Az aradi vértanúkra emlékezünk

A megemlékezésen ott volt Áder János köztársasági elnök, Benkő Tibor vezérkari főnök, a diplomáciai testület több tagja, pártok, katonai és állami szervezetek képviselői, valamint a Honvédelmi Minisztérium KatonaSuli programjában részt vevő budapesti középiskolák és a Kratochvil Károly Honvéd Középiskola diákjai és kísérőik. A nemzeti lobogó felvonását a Himnusz, félárbócra eresztését a Szózat kíséretében a honvéd díszzászlóalj végezte el, a ceremónián közreműködött a Nemzeti Lovas Díszegység.

Az ünnepség végén a díszzászlóalj tiszteletadása mellett a Magyar takarodó hangjaira felolvasták a tizenhárom aradi vértanú - Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Láhner (Lahner) György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly - nevét. A kegyelet kifejezésére a lobogó egész nap félárbócon marad a Kossuth Lajos téren.

A térről az emlékezők a Batthyány-örökmécseshez vonulnak át, hogy mécsesekkel tisztelegjenek az október 6-án Pesten kivégzett Batthyány Lajos, Magyarország első független, felelős kormánya miniszterelnökének emléke előtt. Ezután bárki leróhatja kegyeletét, gyertyát gyújthat Batthyány Lajos vesztőhelyénél, ahol délután négy óráig katonai díszőrség áll.

Szobrot kapott Kiss Ernő 
Mellszobrot állítottak a vajdasági Eleméren csütörtökön Kiss Ernő honvédtábornoknak, az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc 167 évvel ezelőtt Aradon kivégzett vértanújának.
A délvidéki központi megemlékezést minden évben a közép-bánsági Eleméren tartják, ezen a településen nyugszik ugyanis Kiss Ernő.
A megemlékezés ezúttal is a 4300 fős település templomában tartott szentmisével kezdődött. Itt havonta csak egyszer tartanak katolikus misét, a helyi magyar lakosság száma ugyanis két százalék alatt van. Kiss Ernő mellszobra a templomkertben kapott helyet. A vértanúnak eddig nem volt szobra a Vajdaságban. Kiss Ernőnek ugyan 1906-ban Nagybecskereken szobrot emeltek, ám azt 1918-ban, az első világháború után a szerbek összetörték. A szobor feje azonban megmaradt, így arról mintázták a mostani emlékművet. A templom felújítását és a szoborállítást a magyar kormány támogatta.
Hajnal Jenő, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke ünnepi beszédét követően az MTI-nek nyilatkozva azt hangsúlyozta, hogy az emléknap üzenete nem más, mint hogy sok helyről jövő, különféle emberek is tudnak olyan közös értéket, közös erőt találni, amely a magyarságban, a magyar szabadságszeretetben hozza össze őket. Ez a közös akarat a jövő szempontjából is meghatározó - szögezte le. "Az aradi vértanúk egy közös akaratért tudtak harcolni, és ez a közös erő a múlt vasárnap, a kvótareferendum alkalmával is megfogalmazódott a Kárpát-medence és a világ magyarságában", amikor nemmel szavazott a népszavazáson - tette hozzá az MNT elnöke.
Kishegyesen a szabadságharc utolsó győztes csatájára emlékeztek, amelyet 1849. július 14-én vívott a magyar sereg, amikor visszaszorította Jellasics horvát bán csapatait.
A tizenhárom aradi vértanú közül hat kötődik valamilyen módon a Délvidékhez vagy a volt Jugoszláviához, így számos településen tartanak megemlékezéseket minden évben. A rendezvények már szerdán megkezdődtek.
Nagybecskereken a Lázár Vilmos emlékére állított domborműnél rendezték meg a Légy híve rendületlenül című hangversenyt. Lázár Vilmost a domborműnek otthont adó székesegyházban keresztelték meg.
Zomborban, Schweidel József szülővárosában a Szent Rókus temetőben koszorúzták meg az 1848-1849-es emlékobeliszket, majd a Magyar Polgári Kaszinóban megkoszorúzták a 220 éve született honvédtábornok emléktábláját.
Törökbecsén Leiningen-Westerburg Károlyra emlékeztek a katolikus templom kertjében hét éve felállított mellszobornál.
Csütörtök délután Adán megkoszorúzzák Damjanich János domborművét. A helyi magyar közösségnek az emlékmű öt évvel ezelőtti felállításakor komoly harcot kellett vívnia azért, hogy megmaradhasson az emlékmű, ugyanis szerb kezdeményezésre el akarták távolítani. A szerbek a szerb születésű Damjanichot árulónak tartják, amiért a magyar szabadságért harcolt velük szemben.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc mindörökre a magyarság öntudatának legtisztább forrása maradt - mondta Áder János köztársasági elnök a nemzeti gyásznapon a Pest megyei Ócsán. Az államfő Halászy Károly honvéd százados tiszteletére, a Halászy Károly Általános Iskolában rendezett megemlékezésen kijelentette: "A hazaszeretet nem ünnepnapok hangzatos szava, hanem egy bennünk dolgozó erő". A reformkor szószólói, a forradalom sürgető fiataljai és a szabadságharc neves és névtelen mártírjai - köztük Halászy Károly és az aradi vértanúk - nem akartak mást, csak hogy Magyarország önmaga lehessen - mondta, hozzátéve, a síron túlról is azt üzenik nekünk: a megszentelt áldozat sohasem hiábavaló.

Áder János szólt arról, 1848 nyarán Pest megye településein a toborzások hírére az utcákon és a tereken férfiak gyülekeztek, akik nem születtek hősnek, csak szerették a hazát. Szerették a szabadságot, amely számukra most azt jelentette, hogy megszűnt az úrbér, az ősiség, az úriszék és a tized, felszabadultak a jobbágyok, közös lett a teherviselés, szabadabb a szó. Jelentette azt is, hogy megnyílt az út egy igazságosabb Magyarország felé - tette hozzá. A köztársasági elnök hangsúlyozta: akkor a polgárrá válás volt tét.

Vannak események a magyar történelemben, amelyek egységgé forrasztották a nemzetet, ilyen volt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc is, amely még inkább összekovácsolta nemzetünket - hangsúlyozta a honvédelmi miniszter az aradi vértanúk emléknapján Budapesten. Simicskó István a Fiumei úti temetőben, a Batthyány-mauzóleumnál tartott megemlékezésen azt mondta: Arad egyik tanulsága, hogy nincs az a hadsereg, megtorlás, idegen hatalom, amely útját állná "nemzeti törekvéseinknek". A miniszter hozzátette, a történelem során megtanultuk, hogy az életnek igazi értéket csak az a szolgálat ad, amellyel "hazánk ügye felé fordulunk". A szabadságharcban való részvétel nemzeti ügy volt - hangsúlyozta. Felidézte: a szabadságharc idején mindössze néhány hónap alatt kellett megszervezni a haderőt. A honvédelmi miniszter szerint viszont a magyar honvédek helytállása "minden józan számítást" felülírt, mert a Magyar Honvédségnek már akkor is volt egy titkos fegyvere: a hazaszeretet.

A hazaszeretet, a szabadságunk és függetlenségünk iránti vágy óriási, örök érték - emelte ki a miniszter, aki szerint nincs még egy olyan nemzet, amely oly "makacsul küzdene megmaradásáért, mint mi, magyarok".  Simicskó István megjegyezte: örökségeinket meg kell őrizni a mai korban is, amikor népvándorlás zajlik a világban.

A Fiumei úti sírkertben tartott megemlékezésen részt vett és koszorúzott az államfő és a kormány képviselői, Benkő Tibor vezérkari főnök, Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója, továbbá a Budapesti Katonai Attasétestület, több civil szervezet és a fővárosi és a józsefvárosi önkormányzat képviselői.

Bemutatták az 1848-1849. évi Országgyűlés mártírjairól szóló kötetet

Bemutatták az 1848-1849. évi Országgyűlés mártírjairól szóló kötetet csütörtökön az Országházban rendezett konferencián.  Az első népképviseleti Országgyűlés mártírjai elnevezésű konferenciasorozat Batthyány Lajos-emlékülését Hiller István, az Országgyűlés szocialista alelnöke nyitotta meg, aki hangsúlyozta: október 6-án mindenütt a világon, ahol magyarok élnek, megemlékeznek arról az 1849-es napról, amikor tábornokaink nem legyőzetve, de mégis életüket áldozták a hazának. Ugyanakkor helyes - folytatta - hogy a tábornokok mellett, a magyar törvényhozás azokról a mártírokról is megemlékezik, akiket az Országgyűlés tagjaiként végeztek ki. Mint mondta: a miniszterelnök Batthyány Lajos mellett, Jeszenák János, Csány László, Szacsvay Imre és Perényi Zsigmond talán kevésbé ismert nevek, de kötelessége a magyar Országgyűlésnek, hogy ezeknek az embereknek az életútját felelevenítse. Senki nem készül hősnek, se mártírnak, ők sem akartak hősök és mártírok lenni, csak vállalták azt, amit a történelem és a sors megkövetelt tőlük - fogalmazott. Hiller István a most bemutatott kötettel kapcsolatban kiemelte: annak szerzői semmiféle idealizálást nem végeznek, a tanulmányokban nincs benne az a fajta történelmi romantika, amely mindig egy kicsit nagyobbnak, okosabbnak és tekintélyesebbnek akarja mutatni a főszereplőt. 

A kötet előszavában arról írnak: a tizenhárom aradi vértanú, illetve az előttük és utánuk Aradon kivégzett három katona mellett, létezik egy olyan csoport is, amelynek tagjai azok az 1849. október 10-e és 24-e között kivégzett politikusok, akik valamennyien az Országgyűlés tagjai is voltak. Az Országgyűlési Múzeum kiemelt feladatának tekinti ezen mártírok emlékének ápolását és a tervek szerint az elkövetkező évek október 6-i megemlékezésein életpályájuk mélyebb elemzésével igyekeznek méltó emléket állítani nekik.

Szegeden Hadifogolytábor és hadifogolysors a Szegedi Fegyház és Börtönben 1944-1945-ben címmel konferenciát és emléktábla-avatást tartanak. Emellett országszerte több településen - például Pécsen, Gyöngyösön, Miskolcon, Tokajban, Pásztón, Nagykanizsán - emlékeznek meg gyertyagyújtással, koszorúzással, ünnepséggel az aradi vértanúk emléknapján.