Közös, de nem azonos mértékű a világ politikusainak, parlamentjeinek és kormányainak felelőssége a természeti és társadalmi rend fenntartásában - hangoztatta Kövér László házelnök az Országgyűlés és az Interparlamentáris Unió (IPU) regionális konferenciáját megnyitó beszédében, csütörtökön Budapesten.
A világ országainak felelőssége a közös világunkért, amelyben mindannyian élünk, egyenesen arányos az erejükkel, befolyásukkal és hatalmukkal - jelentette ki, hangsúlyozva, hogy napjainkban a világ népei közvetlenül is megtapasztalják, "hogy miként a társadalom rendjét nem lehet fenntartani a természet rendje nélkül, úgy a természet rendje sem fenntartható a társadalom rendje nélkül".
A társadalmi rend alapintézménye az állam. Akik erőfölényükkel visszaélve, saját egyoldalú, vélt vagy valós hasznukra az államokat a demokrácia vagy a diktatúra nevében, az emberi jogokra vagy éppen az isteni parancsokra való hamis hivatkozással szétrombolják, azok káoszba taszítják a társadalmakat, káoszba sodorják az emberiséget, és merényletet követnek el a természet rendje ellen is - mondta a házelnök a fenntartható fejlődésért folytatott parlamenti együttműködés kérdésével foglalkozó kétnapos tanácskozáson.
Úgy fogalmazott, a társadalmi rend záloga az emberi erkölcsből fakadó, önmagunk, elődeink és utódaink iránti felelősség. s "akik az emberek erkölcseit rombolják, azok nemcsak a társadalmat, de a környezetünket, a természetet is rombolják; bármely közösség - így az állam - legvégső összetartó ereje csak az erkölcs, s a belőle fakadó igazságosság lehet".
A világ legerősebb közvetlen demokratikus felhatalmazással rendelkező testületeinek, a nemzeti parlamenteknek a képviseletében kötelességünk fellépni a társadalmi és természeti rendet romboló bármilyen hatalmi törekvésekkel szemben - hangsúlyozta Kövér László.
Szavai szerint az utóbbi évtizedekben világszerte fellépő válságok "közös gyökerűek annyiban, hogy az adott társadalom valamelyik erőforrásának tartós gyengeségét jelzik: vagy a természeti környezet pusztulását, vagy a politikai intézményrendszer deficitjeit, vagy a gazdasági tőke gyengeségeit, vagy az értékeink, morális elveink megroppanását". A nemzeti erőforrások szűkössége vagy rossz minősége kiszolgáltatottá teszi a nemzeteket: csökken gazdasági erejük, eladósodás esetén a nemzetközi hitelezők és azok intézményeinek foglyává válnak, élelmiszerimportra szorulnak, anarchia tör ki, védtelenekké válnak egy ellenséges támadással szemben - tette hozzá.
Kövér László megjegezte: Magyarországon a fenntarthatósági intézményrendszer elvileg teljes és átfogó; még nemzetközi szinten is példaként hivatkoznak rá, például a jövő nemzedékek ombudsmanjának intézményére. Több éve van nemzeti fenntartható fejlődési stratégiánk, "mégsem dőlhetünk elégedetten hátra, mert a pozitív fejlemények mellett sok még a tennivaló". Láthatóan hosszútávfutásról van szó: a nemzeti erőforrások fejlesztése kitartást, időt igényel - fogalmazott az Országgyűlés elnöke.
Megnyitó beszédében Szaber Hoszain Csoudhuri, az IPU elnöke azt emelte ki: sok és nagy kihívás előtt áll a világ, és a megfelelő válaszok megadásában fontos szerep hárul a nemzeti törvényhozásokra.
Példaként említette, hogy ha összekapcsoljuk az éghajlatváltozás és a vízkészletek kérdését, az teljesen új dimenziókat nyit: Megjegyezte, hogy a nemzeti fenntarthatósági stratégiák megvalósításához regionális együttműködésre van szükség, amiben lényeges szerep jut a kormányok mellett a törvényhozásoknak.
Az Országház Felsőházi termében rendezett konferenciára 28 közép- és kelet-európai, valamint közép-ázsiai ország parlamentje kapott meghívást.
