Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója egyeztetett Toma Lajossal, a Mentődolgozók Önálló Szakszervezetének (MÖSZ) elnökével szerda délelőtt Budapesten; áttekintették a mentődolgozók bérezésének, anyagi és erkölcsi megbecsülésének javításáért eddig tett intézkedéseket és a jövőbeni teendőket is - tudatta a mentőszolgálat szóvivője.
Győrfi Pál közleményében Toma Lajost idézve azt írta, a reprezentatív érdekképviselet elnöke hangsúlyozta, hogy az eddigi, közös eredmények alapján (a MÖSZ egyebek mellett aktívan részt vett a négyéves ágazati bérfelzárkóztató program kialakításában, a szakdolgozói kamarai tagdíjak munkáltató általi átvállalásának biztosításában is) továbbra is a tárgyalóasztal mellett kívánják elérni céljaikat.
Hozzátette: ezek között elsődleges az egészségügyi dolgozók, így a mentődolgozók számára is a tárgyalóasztalnál "kiküzdött", a garantált bérminimum-emelés miatt "összecsúszott" bértáblák értékállóságának visszaállítása.
Mentődolgozók tüntettek Budapesten
"Elég volt" jelszóval mentődolgozók és szimpatizánsaik, mintegy kétszázan demonstráltak béremelésért és a munkakörülmények javításáért szerdán a fővárosban, az Országos Mentőszolgálat Markó utcai székháza előtt.
A Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége (MOMSZ), valamint a Rendészeti és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezetének mentő-tagszervezete által rendezett tiltakozáson Kusper Zsolt, a MOMSZ elnöke hangsúlyozta: a kormányzati állítással szemben, amely szerint 293 ezer forint az átlagos bér az Országos Mentőszolgálatnál (OMSZ), a valóságban átlagosan nettó 119 ezer forintot visznek haza a dolgozók, és évek óta megoldatlan a munkaruha biztosítása is.
Addig nem hagyják abba a demonstrációkat, ameddig a jelenlegi bruttó keresetek nem válnak nettóvá, és nem vezetnek be a mentők számára is életpályamodellt - tette hozzá a szakszervezeti vezető. Mint mondta, azért küzdenek, hogy a mintegy 7800 mentődolgozó újra elismert tagjává váljon a társadalomnak, ugyanis az utóbbi évtizedekben kormányok jöttek-mentek, ám mindegyiktől csupán ígéreteket kaptak. Ilyen körülmények között egyre többen mennek el a versenyszférába vagy külföldre.
Illés István, a MOMSZ alelnöke úgy fogalmazott, hogy elég volt a mindennapi gondokból, a hallgatásból, az elfojtott panaszokból, mert hosszú távon nem lehet elvárni minőségi munkát elégedetlen, a megélhetés érdekében másod- és harmadállásokba kényszerülő dolgozóktól.
Közlése szerint naponta hallják, hogy fejlődik a gazdaság, nő a GDP: az eredményekből a mentők is részesülni akarnak, anyagi megbecsülést követelnek.
Fiderman Tamás, az érdekképviselet Komárom-Esztergom megyei képviselője azt kifogásolta, hogy a munkáltató csupán egyetlen érdekképviseletet fogad el tárgyalópartnerként. Követelik, hogy az OMSZ vezetése, illetve a kormány egyeztessen a MOMSZ képviselőivel is - mondta.
Varga Andrea, az Autonóm Területi Szakszervezet képviseletében is arról beszélt, hogy nincsenek valódi tárgyalások a kormány és az érdekképviseletek között, csupán "álegyeztetések".
Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy nem csupán a mentők vannak kevesen, de hiányoznak a sürgősségi ellátásból az orvosok és a szakdolgozók is. Óriási problémának nevezte, hogy felmérések szerint a egészségügyi dolgozók mintegy fele gondolkodik azon, hogy otthagyja a pályát vagy külföldön dolgozzon tovább.
A demonstráció résztvevői "Elég volt!" és "Veletek a mentősökért" feliratú zászlókat lengettek; egy transzparens arról tanúskodott, hogy kifejezte szolidaritását a demonstrálókkal a Kéményseprők Országos Szakszervezete is.
A tüntetésen megjelent Szabó Tímea, a Párbeszéd, Rig Lajos és Hegedűs Lorántné, a Jobbik, továbbá Szél Bernadett és Hadházy Ákos, a LMP politikusa.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a mentők napján azt jelentette be, hogy a kormány a tavaly átlagosan 26,5 százalékos béremelés után idén újabb 12 százalékos emelést hajt végre, ami jövőre 10 százalék, majd újabb 8 százalékos bérfejlesztéssel folytatódik, vagyis 2018 végére a 2016 elejihez képest legalább 67 százalékkal több lesz a mentők fizetése.
A tájékoztatás szerint Csató Gábor főigazgató kijelentette, hogy minden érdekképviselettel, szervezettel kész együttműködni, ha azok céljai és tevékenysége valóban az Országos Mentőszolgálat dolgozóinak érdekeit szolgálja, így a MÖSZ "megalapozott és jogszerű törekvéseit is kész minden erejével támogatni".
Toma Lajos május 15-én az M1 aktuális csatornán azt mondta, a MÖSZ továbbra is a tárgyalóasztalnál kíván eredményeket elérni, így nem vesz részt a másik szakszervezet által meghirdetett tüntetésen.
A kormány elkötelezett az egészségügy helyzetének javításáért
A kormány elkötelezett az egészségügy helyzetének javítása iránt, de néhányan szeretnék lerombolni az ágazat és az érdekképviseletek másfél éves munkáját - jelentette ki az egészségügyi államtitkár szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.
Ónodi-Szűcs Zoltán kiemelte, 26 hónap alatt, négy lépcsőben 67 százalékkal emelkedik a mentődolgozók teljes jövedelme. Emelkedni fog az alapbér, és erre még nagyjából 43 százaléknyi egyéb bérelem - túlmunkadíjak, készenléti és egyéb pótlékok - rakódik.
Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt időszakban 500 milliárd forintos fejlesztés történt az ágazatban, és mind az idén, mind pedig jövőre 200 milliárd forinttal több forrás kerül az ágazathoz.
Jelezte, ennek a forrásnak az egyik nagyon fontos pillére a többlépcsős ágazati bérfejlesztés, amely tavaly ősszel 26,5 százalékos átlagos bérnövekménnyel indult, majd idén novembertől újabb 12 százalékos, 2018 őszétől további 8 százalékos lesz az emelkedés. Ezen felül a mentők a jövő január elsejétől további 10 százalékos bérfejlesztésben részesülnek.
Mint mondta, állnak mindenféle "számháború elé", és sajnálja, hogy "egyes emberek másokat téves vagy szándékosan hazug információkkal próbálnak hergelni".
Ónodi-Szűcs Zoltán ugyanakkor hozzátette: "nem lehetünk elégedettek, sok munka vár még ránk, de azokat a hibákat, amelyeket nem mi hoztunk létére, nem lehet egyetlen egy lépéssel megoldani".
A mentőszolgálatra kitérve az államtitkár elmondta, a szervezet költségvetése 2010-ben 22,5 milliárd forint volt, az idei pedig már 40 milliárd forint. Az elmúlt időszakban 30 új mentőállomás épült, 97-et pedig felújítottak. Az elmúlt években 500 új mentőautót szereztek be és 193 gépkocsit vásárolnak még.
"Sem az irányt, sem a szándékot, sem pedig az eredményeket nem szabad tőlünk elvitatni" - jelentette ki Ónodi-Szűcs Zoltán, hozzátéve, nem tud olyan gondról, problémáról, feszültségről, amely e kormány regnálása alatt jött volna létre.
Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) főigazgatója azt mondta, nem lehet kérdés, hogy a mentődolgozók bérét emelni kell, azonban komoly fejlesztések indultak el az elmúlt időszakban, ezeket tovább kell vinni. Úgy fogalmazott: azon fáradozik, hogy emelkedjen a mentődolgozók anyagi, erkölcsi és szakmai megbecsülése.
A főigazgató a sajtótájékoztatón jelezte, az elmúlt órákban is egyeztettek az egészségügyért felelős államtitkárral, így a közeljövőben megoldódik a munkaruhakérdés is. Elmondta, a múlt évi - e célra fordítható - 300 millió forintból és az idei előirányzatból megkezdik a munkaruhák folyamatos beszerzés
Támogatásukról biztosították a demonstrálókat az ellenzéki pártok
Kiálltak a szerdán a fővárosban demonstráló mentősök mellett az ellenzéki pártok, amelyek nagy arányú béremelést sürgettek az ágazatban.
A baloldal a kormányzása alatt leépítette a mentőszolgálatot és csökkentette a támogatását is. Az ellenzék megoldások helyett ma is csak hergelésre képes.
Fidesz: A kormány a mentők oldalán áll, az ellenzék ismét csak hergelésre képes
A baloldal a kormányzása alatt leépítette a mentőszolgálatot és csökkentette a támogatását is. Az ellenzék megoldások helyett ma is csak hergelésre képes. A Fidesz és a kormány a mentők mellett áll. Tisztában vagyunk azzal, hogy milyen nehéz és értékes munkát végeznek, és azzal is, hogy a korábbiaknál nagyobb anyagi megbecsülést érdemelnek. Ezért indítottunk béremelést számukra: a mentősök bére 2016 és 2018-között átlagosan 67%-kal emelkedik. Egy mentőápoló öt éve még 180 ezer forintot keresett, 2018 végére 340 ezer forintot fog keresni. Öt éve egy mentőorvos havi átlagos bére 390 ezer forint volt, jövőre viszont 645 ezer forint lesz, egy mentőtiszt pedig 242 ezer forint helyett jövőre 460 ezer forintot fog keresni. Jelenleg is zajlanak a tárgyalások a mentősök munkakörülményeinek további javításán, amihez minden segítséget készek vagyunk megadni. 2010 óta a mentőállomások fele teljesen új lett vagy felújításra került. Már félezer új mentőautó állt szolgálatba és újabb 193 fog, ezzel az összes eset- és rohamkocsit lecseréljük. Továbbá megújítottuk a mentés logisztikai hátterét is.
László Imre, a Demokratikus Koalíció egészségügyi kabinetjének vezetője az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, Orbán Viktor lesz a felelős, ha valakiért nem mennek a mentők. Kifejtette: a mentődolgozók 90 és 110 ezer forint között keresnek, naponta pedig akár 3 műszakot, tehát 24 óra munkát is vállalhatnak, hogy valahogy meg tudjanak élni. Az autópark elöregedett, és a munkaruhájukat is maguknak kell megvenniük. Ezért a DK szerint teljes körű jármű- és eszközkorszerűsítésre, valamint azonnali béremelésre van szükség.
Hadházy Ákos, az LMP társelnöke közleményében úgy fogalmazott, pártja követeli, hogy a kormány teljesítse a mentőknek tett ígéretét, és emelje meg 60 százalékkal a bérüket, ez lenne a minimum, ami az életmentő munkáért jár. Jelezte, hogy az LMP költségvetési módosító javaslatot nyújtott be: 21 milliárd forintot költene a mentődolgozók béremelésére, ami 60 százalékos emelkedést jelentene, szemben a Fidesz által adott 10 százalékkal. Hozzátette, a kormány hozzáállása cinikus, mert elkötelezett, a munkájukra hivatásként tekintő emberekről van szó, ezért Orbán Viktor úgy gondolja, hogy őket a végtelenségig ki lehet zsákmányolni.
A Párbeszéd szintén módosító javaslatot nyújtott be a 2018-as költségvetéshez, amelyben 10 milliárd forintot különítene el a 60 százalékos béremeléshez. A béremelésre fordított összeget a Paks2 beruházás költségéből biztosítanák. Szabó Tímea, a párt társelnöke, országgyűlési képviselő azt írta, be kell fejezni az egészségügyben dolgozók megalázását, mert a szakemberhiány már a betegek életébe kerül.
