Erkölcsi elégtétel járna Trianonért Lázár szerint

A trianoni békediktátum közelgő századik évfordulója nem a felejtésre ok, mert mi nem felejtünk – szögezte le Szarvason, a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott megemlékezésen Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A történelmi Magyarország közepét jelző szélmalom mellett elmondott beszédében – az MTI beszámolója szerint – hangsúlyozta, az évforduló arra ok, hogy rendezzük közös dolgainkat, hogy hazánk és a magyarság legalább erkölcsi jóvátételt kapjon a világtörténelem legnagyobb igazságtalanságáért, amelynek ez a nép a legnagyobb kárvallottja volt, és bizonyos értelemben a mai napig az is maradt. Úgy fogalmazott, az nem járja, hogy Európa és a szomszédos államok vezetői csak annyit tudnak mondani erre a történelmi igazságtalanságra, hogy a magyaroknak ideje volna végre túllépniük a régi sérelmeken. A magyar nemzet Trianonnak áldozata, nem pedig előidézője, és itt az ideje, hogy ezt Európa vezetői elismerjék és politikájuk igazodási pontjává tegyék – jelentette ki.

Az elmúlt évek bizonyították, hogy a trianoni tragédia pusztítását túlélve a magyarság képes a nemzeti megújulásra – írta közleményében Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője. Hozzátette, „hiszünk a nemzeti összetartozás erejében, mert csak egy erős nemzet képes kiállni magáért szerte a világban”. A nemzeti összetartozás napjának meghirdetése és a kettős állampolgárságról szóló törvény a 2010-ben megalakult új Országgyűlés legfontosabb döntése volt – hangsúlyozta.

A külhoni magyarok változatlanul számíthatnak a Fidesz–KDNP-szövetségre, „számunkra a nemzet a magyarok összessége határainkon innen és túl” – mondta sajtótájékoztatóján Hollik István, a KDNP politikusa. Közölte, a kettős állampolgársággal és az új alaptörvénnyel a kormány tanúságot tett a magyar nemzet határokon átívelő újraegyesítése mellett. Ugyanakkor szerinte azoknak, akik 2010-ben nem szavazták meg a kettős állampolgárságról szóló törvényt, a magyarság szégyenfalán a helye, amin ott van Gyurcsány Ferenc, Botka László és Vona Gábor is. Az ellenzék 2010 óta újra és újra bizonyította, hogy nem lehet rájuk számítani, ha nemzeti ügyekről van szó – állapította meg Hollik.

Szent Imre nélkül nem lehetnénk magyarok, és Európa sem létezne – hangoztatta a Veszprémben felállított Szent Imre-szobor avatásán Navracsics Tibor, az unió kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa. Arról beszélt, Európa földrajzilag Ázsia egy félszigete, amelyet kulturális öröksége emelt fel, a kereszténységre támaszkodva közös identitástudatot alakítva ki az ott élő népekben. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke szerint Szent Imre szellemi hagyatéka azt erősíti bennünk, hogy „az igazság történelmi ereje és a szeretet hatalma irányítja nemzetünket”.