Belföld
„Az unió határainak védelme Ausztria és Magyarország közös ügye”
A közös fellépésről egyeztettek magyar és osztrák miniszterek, hazánk segít Szerbiának is
Fel kell lépni a valótlan állításokkal szemben, amelyek Magyarország, a magyar hatságok jó hírnevét sértik, ezért a Human Rights Watch (HRW) megalapozatlan állításait is határozottan visszautasítjuk – mondta Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten. Az államtitkár arra reagált, hogy a HRW nemzetközi jogvédő csoport szerdán közzétett beszámolójában azt írta: Magyarország határán zaklatják a migránsokat, rövid úton visszafordítják őket Szerbiába, egyes esetekben kegyetlen és erőszakos módon, anélkül, hogy mérlegelnék a menedék iránti kérelmeket. Kontrát Károly kijelentette: Magyarországot a schengeni határ megvédése és a menekültellátásban nyújtott teljesítménye miatt inkább dicséret illetné. Egyúttal azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország demokratikus jogállam, ahol a törvény előtt mindenki egyenlő, a jogszabályok mindenkire vonatkoznak, ezeket mindenkinek be kell tartania, és ebből a jövőben sem engednek.
Magyarország betartja a schengeni szabályokat és a genfi egyezményt, a HRW pedig azt kéri számon, hogy miért tartják be ezeket az előírásokat, miért nem elnézőek az illegális migránsokkal. A határátkelőhelyeken és a tranzitzónákban a legális belépés lehetősége adott, ahogyan a jogszerű menedékkérelem benyújtására is van lehetőség - mutatott rá az államtitkár. Mint mondta, Magyarország jelentős terhet vállal, 140 ezer forintot költ havonta egy migráns ellátására, ami jóval meghaladja a magyar minimálbér összegét. Ezért az összegért a migránsok kapnak egyebek mellett szállást, naponta háromszor ételt, higiéniai csomagot, orvosi ellátást és szükség esetén gyógyszereket - közölte. Kontrát Károly véleménye szerint a Magyarország által nyújtott menekültügyi ellátás kiállja a próbát, ennél többet sehol nem kapnak a hasonló helyzetben lévők.
Ausztria üdvözli, hogy a Frontex mandátumát harmadik országokra is ki lehet terjeszteni, ugyanakkor az ezerötszáz fős szervezet önmagában nem képes garantálni a külső határok védelmét - mondta az osztrák belügyminiszter. Fontos feladat a regisztrációs központok, hot-spotok létrehozása a származási országokhoz minél közelebb. Emellett központi kérdés, hogy a visszajuttatás, a kitoloncolás miként lesz lehetséges.
A politikus hangsúlyozta, a július elején bevezetett – Ausztria által is támogatott – magyar intézkedéseknek köszönhetően, az illegálisan érkezők nem juthatnak el az ország belsejébe, így végeredményben az osztrák határhoz sem. Ezzel tehermentesítik az osztrák-magyar határt is, ahol a várakozási idő jelenleg nem haladja meg a tíz percet. Megállapodás született az embercsempészet elleni közös fellépésről – mondta Wolfgang Sobotka. Tavaly Ausztriában mintegy ötszáz, idén eddig több mint 1700 embercsempészt fogtak el.
Hans Peter Doskozil kifejtette, nagyon alacsony azok aránya, akiket bírósági döntést követően vissza lehet juttatni származási országukba. Az elmúlt év tapasztalata azt mutatja, nem lehet várni a nagy közös európai megoldásokra, az érintett térségen belül kell egyetértésre jutni. A dublini rendszer jelenlegi formájában nem működik hatékonyan, ekkora létszámmal már nem tud mit kezdeni. A külső határon lévő országok nem képesek a menekültügyi eljárások elvégzésére - mondta a miniszter, hozzátéve: Ausztria sem tudna évente 400-500 ezer menekültkérelmet feldolgozni. Éppen ezért más megoldást kell találni, például az idegenrendészeti visszatoloncolások esetében a dublini rendszeren kívüli eljárásrendet kidolgozva - jelentette ki az osztrák védelmi miniszter.
Magyar rendőröket küldhetnek a szerb-macedón határra
Akár már augusztustól magyar rendőrök segíthetik Szerbia határainak védelmét – jelentette be Pintér Sándor csütörtökön Szegeden. A magyar belügyminiszter szerb kollégájával, Nebojsa Stefanoviccsal folytatott megbeszélését követő sajtótájékoztatón elmondta, szakértői egyeztetések kezdődnek arról, Magyarország miként tudja segíteni rendőri erővel és technikával Szerbia macedóniai vagy más határának őrzését. Hozzátette: reményei szerint más országok – ahogy e szándékát már jelző Ausztria is – hozzájárulnak majd a határvédelemhez.
Nebojsa Stefanovics közölte, naponta hat-hétszáz migráns érkezik Szerbiába, míg korábban jellemzően Macedónia felől lépték át a határt, most többen jönnek Bulgária irányából. Ez a létszám lényegesen alacsonyabb a tavalyinál, de ha nem teszünk ellene, újra gyorsan emelkedhet.
Kovács Zoltán: Ausztria partner a határvédelemben
A csütörtökön Röszkén tartott miniszteri találkozó is arról tanúskodik, hogy nem csak a visegrádi négyek, hanem Ausztria is partner tud lenni a határvédelemben - mondta Kovács Zoltán az M1 aktuális csatornán.
A kormányszóvivő szerint mind a két ország kapcsolatában, mind pedig regionális értelemben fontos és előremutató lenne, ha az alapvető kérdésekben meg tudnának egyezni.
Az illegális bevándorlásról megjegyezte: az nem jelentheti a megoldást, ha megpróbálják azt legalizálni.