Az utóbbi időben felgyorsultak az események Brüsszelben, Magyarországot megint az Európai Parlament (EP) szégyenpadjára próbálják ültetni - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten.
51 milliárd forint határvédelemre
A Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium 51 milliárd forintot kap határvédelemre az év végéig - jelentette be Lázár János, hozzátéve: azért kapja a két tárca ezt a forrást, hogy Magyarország továbbra is Európa és a világ egyik legbiztonságosabb országa maradhasson, és megvédhessék az országot az illegális bevándorlóktól.
A kormány azt az álláspontot képviseli, hogy miközben tiszteletben tartják: vannak nagy nyugat-európai országok, amelyek bevándorlóországok, nem fogadják el, hogy a közép-európai "még nem bevándorlóországokat" is megváltoztassák - közölte a miniszter.
A tárcavezető reagált arra is, hogy Gyurcsány Ferenc DK-elnök a határon túli magyarok szavazati jogának megvonását vetette fel. Lázár János a határon túli szervezetek egységes véleménye mellett állt ki, és szembeállította, hogy a volt miniszterelnöknek 2003-2004 óta problémája van a határon túli magyarokkal, míg a határt áttörő illegális bevándorlókat szívesen látja.
Kitért rá: a miniszterelnök azt kérte az érintett tárcáktól, hogy vegyék komolyan azokat a híreket, amelyek szerint van egy-két olyan alvállalkozó, aki nem kapta meg a kerítésépítéskor végzett munkájáért járó juttatást. A Belügyminisztérium az elmúlt napokban egyeztetést kezdeményezett a panasz kivizsgálására, és a kormány kész annak garantálására, hogy aki a munkát elvégezte, kapja meg annak ellenértékét - közölte.
Úgy vélte, bár a kötelező kvótákról és a betelepítésről mindig azt mondják, hogy ez csak egy ötlet, lépésről lépésre haladnak a megvalósítás felé, és most arról folynak tárgyalások, hogy EU-n kívüli illegális bevándorlókat hoznának be és osztanának szét. Ez jó példa arra, hogy az Európai Bizottság "lopakodó módon" folyamatosan szervezi a betelepítést - mutatott rá.
Lázár János elmondta: a 3-as metró nyolc állomásának akadálymentesítését firtató kérdésre azt felelte: a kormány 2010 óta minden fővárosi fejlesztést támogatott, ehhez a beruházáshoz is maximálisan hozzájárult - 137 milliárd forintot biztosított -, ugyanakkor az akadálymentesítés az önkormányzatok kötelessége. Az állam odaadta azt a pénzt, amit odaadhatott, ehhez hozzájárultak azok is, akik nem Budapesten élnek - mondta, hozzátéve: a fővárosnak van saját költségvetése, bevétele, semmi nem tiltja, hogy a saját pénzéből ezt megcsinálja. Nagy költségvetéssel dolgozó önkormányzatokról van szó, több 100 milliárd forint önkormányzati megtakarítás áll bankszámlákon, nemcsak a kormánytól kell kérni, akiknek van, azok maguk is hozzátehetnek - fogalmazott.
Egy másik felvetésre a HÉV állami üzemeltetésbe vételével és a Budapest és Ferihegy közötti közlekedési fejlesztésekkel indokolta, hogy Homolya Róbertet közlekedési infrastrukturális fejlesztésekért felelős kormánybiztossá nevezték ki. Mint mondta, az államtitkár eddig is ezért a területért volt felelős, azonban eddigi feladatkörébe a főváros nem tartozott bele, ezzel bővítették ki azt.Mint mondta, a bizottság zokon veszi, hogy Magyarország a kötelezettségszegési eljárások újabb szakaszában nem tartja be a válaszadásra szabott időkeretet. Ennek oka, hogy az uniós testület nyíltan kettős mércét alkalmaz, az esetek nagy részében a politikailag érzékeny ügyekben irreális határidőket ad - tette hozzá. Magyarország azt kéri, hogy "ugyanúgy bánjanak velünk, mint mindenki mással" - jelentette ki.
Nem csökkenhetnek a kárpátaljai magyarok jogai
Nem csökkenhetnek a kárpátaljai magyarok jogai - fogalmazta meg elvárását a Miniszterelnökséget vezető miniszter, kiemelve: úgy szeretnék lefolytatni a vitát a magyar-ukrán viszonyrendszerben, hogy az együttműködés lehetősége megmaradjon. Megjegyezte: arra kéri az unióba törekvő országot, hogy tartsa be azt a szokást, miszerint ha egy kisebbségnek már megvolt egy joga, az maradjon is meg.
A tárcavezető reagált arra is, hogy Gyurcsány Ferenc a határon túli magyarok szavazati jogának megvonását vetette fel. Lázár János a határon túli szervezetek egységes véleménye mellett állt ki, és szembeállította, hogy a volt miniszterelnöknek 2003-2004 óta problémája van a határon túli magyarokkal, míg a határt áttörő illegális bevándorlókat szívesen látja.
Egy azzal kapcsolatos kérdésre, hogy a német alkotmánybíróság egy harmadik nem bevezetéséről döntött a személyiségi jogi szabályozásban, a miniszter kifejtette: ez illeszkedik abba a tendenciába, hogy vannak olyan közösségek, amelyek a keresztény- és családalapú Európa modelljét feladni látszanak, vannak, amelyek egy nemzetek feletti, a keresztény értékeket elfelejtő új Európa megteremtésén munkálkodnak. "Mi olyan Európát akarunk", amely megtartja keresztény gyökereit - mondta.
