Gyökeres változásokat hozhat a referendum

Realista beszédnek nevezte Orbán Viktor miniszterelnök által a hét végén Tusnádfürdőn elmondottakat Kiszelly Zoltán politológus, aki szerint a magyar kormányfő hasonlóan kritizálta az Európai Unió vezetését, mint már korábban. A kormányfő érzékeltette, hogy az unió válságban, sőt egymásra rakódó válságokban van, ráadásul a britek távozása után új helyzet állt elő, bár az uniós elit az őszi, pozsonyi csúcson még összeszedheti magát.

Az elemző a miniszterelnöknek Donald Trump, az Egyesült Államok republikánus elnökjelöltje melletti kiállását úgy értékelte: mindenképpen új elem, hogy Európában Orbán Viktor volt az első, aki kiállt Trump mellett. A republikánusok jelöltjének kérdésfelvetései között számos elem van, amit a magyar kormányfő is feszeget. Trump többet akar visszaosztani lefelé, arra törekedne, hogy kevesebb pénz menjen ki az országból, és ezzel tudja megtartani a tömegek támogatását – mondta Kiszelly, aki szerint a magyar kormányfő is egyetért ezekkel a szándékokkal. Az elnökjelölt megújítja az amerikai álmot, békülékenyebb külpolitikát folytatna, amelynek eredményeképpen például mi is jobban tudjuk vállalni a Keletre nyitást. A kormányfő nem hiába vetette fel a szintén amerikai célkitűzést, a titkosszolgálatok erősítését, és a britek uniós távozása miatt egy európai hadsereg felállítását. Orbán Viktor üzenete az elemző szerint egyértelmű: küzdjetek, harcoljatok!

A küzdelem egyik eszköze az októberi népszavazás, amely azért is különös jelentőségű, mert Európa más államaiban is fontos döntések zajlanak majd ebben a hónapban: Olaszországban az alkotmánymódosításról szavaznak, amely erősen befolyásolja Matteo Renzi miniszterelnök jövőjét, ezzel együtt az olasz gazdaságot és ezen keresztül az euró helyzetét. A magyar kvótareferendummal egy napon pedig megismétlik az osztrák elnökválasztás második fordulóját, amely szintén fontos az unió jövője szempontjából is.

Kiszelly a V4-ek hétközi tanácskozása kapcsán egyetért azzal, hogy egyre erősebb a tagállamok együttműködése. A brit távozással a németek helyzete megerősödik, ezzel szemben kell egy ellensúly, amit a visegrádi országok jelentenének – mondta az elemző, aki kitért arra, hogy a lengyelek kibővítenék a szövetséget, de ezzel a többiek, így Orbán Viktor sem ért egyet.

Az újabb németországi terrortámadás kapcsán az elemző elmondta: igazán az első, baltás támadás verte ki a biztosítékot a németeknél, erre jött rá a müncheni lövöldözés. A németeknek azzal kell szembesülniük, hogy már nincsenek biztonságban a saját hazájukban, és már az utolsó németben is összeállt a kép, hogy az illegális migráció összefügg a terrorizmussal – mutatott rá Kiszelly. Nyilván ez gyengíti Angela Merkel kancellár pozícióit, akinek ráadásul rosszul jött ki a lépés, hiszen éppen szabadságon volt a támadás idején – jegyezte meg a politológus.

A belpolitikai események kapcsán az elemző kitért a Városliget átalakítása elleni demonstrációkra, amelyet egyre kevesebben támogatnak, a jelek szerint lecseng a tiltakozás. A baloldalon folytatódik a „haragszom rád”, és Kiszelly szerint fontos kitérni a Jobbik támogatottságának csökkenésére, amely azt mutatja, a pártnak nem jön be a „fékezett habzás”.