Módosulhat a kormány terrorellenes javaslatcsomagja

Május 3-áig 10567 bevándorló lépte át illegálisan a magyar határt - közölte az ORFK.  Tavaly ugyanebben az időszakban 37329 illegális bevándorlót regisztráltak.  A korábbi években ugyanakkor sokkal alacsonyabb volt ez a szám, 2014-ben például 4299 határsértőt vettek nyilvántartásba.

A kormány képviseletében Tasnádi László, a BM rendészeti államtitkára kiemelte: a közelmúltban bekövetkezett terrorcselekmények és az ezzel egy időben zajló, velük összefüggésbe hozható migrációs válság miatt felmérték, milyen jogszabályváltozásokkal tudja segíteni a kormány a szakszolgálatok tevékenységét.

Felidézte, hogy a BM-ben több fordulóban ötpárti és szakértői egyeztetéseket tartottak a javaslatcsomagról. Az elmúlt hetekben pedig a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal (NAIH), valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal (NMHH) folytatott egyeztetések nyomán tovább pontosították a javaslatot.

Pintér Sándor belügyminiszter a BM több mint húsz jogszabály módosítását tartalmazó terrorellenes javaslatcsomagját április 19-én nyújtotta be az Országgyűlésnek. Ennek egyik lényegi eleme, hogy az eddigi Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (SZEBEKK) a továbbiakban nemzetbiztonsági szolgálatként Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) néven működik majd tovább. Egy másik pontjában a javaslat a kódolt telefonos szolgáltatások korlátozásáról rendelkezik. A rendőrségről szóló törvény módosításai között kiterjesztik a terrorizmust elhárító szerv feladatkörét is, így a TEK a jövőben a védett személyekhez kapcsolódó személyvédelmen túl kijelölt létesítményvédelmi feladatok ellátására is jogosult lesz.

Kövér László házelnök a javaslatcsomag részletes vitájának lefolytatására a nemzetbiztonság bizottságot jelölte ki. A testület szerdai ülésén - a kormány és a testület támogatásával - további ellenzéki módosító indítványokkal is kiegészült a javaslat. Egyebek mellett az MSZP-s Molnár Zsolt és Harangozó Tamás, valamint az LMP-s Schmuck Erzsébet indítványát is egyhangúlag szavazta meg a testület, valamint a kormány képviselője. A testület többsége és a kormány sem támogatta viszont Schiffer András azon indítványát, amely elhagyta volt a törvényjavaslatból a terrorcselekményekben résztvevő 12-14 éves gyermekek büntethetőségét. Tasnádi László a kormány álláspontját megindokolva kiemelte, hogy emberölés esetén egyébként is büntethetők a 12-14 évesek, ráadásul az Iszlám Állam sokszor kiskorúakat használ fel.

A testület ülésén több ellenzéki képviselő firtatta, hogy a javaslat nyomán milyen információkhoz és milyen módon juthatnak hozzá a titkosszolgálatok. Erre reagálva Tasnádi László kiemelte: a nemzetbiztonsági szolgálatok jelenleg is minden információhoz hozzáférhetnek. A javaslatcsomag semmilyen új jogosultságot nem ad nekik, csupán technikai jellegű a tervezett változás, amely az eljárás felgyorsítását teszi lehetővé. Az államtitkár kiemelte: a "naplózás" nyomán nyilvántartásba kell venni, hogy ki, mikor, milyen célból, milyen engedéllyel kért adatokat. Az információkérések visszakövethetőek lesznek, így jogtalanul, ellenőrizetlenül senki sem férhet hozzá adatokhoz - fejtette ki.

Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke a részletes vitát lezárva azt mondta: úgy gondolja, a végső szavazásra egy támogatható javaslat kerül majd az Országgyűlés elé. A testület ülése után újságíróknak nyilatkozva kiemelte: hosszú egyeztetések után ésszerű kompromisszumokkal zárták le a BM terrorellenes javaslatcsomagjának tárgyalását. A javaslat megfelel a jogállami normáknak, nem pártpolitikai érdekeket, hanem valóban a magyar emberek biztonságát szolgálja - tette hozzá.

Mirkóczki Ádám, a testület jobbikos tagja azt mondta: pártja egyértelműen támogatja a javaslatot, és megjegyezte: a frakcióval nem rendelkező ellenzéki pártok részéről is pozitív hozzáállást tapasztalt.
Szél Bernadett, a bizottság LMP-s tagja kiemelte, hogy az elmúlt hetekben jelentős átalakuláson ment át a javaslat. Úgy fogalmazott: "öröm volt megélni", hogy ellenzéki javaslatokat is befogadtak. Mindezek nyomán pozitívan áll a javaslathoz - mondta, de megjegyezte, hogy az LMP-frakció még nem hozta meg a végső döntést.

A honvédelmi bizottság is egyetértett a szocialisták azon kezdeményezésével, amely a rendőrségnek kiemelt biztonsági intézkedések alkalmazását teszi lehetővé a terrorcselekmények megelőzése, következményeinek elhárítása, illetve az elkövetők elfogása érdekében.
Az MSZP javaslata alapján ilyen intézkedés lehet a terrorcselekmény hatásterületén a nyilvános intézmények működésének felfüggesztése, illetve rendezvények félbeszakítása, továbbá az igazoltatás, az épületek, járművek és csomagok átvizsgálása, valamint közbiztonságra veszélyt jelentő eszközök és anyagok lefoglalása. A szocialisták térben és időben is korlátoznák a kiemelt biztonsági intézkedések alkalmazhatóságát, így azokat a rendőrség csak a terrorveszélynek kitett településeken és legfeljebb 72 óráig alkalmazhatja, ami szükség esetén további három nappal meghosszabbítható. A belügyminiszter eredetileg azt javasolta, hogy 2-es vagy annál magasabb terrorfokozati szint esetén rendeletben tilthassa meg a gyülekezési törvény alá nem tartozó tömegrendezvényeket.
A bizottsági üléseken Tasnádi László rendészeti államtitkár jelezte, a kormány támogatja az ellenzéki módosításokat. A honvédelmi bizottság ülésén a független Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció (DK) politikusa egyedüliként tartózkodott, majd közölte, a belügyminiszter eredeti, "szuper titkosszolgálatot létrehozó" javaslatával sem értenek egyet, így a módosítást sem támogatják.

Tasnádi László a honvédelmi bizottságban Harangozó Tamás szocialista képviselő kérdésére válaszolva elmondta, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) jelenlegi központját átadja a vagyonkezelőnek, amely megszünteti jelenlegi, "komoly pénzért bérelt" irodáját és a Falk Miksa utcába költözik. 
A kormány a napokban döntött arról, hogy az AH, valamint a tervezett Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) és a kormányzati adatközpont egy épületben kap helyet a XI. kerületi, Fehérvári út 70. szám alatt. Az ingatlan felújításához, valamint az informatikai rendszer kialakításához idén több mint 3,6 milliárd, jövőre 7 milliárd, 2018-ban pedig 4,8 milliárd forintos keretet biztosít a kabinet.