Belföld
Orbán Viktor: 2020-ig 1200 milliárd jut kutatásra
„A tudomány nem párt-, hanem nemzetpolitikai ügy”+VIDEÓ
Több forrás jut kutatásra
Orbán Viktor köszönetet mondott az akadémiának, amiért meghirdették a Lendület kutatóprogramot, amely 2009-ben 5 kutatócsoporttal és 500 millió forintos támogatással indult, mára pedig a kutatócsoportok száma és a támogatás is megsokszorozódott. Beszámolója szerint a kormány évekkel ezelőtt szövetséget kötött az MTA-val, ennek köszönhető, hogy 9,5 milliárd forint támogatásból felépülhetett a Természettudományi Kutatóközpont új épülete, míg a CERN-Wigner Adatközponthoz 8,5 milliárddal járult hozzá a kormány, a Nemzeti Agykutatási Programra pedig 2014-2017 között 12 milliárdot fordít. Ezen programok mellett a költségvetésből a 2010-es 1 százalékról, 2016-ra 1,4 százalékra nőtt a kutatásra szánt forrás.
Mint felidézte, 2008-ban Magyarország pénzügyileg összeomlott, és - noha mára visszafizette IMF-hiteleit - államadósságát ma is csökkentenie kell. Mindezt figyelembe a kutatástámogatás növekedése elismerésre méltónak mondható - jegyezte meg, hozzátéve: a tudományra fordított összegek jó befektetésnek bizonyultak.
Orbán Viktor közölte: a kormány célja, hogy Magyarország Közép-Európa legversenyképesebb országa legyen, 2020-ig ezért 1200 milliárd forintot terveznek kutatásra, fejlesztésre és innovációra költeni. Ez a támogatás már a GDP 1,8 százalékát jelenti, ami megközelíti az EU 1,9 százalékos átlagát - fűzte hozzá.
A miniszterelnök beszámolt arról, hogy Lovász Lászlóval, az MTA elnökével a közgyűlés megnyitása előtt megegyezetek: a kormány a jövőben is támogatni fogja az akadémia kutatóprogramjait.
Orbán Viktor üdvözölte, hogy az MTA a közeljövőben a víztudomány, az agrárinnováció és a szakmódszertan területén tervez jelentős előrelépéseket tenni, és figyelmeztetett: a következő időszak egyik legnagyobb kihívása a Kárpát-medence számára a klímaváltozás lesz.
Lovász László: tudás és nyitottság kell a kutatásban
Eredményes volt a jótékonysági gyűjtés
Csaknem 17 millió forint gyűlt össze gyermekéhezés enyhítésére tavaly indult akadémiai jótékonysági gyűjtés eredményeként - hangsúlyozta Lovász László. Hozzáfűzte: a Falus András akadémikus kezdeményezésére indított akció eredménye az MTA elnökségének döntése alapján a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével juthat el a legrászorultabb családokhoz és gyerekekhez.
Az április 19-ig összegyűlt 16,9 millió forintból a hátrányos helyzetű településeken élő 18 éven aluli, intézményi ellátásban nem részesülő gyermekek, fiatalok részére fognak korszerű, egészséges és minőségi étkeztetést biztosítani.
A közgyűlésen szavazással döntöttek a következő jótékonysági gyűjtés céljáról is, amely az Erdélyben embertelen körülmények között, sokszor az éhhalál szélén tengődő árva és félárva vagy mélyszegénységben élő gyermekek felkarolása, gondozása és oktatása lesz.
A nagy többséggel - 293 igen és 34 nem szavazattal - elfogadott határozat szerint MTA Elnöksége szeptemberben dönthet arról, hogy mely szervezet segítségével juttatja el az adományokat a rászorulóknak.
Az MTA tavalyi közgyűlésének döntése alapján a köztestület minden tagjának lehetősége nyílik arra, hogy jövedelme egy részét egy közösen meghatározott jótékonysági célra ajánlja fel. A beérkezett adományokat az MTA számláján elkülönítve tartják számon, a felhasználás céljáról minden évben a közgyűlés szavazással dönt.
A hétfői ülésen 293 igen és 18 nem szavazat mellett határoztak az MTA Elnökségének három nem akadémikus, de tudományos fokozattal rendelkező tagjáról is.
Vizi E. Szilveszter, az MTA Jelölőbizottság elnökének felterjesztése alapján a közgyűlés a bölcsészet- és társadalomtudományi terület képviseletére Bollobás Enikőt, a matematikai és természettudományi terület képviseletére Fábián Istvánt, míg a az élettudományi terület képviseletére Pósfai Györgyöt kérte fel a következő három évre.