Látvány-csapatsportágak támogatásáról vitázik a parlament

 A burkolt pártfinanszírozás megakadályozásáról és az átlátható kampányfinanszírozás biztosításáról szóló javaslat
Az elnöklő Latorcai János elmondta: azért kellett újra megnyitni a fideszes indítvány vitáját, mert ahhoz egy túlterjeszkedő, de szabályszerű módosító javaslatot fogadott el az igazságügyi bizottság.
Fidesz: elkötelezettek vagyunk az átláthatóság mellett
Vas Imre (Fidesz) közölte: a nagyobbik kormánypárti frakció elkötelezett az átláthatóság mellett, ezért támogatja a törvényjavaslatot. Kifejtette: a választási eljárásról szóló törvény hatályos szövege szerint ha egy sajtótermék politikai hirdetést akar közölni, akkor a választás kitűzését követő 5 napon belül el kell juttatnia az Állami Számvevőszékhez a hirdetési szolgáltatásainak árjegyzékét, amelyet az nyilvántartásba vesz, és honlapján közzétesz. A most tárgyalt - eredetileg LMP-s - módosító javaslat az idézett rendelkezés analógiáján szabályozná kampányidőszakban a választási plakátok elhelyezésének lehetőségét - ismertette.
A fideszes képviselő szerint azoknak az ellenzéki pártoknak, amelyek szóban az átláthatóság hívei, itt a lehetőség, hogy megmutassák: saját működésükre vonatkozóan is a transzparencia oldalán állnak.
KDNP: milliárdosok pártokat akarnak befolyásolni
Hollik István (KDNP) szerint eddig közmegegyezés volt arról, hogy nem szabad teret engedni a pártok működésének átláthatatlan befolyásolására vonatkozó törekvéseknek. Ezért tilos a magyarországi pártok külföldi támogatása és a belföldi burkolt pártfinanszírozás. Ám az elmúlt egy-két hónapban - folytatta - olyan események történtek, amelyeknél felmerül a gyanú, hogy milliárdosok és pénzügyi csoportok bizonyos pártokat befolyásolni akarnak, és tiltott módon támogatják azok működését.
A mostani módosítás azonban megfelelő garanciákat tartalmaz arra, hogy Magyarországon tiltott és átláthatatlan módon senki ne tudjon befolyást szerezni bizonyos pártok működése felett - jelentette ki, hozzátéve: aki ezt az indítványt megszavazza, az az átláthatóságot támogatja, a demokráciát erősíti.
Jobbik: a javaslat a személyre szabott jogalkotás különleges altípusa
Apáti István, a Jobbik vezérszónoka a javaslatot a személyre szabott jogalkotás különleges altípusának nevezte. "Mondják azt, hogy keresztbe akarnak tenni nekünk, el akarnak minket lehetetleníteni, (...) azt gondolják, hogy akár településképről szóló törvényben, akár a választási eljárásról szóló törvényben ezt a maszlagot bármelyik ellenzéki párt beveszi?" - tette fel a kérdést a képviselő aki szerint a kormányoldalnak a két jogszabállyal nem volt addig baja, amíg meg nem jelent a Jobbik plakátkampánya.
A javaslat okait abban látta: a Fidesz-kormány célja a 2018-as választások megnyerése, ennek rendelnek alá mindent, azonban a legnagyobb ellenzéki párt, a Jobbik komoly problémát okoz, ezért "kiadták a parancsot", hogy radírozzanak le mindent, ami kimondja az igazságot.
Közölte: a Jobbik gazdálkodása átlátható, ezért jó lelkiismerettel néznek minden vizsgálat elébe. Szerinte azonban az átláthatóság nem mondható el például a Fidesz és Farkas Flórián választási megállapodásáról, Mészáros Lőrinc meggazdagodásáról, vagy "Vajna bácsi" és Habony Árpád érdekeltségeiről. 
Az LMP ebben a formában nem támogatja a javaslatot
Hadházy Ákos, az LMP vezérszónoka jelezte: ebben a formában az LMP nem támogatja a javaslatot, csak akkor ha befogadják három módosító javaslatukat. Közölte: javasolják, hogy vonják vissza a "vadplakátok" tiltását, valamint azt is, hogy az egyenlő feltételek ne csak az óriásplakátokra, hanem minden hirdetésre vonatkozzak. Emellett kezdeményezik, hogy a CÖF se tehessen ki plakátokat, csak az, aki maga is jelölt vagy jelölőszervezet, illetve megtiltanák a kormánypropagandát.
A képviselő "gazembertörvénynek" nevezte a javaslatot, amely szerinte a trafiktörvényhez hasonlóan álságos módon keres egy problémát, majd úgy oldja meg, hogy az csak a kormányoldalnak lesz jó.
Szerinte a kormánypártok az "átláthatóság palástja mögé bújnak", azonban nagyon is könnyen látható a javaslat mögöttes szándéka.
MSZP: a Fidesz saját kampányesélyeit akarja növelni
Mesterházy (MSZP) szerint semmilyen szakmai érv nincs a törvényjavaslat mögött, arról van szó, a Fidesz a saját kampányesélyeit akarja növelni. Cáfolta, hogy közmegegyezés lenne a pártok között a választási szabályokról. A közmegegyezés úgy van - folytatta -, hogy a kormánypártok átnyomták a parlamenten azt, amit akartak, aztán "mindenki másnak kuss volt".
Az ellenzéki politikus szerint átláthatóságról sincs szó, nem is akarnak ilyet, személyes torzsalkodásból folyamatosan születnek törvények.
Amíg közgépekkel meg nyerges vontatókkal vitték ki a közpénzt a költségvetésből, addig nem nagyon zavarták magukat Simicska Lajos plakátjai - fogalmazott. Hozzátette: most már más a helyzet, mert Simicska Lajos látszatra egy másik párt mögé állt.
Mesterházy Attila szerint a kormánypártoknak kellene bizonyítani az átláthatóságot, és a választási, a pártfinanszírozási törvényről, illetve a korrupcióval kapcsolatban tisztességes ötpárti egyeztetést kellene tartaniuk.
Az biztosan az átláthatóságot szolgálná, ha meg tudnák mondani, hogyan lehet egy gázszerelőnek egy év alatt százmilliárddal nagyobb vagyona, mert "lassan már ennek az embernek a közgazdasági egyetemen kéne tanítania, mert ezt a menedzsmenttudást nem szabad a fiatalok elől eltitkolni" - mondta.
Jobbik: meddig tartható fent a kettős mérce?
Apáti István (Jobbik) a CÖF gazdálkodását tette szóvá, mert szerinte "az átláthatóság iránti leküzdhetetlen vágy" a kormánypártokat nem kerítette hatalmába akkor, amikor a CÖF "hazugságplakátokkal" hintette tele Magyarországot.
Szerinte a szervezet "közvetetten bújtatott finanszírozással" kapott erre pénzt az MVM-től. Ez a nagyon durva kettős mérce meddig tartható még fent? - firtatta, majd szóvá tette a Fidelitas finanszírozását is.
Közölte, akkor jár el az ellenzék helyesen, ha rendkívül óvatos, tíz hónappal a választás előtt semmit nem szabad elhinni a kormánypártoknak. A jobbikos politikus is a törvényjavaslat visszavonására szólított fel.
Apáti István is kitért arra, hogy az átláthatósággal kapcsolatban Mészáros Lőrinc "mesés meggazdagodását" kellene vizsgálni. Szerinte Mészáros Lőrincre, aki szerinte "finoman szólva sem intellektuális nehézsúlyú", rá lehet bízni több százmilliárd forintos vagyont, nem fog lelépni.
MSZP: a Fidesz és a Jobbik belharcáról van szó
Bárándy Gergely (MSZP) úgy értékelte, hogy a Fidesz és a Jobbik belharcáról van szó. Beszélt arról, hogy nemrég volt ötpárti egyeztetés a választási törvényekről, ahol a Fidesz - miután nem volt kompromisszum - közölte, a jogszabály minden hibájáért az ellenzék a felelős. Ha így állnak hozzá, milyen közmegegyezésről, átláthatóságról beszélnek? - kérdezte.
Elmondta, korábban Gulyás Gergely (Fidesz) is úgy ítélte meg, hogy a választások előtt egy évvel nem szabad és nem demokratikus a választással összefüggő törvények módosítása, főleg nem kompromisszum nélkül.
Jobbik: a Fidesz saját maga évtizedes gyakorlatát írja le
Gyüre Csaba (Jobbik) azt mondta, amikor elolvasta a törvényjavaslat indoklását, "majdnem könnyek gyűltek a szemébe" annyira megsajnálta a Fideszt és a KDNP-t, milyen elképesztő hátránnyal indulnak a választáson. Szerinte a kormánypártok évtizedeken keresztül használták ki annak lehetőségét, hogy milliárdosokat állítottak maguk mellé. Saját maguk két évtizedes gyakorlatát írják le - mondta, hozzátéve, hogy a javaslattal torzítani akarják a választáson indulók esélyeit.
Az ellenzéki politikus közölte, le lehet ellenőrizni a Jobbik gazdálkodását, "a párt szigorúan összekuporgatott, összerakott, összespórolt pénzéből" rakták ki a plakátokat.
Gyüre Csaba is firtatta, ki fizette a Jobbikot lejárató plakátokat. A korrupció ott kezdődik, hogy állami pénzeket burkoltan, nem látható módon juttatnak ki álcivil szervezeteknek, hogy befolyásolják a politikát - mondta.
Az elnöklő Sneider Tamás az általános vitát lezárta.

Fidesz: Háromnegyedével nőtt az igazolt versenyzők száma
Bánki Erik, a Fidesz vezérszónoka arra emlékeztetett, hogy Magyarország vezette be az EU-ban elsőként a tao-rendszert. A kormányzati apparátus rekordidő, hét hónap alatt lezárta az egyeztetéseket és a törvény 2011-ben hatályba is tudott lépni - tette hozzá.
Felszólalásában kiemelt eredménynek nevezte, hogy az elmúlt időszakban háromnegyedével nőtt az igazolt versenyzők száma. Az pedig, hogy a röplabda is bekerül a támogatott kategóriába olyan távlatokat nyit meg, ami további számos gyermek számára nyújt kiváló sportolási lehetőségeket - közölte.
    
MSZP: A röplabda beemelése az egyetlen jó elem
Józsa István (MSZP) szerint az előterjesztés egyetlen jó eleme az, hogy a röplabdát beemelik a látvány-csapatsportágak közé. Azt viszont bírálatként mondta, hogy Bánki Erik a büszke rá, hogy a tao-támogatásokkal "bevezette a kézből etetés rendszerét" a magyar sportban és ezt "át tudták verni" az Európai Unión. Ötszáz milliárd forintot "rántottak ki" a költségvetésből és azt vállalkozókkal a sportkluboknak adatják oda - tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy hiába csoportosítanak át adóforintokat, a kormány véleménye ellenére azok továbbra is közpénznek számítanak.
A képmutatásról beszélő ellenzéki képviselő úgy fogalmazott: a Fidesznek a transzparenciához, a közösségi célok teljesítéséhez nincsen köze, legfeljebb a saját kis közösségeik céljait teljesítik, miután a saját embereiket beültették a szakszövetségek élére.
Az MSZP egyetért azzal, hogy a sportot támogatni kell, de nem ilyen protekcionalista, uram-bátyám módon - jelentette ki.

KDNP: A sporttámogatás stratégiai cél
Hollik István (KDNP) hangsúlyozta, hogy 2011. óta a sporttámogatás stratégiai célnak számít. A politikus azt mondta, hogy habár a mindennapos testnevelése bevezetése óta a fiatalok edzettségi állapota javult, de még az általános iskolások körében is elmaradunk az EU erőnléti és egészségügyi átlagától.
Egy amerikai tanulmány szerint minden egyes, a testmozgásra fordított dollár két dollár megtakarítást jelent az egészségügyben - hangsúlyozta. A kormány sporttámogatási koncepciójának pedig éppen az a célja, hogy támogassa a sportot és az emberek sportolási lehetőségeit - jelentette ki. Hangsúlyozta, hogy hat évvel ezelőtt bevezették a látvány-csapatsportágak körét és a tao-t, ugyanis a sport támogatása a Fidesz-KDNP számára stratégiai cél.
A látvány-csapatsportok növekvő népszerűsége kedvező hatást gyakorol a sportos életmódminták népszerűsítésére - emelte ki a politikus.

Jobbik: a tao-nak jó és rossz elemei is vannak
Szilágyi György (Jobbik) szerint a tao-nak vannak jó elemei, mert rövid távon használt a magyar sportnak, de eközben azt is elérte, hogy a sport már nem is működhetne enélkül a rendszer nélkül. A politikus jogos kérdésnek tartotta, hogy a tao valójában közpénznek számít-e.
A képviselő szerint a tao egy történelmi lehetőség lehetett volna az egész magyar sportfinanszírozási rendszer megváltoztatására, de ehelyett a látvány-csapatsportágak vezetői már nem a piaci bevételekben gondolkoznak, hanem mindent a támogatásokból akarnak megoldani. Szilágyi György szintén a negatív hatások közé sorolta az egyesületek és a sportági szakszövetségesek korábbinál is nagyobb politikai függését.
 Az óriási korrupciós kockázatról beszélve kijelentette, hogy a tao rendszerében minden egyes sportra költött forintból legfeljebb csak húsz-harminc fillér hasznosul, mert a többit "kivették".
Azzal viszont egyetértett, hogy a röplabda is bekerüljön a támogatotti körbe, ahogy összességében a teljes javaslattal is.
Gúr Nándor (MSZP) a források felhasználásának átláthatóságát szorgalmazta, annak hiánya ugyanis szerinte visszaélésekhez vezet. 
Witzmann Mihály (Fidesz) felidézte a "méregdrága" PPP-konstrukciót (public-ptivate partnership), amelyek irreális költségeket emésztettek fel. Az így felépült beruházások olyan milliárdos nagyságrendű terheket jelentettek a fenntartóknak, hogy a finanszírozási konstrukciót  meg kellett szüntetnie a kormánynak. Szerinte azonban a tao-támogatásokból hiánypótló fejlesztéseket valósítottak meg. 
Több mint 150 ezerrel nőtt az igazolt sportolók száma - sorolta a tao-rendszer pozitívumait. 
Mesterházy Attila (MSZP) szintén egyetértett azzal, hogy a támogatható sportágak sora a röplabdával bővül. Megjegyezte ugyanakkor: a sport szempontjából jó a támogatási rendszer, de fenntartásainak is hangot adott. 
Elismerte: a PPP-konstrukció valóban nem volt jó, hangsúlyozta azonban ezen forráskeresési mód jószándékúságát. 
Rámutatott: az elkészült beruházások fenntartásához is szükség lenne pluszforrásokra a fenntartóknak, mert például egy tanuszoda sose lesz rentábilis. 
Célnak nevezte, hogy a sportgazdaság sokkal inkább képes legyen eltartani magát, 
Hollik István (KDNP) válaszul arra, hogy a versenyszempontok ne érvényesülnének a tao-támogatások mellett, azok elkényelmesítenék a klubokat, kijelentette: az elmúlt években az egyesületeknek adott összeg nagyjából azonos, sőt kis mértékben csökken, azonban az egyesületek száma dinamikusan növekszik. Szerinte mivel "egyre nő a sorban állás", a klubok között egyre nagyobb lesz a verseny. 
Szilágyi György (Jobbik) szerint a kormány nem figyelt az arányokra a nagy építkezési hullámban. Úgy látta: a sport megítélését a magyar társadalomban rontották ezek a beruházások.