Hatvanötezer adományozó szervezet

A nonprofit szervezetek száma 2008 óta viszonylag állandó, hatvanötezer körüli, többségük klasszikus civilszervezet – állapítja meg a témában született kiadványában a Központi Statisztikai Hivatal. Az összes szervezet közül tizenkétezer, minden ötödik sorolható az adományozói körbe – ezek pénzbeli vagy természetbeni segítséget nyújtanak, egy részük helyi, mások globális célok megvalósítása érdekében. Az adományozók közül az oktatással foglalkozó szervezetek aránya a legmagasabb, huszonhét százalékos, de kiemelkednek a szociális ellátásra (tizenhat százalék) és a kulturális tevékenységre (tíz) szakosodottak is.

A nonprofit szervezetek negyede a fővárosban tevékenykedik, míg a kifejezetten adományozással foglalkozók esetében ez az arány harmincnégy százalékos, a segítségnyújtásra szakosodott alapítványok központja ugyanis Budapesten található. A legkevesebb adományozó szervezet Komárom-Esztergom, Nógrád, Tolna, Vas és Zala megyében működik. Érdemes közbevetni: a szervezetek hatvankét százaléka minden esetben a saját környezetében támogat egy konkrét célt vagy intézményt, a többiek esetében nincs földrajzi megkötés.

A KSH Statisztikai Tükör elnevezésű kiadványa szerint az adományozó szervezetek által kiosztott összes támogatás évente száznegyven milliárd forint körül mozog, ennek hetvenhárom százalékát a fővárosi székhelyű szervezetek nyújtják. Vagyis egyértelmű az ország Budapest-központúsága ezen a téren is. A statisztikai hivatal elemzésében kitérnek arra is, a támogatások átlagos összege a klasszikus civilszervezetek esetében 8,2 millió forint, ám az érdekképviseleteknél ennek kétszerese, 17,5 millió, az egyéb nonprofit szervezeteknél pedig harminchatmillió. Ha a jogi formát nézzük, akkor kiderül, az alapítványok osztják szét a támogatások felét.

Az adományokat magánszemélyek vagy különböző célterületek megsegítésére egyaránt fordíthatják – előbbiek részére hetvenkétmilliárdot, utóbbi kategóriában együttesen ötvenkilencmilliárdot szánnak évente. Magánszemélyek közül leginkább tehetséges diákoknak, rászoruló, hátrányos helyzetű gyermekeknek és felnőtteknek nyújtanak segítséget a szervezetek – derül ki a KSH felméréséből. Ahogy az is, a vizsgált szervezetek csupán húsz százaléka nyújt rendszeres hozzájárulást, a többség az „alkalmi adományozók” körébe sorolható. A mérés alapján az előbbi körbe tartozó 2331 szervezet huszonkilencmilliárdot szán támogatásra, ötven százalékuk ezt helyben, saját környezetében teszi. Bár e területen is kiemelkedik az oktatási és szociális jellegű szponzoráció, de számottevő még a politikai profilú szervezetek által nyújtott támogatás is.

Az alkalmi adakozók évente százkétmilliárdot osztanak szét, ez az összes adomány hetvennyolc százaléka. Magánszemélyek számára ebből a körből ötvenhárommilliárd forint jut. Jellegükből adódóan e szervezetek még nagyobb arányban nyújtanak segítséget helyben, a támogatás harmincnégy százalékát pedig kivételes eseteknek szánják. Összességében elmondható: az alkalmi adományozók ritkábban, de nagyobb mértékű segítséget biztosítanak.

Elkobzott áru karitatív célra

A NAV Áru- és Bűnjelkezelő Hivatal, az egyes elkobzott dolgok közérdekű felhasználásáról szóló jogszabály alapján, tavaly mintegy 218 millió forint értékben ajánlott fel lefoglalt termékeket karitatív célra – derül ki az adóhatóság tavalyi évkönyvéből. Az említett összegből – írják – azonban a kiadvány közzétételéig csupán hatvanhárommillió forint értékben fogadott el terméket a hazai segélyszervezeteket tömörítő Karitatív Tanács.