családokat.
Arról, hogy az ellenzéki párt tagjai miért nem vettek részt Orbán Viktor eskütételén, azt mondta, pártja politikusai arra szerződtek, hogy annak a 404 ezer embernek a hangját fogják hallatni az országgyűlésben, akik rájuk szavaztak, de ma erre nem volt lehetőség, hiszen nem volt szó a kormányprogramról, és nem volt semmilyen vita.
A DK képviselői nem szavazták meg Orbán Viktort miniszterelnöknek
Vadai Ágnes, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese csütörtökön Budapesten, a szavazás előtt tartott sajtótájékoztatón azt mondta, "egy agymosásra, félelemkeltésre és választási csalásra épülő illiberális hatalom nem lehet legitim, ezért Orbán Viktor sem lehet legitim miniszterelnök".
Közölte, döntésük nem pusztán arról szól, hogy a DK szembenáll Orbán Viktorral. Ez a döntés arról szól - folytatta - , hogy a választás nem volt sem szabad, sem tisztességes, és ilyen helyzetben senki sem hivatkozhat a népakaratra.
Szerinte minden hazugság, gyűlöletkeltés és fenyegetés az elmúlt hónapokban és években "ezért a napért volt". Hozzátette: ezért tartották hazugságban az országot "migránsapokalipszissel riogatva". Ezért hallgatták el a kormánypárti sajtóban az ország szisztematikus szétlopását. Ezért utaztatták ukránok tömegét a Fideszre szavazni és minden bizonnyal ezért történtek a csalások az április 8-i választáson - sorolta kifogásait. Kijelentette, egy olyan országban, ahol a választási bizottság választási csalásokat fedez, a hatalom ne számítson arra, hogy a DK legitimnek fogja tekinteni. Vadai Ágnes jelezte, a parlament ülésén bent lesznek.
Kérdezték arról, mit szólnak ahhoz, hogy az Országgyűlés alakuló üléséről távozóban egyházi vezetőket köptek le tüntetők. Vadai Ágnes azt mondta, nem helyes dulakodni, köpködni. Emlékeztetett arra, hogy pár évvel ezelőtt a DK elnökét is leköpték, azzal sem értettek egyet, és ezzel sem értenek egyet.
Volt kérdés arról, hogy a Direkt36 szerint útlevélcsalási ügyek miatt veszélybe került a magyar vízummentesség az Egyesült Államokban. A DK-s politikus szerint többször felhívták a figyelmet arra, hogy az egyszerűsített honosításoknál bűncselekmények fordultak elő.
Hozzátette: felül kell vizsgálni az összes eljárást, meg kell nézni, kik azok, akik valóban jogosultak az állampolgárságra, és kik voltak azok, akik csalással jutottak hozzá. Akik csalással jutottak az állampolgársághoz, azokat meg kell fosztani attól, akik pedig elkövették a csalást, azokat bíróság elé kell állítani - mondta.
