Senki nem vonhatja ki magát a magyar törvények alól - jelentette ki Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője budapesti sajtótájékoztatóján a külföldről támogatott szervezetek átláthatósága érdekében hozott, a parlamentben kedden elfogadott törvényről szólva, miután a Társaság a Szabadságjogokért a jogszabály bojkottját ígérte. Az uniós kvótadöntést végrehajthatatlannak nevezte, szerinte azt nem is hajtotta végre egyetlen európai uniós tagállam sem.
Kósa Lajos kifejtette, hogy a törvényjavaslat - a Velencei Bizottság javaslata nyomán - több ponton is változott: így 500 ezer forint alatti támogatási összegnél nem kell feltüntetni a támogató személyét; három helyett két adóév után kikerülhetnek a külföldről támogatott szervezetek köréből azok, amelyek nem érik el a törvényi támogatási szintet; az adatszolgáltatási kötelezettségüket nem teljesítőket pedig csak arányosan, lépcsőzetesen lehet szankcionálni.
Összességében üdvözlendőnek nevezte, hogy a Velencei Bizottság a szabályozási céllal egyetértett.
A Jobbik honlapján nyilvánosságra hozza plakátkampányának adatait
A Jobbik saját honlapján nyilvánosságra hozta, hogy a párt hány hirdetést helyeztetett ki, mert véleményük szerint a Fidesz hazudik a Jobbik plakátkampányával kapcsolatban.
Szabó Gábor, a Jobbik pártigazgatója és Apáti István, a Jobbik szóvivője keddi közleményükben azt írták: a Fidesz és annak vezetői "megijedtek" a Jobbik óriásplakát-kampányának szókimondó igazságtartalmától, ezért "a légből kapott hazugságaikkal, rettegésükben tele hazudják az étert, és az összes frekvenciát" a Jobbik plakátkampányának számait illetően.
Az ellenzéki párt a közvélemény pontos tájékoztatása érdekében a honlapján összegyűjtötte, nyilvánossá tette és a jövőben friss adatokkal folyamatosan naprakészen tartja, hogy a Jobbik meghatározott típusú közterületi felületekre központilag hány hirdetést helyeztetett ki.
Közölték: a jelenleg futó júniusi plakátkampány pontos és végleges számai a hónap közepén állnak majd rendelkezésre, mivel az üresen maradt, a bérbeadó által nem értékesített felületeket bérelték ki.
A Jobbik pártigazgatója és szóvivője a közleményben részletesen leírja, hogy áprilisban, májusban és júniusban hány óriásplakát-helyet, City light hirdetést és hirdetőoszlopot béreltek ki, és arcátlan hazugságnak nevezik, hogy a Fidesz szerint ez a kampány 2,5 milliárd forintba került volna.
A Jobbik szerint mind a 2010-es, mind a 2014-es országgyűlési választási kampányban a Fidesz minden hónapban ennél 2,5-szer több plakáthelyen hirdetett, így ugyanezen számítás szerint a kormánypártnak csak a plakátokra fordított kampányköltsége 6,25 milliárd forint lett volna. Ez viszont azt jelentené, hogy mind 2010-ben, mind 2014-ben sokszorosan átlépték a választási kampányra költhető törvényben rögzített költségkeretet, és ily módon csalással nyertek volna mindkét választáson - jegyzik meg.
A frakcióvezető kiállt amellett is, hogy a külföldről támogatott szervezeteknek fel kell tüntetniük az általuk kiadott sajtótermékekben és egyéb kiadványokban is, hogy ilyen szervezetnek minősülnek.
Ez nem megbélyegzés - mondta Kósa Lajos.
Kérdésre megjegyezte: Trócsányi László igazságügyi miniszter nem minden véleménye került bele a törvénybe, a tárcavezető például a nemzetiségi szervezeteket nem mentesítette volna a törvény hatálya alól, az Országgyűlés azonban így döntött.
A keddi parlamenti határozathozatalokról szólva a frakcióvezető arról is beszámolt, hogy a Ház döntése nyomán július 1-jétől indulhatnak a nyugdíjas szövetkezetek, amelyekben azok a nyugdíjasok, akik szeretnének dolgozni, kedvező adózási formában vállalhatnak munkát.
Előzetes kutatások szerint mintegy egymillió nyugdíjas érdeklődik a lehetőség iránt - közölte.
Kiemelte továbbá, hogy az Országgyűlés előtt a keddi zárószavazások során öt kétharmados törvényjavaslat szerepelt, amelyből mindössze egyet nem sikerült elfogadni, azt, amelyik alapján három Kossuth Lajos téri szobor a parlament - amely jelenleg is gondozza az emlékműveket - tulajdonába került volna.
Megszavazta viszont a Ház az új büntetőeljárási törvényt, a titkos információgyűjtés szabályainak módosítását, az Iszlám Állam elleni fellépésben való magyar részvétel meghosszabbítását és kibővítését, valamint állami ingatlanok egyházi tulajdonba adását - sorolta.
A plakáttörvény-javaslatot - amelyről szerdán szavaznak a képviselők - messzemenőkig indokoltnak nevezte, és szerinte nem véletlen, hogy a Jobbik ágál ellene.
A Jobbik a plakátkampányáról összevissza beszél, mind a plakátok számáról, mind az akció finanszírozásáról. "A Jobbik eddig minden esetben hazudott" az ügyben - jelentette ki.
"Az a világbotrány, hogy egy milliárdos fogja magát, és felvásárol kilóra egy politikai szervezetet (...), önmagában is a legmegdöbbentőbb korrupciós esemény. (...) A Jobbik maga a korrupció" - fogalmazott.
Azzal kapcsolatban, hogy a Jobbik plakátkampányával összefüggésben sajtóhírek szerint a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Mahir Cityposter Kft.-nél és a Publimont Kft.-nél költségvetési csalás gyanúja miatt indított nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), a frakcióvezető úgy reagált: a NAV - az áfabehajtás miatt - minden olyan esetben vizsgálódik, amikor a szolgáltatás, a szerződés nem tükrözi a szokásos piaci árakat.
Megjegyezte, éppen Simicska Lajosnak - az adóhivatal egykori elnökének - a nevéhez fűződik az az áfabehajtási metódus, hogy minden egyes gyanús esetben meg kell vizsgálni, vajon piaci áron történt-e a szolgáltatás vagy az adásvétel.
Kérdezték a politikust arról is, hogy kötelezettségszegési eljárásra számíthatnak a bevándorlók elosztását elutasító tagállamok.
Kósa Lajos végrehajthatatlannak nevezte az uniós kvótadöntést - mert rengeteg a tisztázatlan kérdés -, majd hangsúlyozta: azt nem is hajtotta végre egyetlen európai uniós tagállam sem.
Magyarország legalább "arccal meri vállalni a véleményét" - fogalmazott.
Mint mondta, a kötelezettségszegési eljárás egy bevett intézmény, évente több száz fut belőle az Európai Unióban, Magyarország pedig "az EU-s átlagba simul bele" az ellene folyó eljárás mennyiségével.
Az eljárás ugyanaz lesz, mint máskor: vita kezdődik, a kötelezettségszegési eljárás minden egyes fórumát megjárva pedig a végén, ha odáig jut az ügy, az Európai Bíróság döntést hoz - fejtette ki a frakcióvezető, emlékeztetve, hogy az első kvótadöntés miatt már jelenleg is van egy keresete Magyarországnak és Szlovákiának - amelyhez a lengyelek csatlakoztak - az Európai Bíróság előtt.
Szerinte egyébként ha az EU betartaná a jogszabályokat, helyreállna a rend, nem lenne migrációs válság.
Utólagos normakontrollt akar a civiltörvényről az LMP
Az LMP utólagos alkotmánybírósági normakontrollt akar kérni a kedden elfogadott "civiltörvényről", és ehhez várja a többi ellenzéki képviselő támogató aláírását.
A párt társelnöke a szavazást követően sajtótájékoztatón azt mondta, semmi nem indokolta, hogy a parlament elfogadja a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt. Ettől a jogszabálytól az ország nem lesz jobb hely, sőt a törvény ellehetetlenít olyan civil szervezeteket, amelyek segítettek, amikor feladatokat vállaltak át az államtól - értékelte Szél Bernadett.Ikotity István LMP-s képviselő szerint a kabinet súlyos szereptévesztésben van, mert a kormányzás helyett a társadalmi szervezetek szétverésével foglalkozik. A negyvenes évekre volt jellemző, hogy először felszámolták a pártokat, majd a civil szervezeteket, amivel óriási károkat okoztak a társadalomnak - jelentette ki.
Azt mondta, ha a kormány az átláthatóságon akar javítani, akkor először saját háza táján kellene söprögetni, mert számos olyan "álcivil" szervezetet létezik, amelyeket a kabinet politikai okokból tart fent.
A két képviselő Külföldről finanszírozott politikusok vagytok! feliratú transzparenst tartott fel, amely Vlagyimir Putyin orosz elnököt és Orbán Viktor magyar miniszterelnököt ábrázolta.
A Párbeszéd véleménye szerint előbb egy alapos társadalmi egyeztetést kellett volna lefolytatni a civiltörvényről és a parlamentnek csak ezt követően lett volna szabad szavaznia a jogszabályról.
A párt társelnöke keddi, budapesti sajtótájékoztatóján a Helsinki Bizottság aggályaira hivatkozva azt mondta, hogy a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény a kormány társadalmi szervezetek elleni támadássorozatának a része. A jogszabály semmi mást nem szolgál, csak a kormány hatalmi céljait - tette hozzá Szabó Tímea. A független képviselő minimális jelentőségűnek nevezte, hogy a kabinet az indítvány egyes részeken puhított, mert úgy látta, hogy továbbra is megmarad a megbélyegzés, megmaradnak a szankciók.A törvény emellett sérti az egyesülési és a szólásszabadsághoz való jogot - jelentette ki. Az pedig a diszkrimináció tilalmába ütközik, hogy különbséget tesznek egyes szervezetek között, mert a jogszabály sem vallási, sem sportszervezetekre nem vonatkozik - tette hozzá.
