Mivel a költségvetést érinti, az Alkotmánybíróságon (AB) támadhatja meg a kormányoldal a Kúria nemrég meghozott döntését, amely szerint lehet népszavazást tartani a férfiak negyven év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulásáról – tudta meg lapunk.
Forrásaink érthetetlennek nevezték a Kúria július elején hozott döntését, mivel a jogszabályok tiltják, hogy költségvetést érintő kérdésről népszavazást lehessen tartani, a nyugdíjrendszer pedig ebbe a körbe esik. Ezért a kormányoldalon abban gondolkodnak, hogy az AB-n támadják meg a Kúria döntését, hiába kezdték meg az aláírások gyűjtését a kezdeményezők. „A nyugdíjról, ugyanúgy, ahogy az adórendszerről sem lehet népszavazást tartani. Egy ilyen intézkedés felborítaná a büdzsét, s évente több száz milliárdos pluszkiadást jelentene az adófizetőknek” – magyarázta informátorunk.
Elmondta azt is, a nyugdíjrendszer 2010-re romokban hevert, annak gazdálkodását teljesen rendbe tette az Orbán-kormány. Egy, a mostani állapotot megbolygató intézkedés a száztízezer forintos átlagnyugdíjat kilencvenezerre csökkenthetné. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is erre célzott a minap az Origónak adott interjúban. A miniszter szerint „egy ilyen döntésnek az össznyugdíjrendszerre van hatása, ha az oda befolyó járulékok több szereplő között oszlanak el, valamennyi érintett nyugdíjas jövedelme csökkenhet”.
Forrásunk pedig arról is beszélt, a férfiak negyvenéves munkaviszonya utáni nyugdíjazásával azonnal százötvenezer aktív férfi lenne jogosult a nyugellátásra, míg most évente átlagosan nyolcvanezren kerülnek a nyugellátásba. Ha sikeres lenne a népszavazás, a szakképzetlenek ötvennégy, a szakmunkásképzőt végzettek ötvenhét, az érettségizettek ötvenhét, a diplomások hatvanegy-hatvanhárom évesen mehetnének nyugdíjba. Eközben a mostani helyzet szerint azok számára, akik 1953-ban születtek, jövőre már hatvanhárom év lesz a nyugdíjkorhatár, akik 1956 után születtek, azoknak 2021-ig fokozatosan hatvanöt éves korban kell nyugdíjba menniük.
A népszavazást Bodnár József, a Vasutasok Szakszervezetének tisztségviselője magánemberként kezdeményezte. A cél az esélyegyenlőség volt, csakhogy a nőket azért illeti meg kedvezmény, mert a gyermekvállalás miatt évekre kiesnek a munkából.
Nők és férfiak
Sem az MSZP, sem a Jobbik frakciója nem támogatta a nők negyven év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulását lehetővé tevő jogszabályt a 2010. december 20-i országgyűlési szavazáson. A jegyzőkönyvből kiderül, mindkét képviselőcsoport inkább tartózkodott a voksoláson. A két párt most is egy platformra került, mindkettő kiáll a férfiak negyvenéves nyugdíjazása mellett, támogatja a népszavazási kezdeményezést, segít az aláírásgyűjtésben is.
