Orbán Viktor miniszterelnök szerint Magyarország ma már "egy győztes csapathoz tartozik", mert míg korábban megbélyegzett, kiszorított ország volt, addig mára a magyar politika "a győztesek politikája lett".
Soha nem látott összegű gazdasági támogatást biztosít a magyar kormány külhoni gazdasági fejlesztésekre, ahogy jelentősen bővültek más nemzetpolitikai támogatások is - közölte a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XV. plenáris ülése után sajtótájékoztatón, csütörtökön Budapesten. Semjén Zsolt kifejtette: míg 2009-ben 9 milliárd forintot fordítottak nemzetpolitikai támogatásra, most ez az összeg eléri a 30 milliárdot. Emellé jönnek a gazdaságfejlesztési támogatások - jelezte. 2015 és 2018 között a Vajdaságban 50 milliárdot, Kárpátalján 32 milliárdot fordítanak ilyen célokra, és ennek fele vissza nem térítendő támogatás, a másik része kamatmentes hitel. Hasonló támogatásokat biztosítanak a horvátországi és szlovéniai fejlesztésekre is - jelezte.
A miniszterelnök-helyettes kiemelt feladat segíteni a szülőföldön való megmaradást. Ezek a programok nem csak az ott élő magyarságnak kedvezőek, jók például a szerbeknek, vagy Magyarországnak és Szerbiának is, mert gazdasági fejlődést indítanak be. Kitért arra is, hogy a külhoni magyar szakképzés, majd a fiatal magyar vállalkozók éve után jövőre a családi vállalkozások éve lesz a tematikus program.
Semjén Zsolt kiemelt támogatási formaként említette az oktatási-nevelési támogatást. Mint kifejtette: 250 ezer olyan külhoni magyar gyermek van, aki magyar óvodába, iskolába jár, ők külön támogatást kapnak a magyar államtól. Példátlanul jelentős összegű arányaiban az óvodák támogatása, még nagyobb is, mint amire igény lenne, de ennek az a célja, hogy még nagyobb igényeket generáljanak. Kitért arra is, hogy a támogatásokat elmozdították a nemzeti jelentőségű intézmények felé, s ezek körére a Máért tesz javaslatot, ami kiszámítható támogatást jelent.
Semjén Zsolt értékelése szerint nagyon jól működik a testvérvárosi program, 189 magyarországi és 274 külhoni település részesült támogatásban. A kormányfő helyettese a december 11-i romániai választások kapcsán arra kérte a Magyarországon élő román állampolgársággal is bírókat, hogy adják le ők is szavazatukat. Mint kifejtette: az erdélyi magyarságnak döntő jelentőségű, hogy az RMDSZ vezette magyar összefogás elérje az öt százalékot, ezt teszi lehetővé ugyanis a hangsúlyos képviseletet a bukaresti parlamentben. Ha nem elég erős a magyar képviselet, könnyen véghez vihetik az új régiós felosztást, azaz Székelyföldet szétszakítják és beolvasztják nagy román ipari régiókba. Ez a magyarság területi tömbben való felszámolásának rémképét vetíti előre - jelentette ki Semjén Zsolt, aki hangsúlyozta, rendkívüli kiélezett a helyzet, néhány száz vagy ezer szavazaton is sok múlhat.
Fidesz: A szocialisták semmit sem tanultak
A Fidesz szerint a szocialisták semmit sem tanultak, és a sorok között ma is külhoni magyarság és képviselőik ellen emelik fel szavukat. A nagyobbik kormánypárt Molnár Gyula MSZP-elnök szavaira reagált az MTI-hez eljuttatott közleményében. A Fidesz kommentárja szerint a szocialisták 2004-ben gyűlöletkampányt folytattak a külhoni magyarok ellen, és a sorok között ma is a külhoni magyarság és képviselőik ellen emelik fel a szavukat, és nem tekintik őket valóságos, a nemzet részét alkotó tényezőknek. "A szocialistákkal ellentétben úgy gondoljuk, hogy a külhoni magyarság a magyar nemzet része, akikért felelősséggel tartozunk. Brüsszelnek és a nyugati balliberális elitnek behódoló szocialista külpolitikával szemben a polgári kormány határozottan kiáll a nemzeti érdekekért és Európáért" - közölte a Fidesz.
MSZP: A kormány politikai paravánt húz a problémák elé
Az MSZP szerint a kormány a Máért üléseihez hasonló szimbolikus politizálással politikai paravánt húz az országot feszítő valóságos problémák elé.
Molnár Gyula, a szocialisták elnöke csütörtökön, a Máért ülésének szünetében, a budapesti Várkert Bazár előtt tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, az értekezleten nem valóságos politizálás zajlik, mivel a tanácskozáson csak olyan határon túli szervezetek képviselői vehetnek részt, akik együttműködőek, támogatják a jelenlegi kabinetet.
Évek óta nem látszik a magyar kormány külpolitikai stratégiája, illetve az sem, hogy abban milyen szerepe van a határon túli magyaroknak - bírált.
Az MSZP elnöke azt kérdezte Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy "új barátai, akár az amerikai elnök" milyen világot akarnak, mit gondolnak az Európai Unió jövőjéről, és ebben milyen helyet kapnak a határon túli magyarok.
Molnár Gyula szerint a határon túli magyarok helyzete egyértelműen akkor javulhat saját országukban, ha Magyarország rendben tartja szomszédságpolitikáját. "Akkor, amikor veszekszenek, akkor, amikor nincs béke a két ország között, az mindig visszaüt az ott élő magyar kisebbségre is" - fejtette ki.
A szocialisták vezetője dicséretként fogalmazta meg, hogy látnak eredményeket a határon túliaknak járó gazdasági támogatások területén, ugyanakkor hangsúlyozta, a Máért ülésén sajnos egyáltalán nem került szóba az elvándorlás kérdése, amit nagy problémának tart. "Ha igaz az, hogy ma Magyarországra tekint a világ a teljesítménye alapján, akkor miért van az, hogy mégis az aktív korú fiatalok jelentős része a maga boldogulását külföldön keresi?" - kérdezte Molnár Gyula.
Az MSZP elnöke a következő másfél év legnagyobb ellenzéki kihívásának nevezte, hogy képes lesz-e a változást akarókat egységesíteni a demokratikus oldalon.
Jobbik: Politikai alapon szelektált a kormány a résztvevők között
A Jobbik szerint a magyar kormány politikai alapon szelektált a Máért plenáris ülésére meghívott szervezetek között. Szávay István, az ellenzéki párt szakpolitikusa, országgyűlési képviselő ezt csütörtök esti sajtótájékoztatóján mondta. Mint megjegyezte: ez a gyakorlat korábban sem volt idegen a kormánytól, ugyanakkor most minden eddiginél jobban látszott. Szerinte több olyan szervezet nem kapott meghívást, akik a Máért kritériumainak megfelelnek, és legitimitásuk lett volna. Példaként említette a Délvidéki Magyar Mozgalmat és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségét. A Jobbik a zárónyilatkozatot ugyanakkor aláírta, mert abban több olyan pont is szerepel, amelyet támogatnak, illetve olyan is bekerült, ami régi követelésük - jelezte. Erre példaként hozta, hogy kérik a magyarországi tulajdonú cégek segítségét abban, hogy a szomszédos országok magyarlakta területein az ügyfeleikkel történő szóbeli és írásbeli kommunikációban is biztosítva legyen a magyar nyelvhasználat. Megjegyezte: szó volt december 1-ről, illetve Romániáról is, mint fogalmazott: ez a nap szomorú évforduló Magyarország számára. Úgy látta: a román diplomácia erejét jól mutatja az a mai hír, hogy az UNESCO szellemi világörökség listájára nem sikerült felvenni a csíksomlyói zarándoklatot.
