Az a kormány célja, hogy meggyőzze a parlamenti frakciókat arról: az alaptörvény módosítása elengedhetetlenül szükséges, hogy az ország határait megvédjék - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján Budapesten.
Lázár János elmondta, a miniszterelnök erről egyeztet pénteken az MSZP elnökével, jövő héten pedig a Jobbik elnökével. A már folyó egyeztetésekre hivatkozva közölte, úgy látja, meglesz a többség az alaptörvény módosításához.
A kvótareferendummal kapcsolatban hangsúlyozta, a kormány célja, hogy a választópolgárok döntése az alaptörvény része legyen. Emlékeztetett: a kormányfő által benyújtott alaptörvény-módosítási javaslat vitája hétfőn kezdődik a parlamentben, zárószavazása pedig november első vagy második hetében lehet. A miniszter a jövő heti európai tanácsi (ET-) ülésről azt mondta, Magyarország politikai célkitűzése, hogy megakadályozza a kötelező kvótát, és várakozásaik szerint a tanács tagjai megerősítik korábbi álláspontjukat: csak önkéntes lehet a kvóta. Kifejtette: azt akarják elérni a miniszteri tanácsokban, az Európai Bizottsággal (EB) folytatott párbeszédben és az ET-ülésen, hogy az EB adja fel a kvótával kapcsolatos elképzeléseit.
Lázár János azt mondta, támogatják azt a német törekvést, amely például Törökországgal, az afrikai államokkal kötött megállapodásokkal kívánja a bevándorlást fékezni, de Magyarország szerint ezzel együtt nem lehet lemondani a határok védelméről. Megjegyezte, nevetségesen kevésnek tartják a határ védelme érdekében meghozott uniós döntéseket. A miniszter azt mondta, várakozásaik szerint az ET vezetői a jövő héten "visszaveszik a korábbi döntési jogaikat", megerősítik korábbi álláspontjukat: csak önkéntes lehet a kvóta.
Kitért arra, hogy csütörtök este Bécsben az ET-ülés előkészítése végett találkozik Thomas Drozda osztrák miniszterrel. Mint mondta, "nyilvánvaló őrültségnek" tartja azt, hogy a New York Times publicisztikájában nácinak minősítette a kormányt. Szót emelt egyes európai politikusok nyilatkozatai ellen is. Azt mondta, az uniós alapszerződésből semmilyen formában nem következik az, hogy egy ország elveszítse a kohéziós forrásokhoz való jogát. Ha nincsenek kohéziós pénzek, Magyarországnak meg kell védenie saját gazdaságát - mondta.
Alaptalan az uniós pénzek felfüggesztésétől való félelem
Lázár szerint nincs alapja annak a félelemnek, ami az uniós források felfüggesztéséről szól. Megjegyezte ugyanakkor, hogy politikai döntést mindig lehet hozni, az azonban nem a kormány, hanem a magyar emberek megbüntetése lenne. Elmondta azt is, hogy jövő szerdán Brüsszelbe megy a helyzet tisztázása érdekében.
A tárcavezető kifejtette, hogy Magyarország ebben az EU-s ciklusban 8900 milliárd forintot kap, a keret 65-70 százalékát már meghirdették, és még idén szeretnék a teljes forrást hozzáférhetővé tenni. Hozzátette: tart a pénzek elosztása, ebben Magyarország az első a visegrádi négyek országai között és a hatodik helyen áll az Európai Unióban. Eddig 272 pályázati felhívást tettek közzé, és 6391 milliárd forint az elérhető forrás, ami a teljes keret 71 százaléka.
A minisztert megkérdezték arról is, hogy mintegy kétszázezer feltöltős SIM-kártyát vettek szervezett bűnözői körök. Azt felelte, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal egyeztetéseket folytat a szolgáltatókkal, és a szabályozás szükségességét vizsgálja. Az üggyel a parlament nemzetbiztonsági bizottsága jövő szerdai ülésén foglalkozik. A tárcavezető jelezte azt is: felajánlotta a testületnek, hogy a hírszerzésért felelős miniszterként áttekintést ad Soros György közép-európai befolyásáról, továbbá azokról a módszerekről, amelyekkel megpróbál "megváltoztatni" egy országot, a döntéshozókat pedig megpróbálja érdemben befolyásolni. Értékelése szerint az amerikai üzletember a nyelvek, a határok, a nemzeti kultúra és identitás feladása mellett van, az európai és a magyar baloldal pedig az Európai Parlamentben "szállást csinál" a gondolatainak, "lámpással vezetik be" azokat az EP döntéshozatali rendszerébe.
Többletforrást kap a Belügyminisztérium a déli határ védelmére
A kormány 29,4 milliárd forint többletforrást ítélt meg a Belügyminisztériumnak a szerb-magyar határszakasz védelmére - mondta el a miniszter, emlékeztetve: az illegális bevándorlás kezelése az elmúlt másfél évben több mint 100 milliárd forintba került a déli határon.
Beszámolt arról is, hogy a Semmelweis Egyetem kezdeményezésére új gyermekgyógyászati központ létesül, továbbá fejlesztések lesznek a gyógyszerészeti karon és a fogászati klinikán is.
A tárcavezető tájékoztatása szerint a közigazgatás korszerűsítésre a következő 3 évben 250 milliárd forintot fordítanak, s a bürokráciacsökkentés jegyében további 45 jogszabály módosítását kezdeményezik.
Lázár János azt is tudatta, hogy a 300 négyzetmétert nem meghaladó lakásbővítéseket a továbbiakban nem kell engedélyeztetni, csak bejelenteni. Emellett döntöttek arról, hogy évente 1,5 milliárd forintot fordítanak a népi műemlékek - malmok, tanyák - felújítására, megmentésére.
A Kelenföldi pályaudvar közelében épülhet az új budapesti kórház
A kormány döntött arról, hogy a Kelenföldi pályaudvar közelében építi meg a dél-budai egészségügyi centrumot - mondta Lázár, hozzátéve: a tervek szerint ez egy több mint ezer ágyas új egészségügyi intézmény lesz, amelyet mindenképpen az M1/M7-es autópálya közelében lévő területen szeretnének megépíteni úgy, hogy a metró- és az autóbuszos csatlakozás is elérhető legyen.
Jelezte, a beruházás tervezői munkájának előkészítésével a kormány Noll Tamás építészt kívánja megbízni.
Az MSZP elnöke nem tárgyal a módosításról
Az MSZP elnöke nem tárgyal az alaptörvény módosításáról. Molnár Gyula az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében a Miniszterelnökséget vezető miniszter sajtótájékoztatójára reagált. Molnár Gyula hangsúlyozta: nem tárgyal az alaptörvényről. Azt írta, hogy bár Orbán Viktor valóban küldött nekik megkeresést, miután az "új többség" a népszavazáson nem támogatta az alaptörvény módosítását, az MSZP elnöksége és parlamenti frakciója egyhangúlag úgy döntött, hogy nem vesznek részt a jogszabályalkotásban. Úgy fogalmazott, hogy mielőtt Lázár János bármilyen találkozót bejelent, előbb tudnia kellene, mi a különbség Orbán Viktor postafiókjában a beérkező és az elküldött levelek között. Megjegyezte ugyanakkor: ha a miniszterelnök Magyarországot érintő biztonságpolitikai ügyekről, a jogállamiság, a sajtószabadság helyreállításáról vagy az európai uniós jövőről akar beszélni vele, áll elébe a személyes találkozónak.
