Állami kézbe veszik a közoktatási intézményeket

Létrejönnek a tankerületi központok, összevonják a fenntartói és működtetői feladatokat az állami fenntartónál, differenciált béremelést kaphatnak a pedagógusok - többek között ezt tartalmazza az oktatási törvényeket érintő módosításcsomag, amelyet Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kedden nyújtott be az Országgyűlésnek.
A köznevelési törvényt érintő változások között tartalmazza az 53 oldalas javaslat a pedagógusok differenciált béremelésének a lehetőségét, a központi költségvetés adta keretlehetőségek figyelembevételével. Azért, hogy a lehető legnagyobb, minden pedagógust érintő béremelés és a pedagógus egyéni teljesítménye alapján történő differenciálás is megtörténjen, a 2016. szeptember 1-jei és a 2017. szeptember 1-jei illetményemelés fedezetének különbözetét az intézményvezető teljesítmény alapon, az egyes pedagógusok között különbséget téve, eltérő mértékben is juttathatja. Kizárandó a túlzott szubjektivitást, garanciális szabályként egy kompetencia- és teljesítményalapú értékelési rendszer bevezetését, és a pedagógusok ez alapján történő értékelését írja elő a javaslat.
Az állami intézményfenntartó - a Klik - helyébe állami fenntartóként, önálló költségvetési szervekként működő tankerületi központok lépnek. Ezek szervezeti egységeiként működnek tovább OM-azonosítóval és keretgazdálkodással rendelkező jogi személyekként az egyes állami fenntartású köznevelési intézmények. A javaslat alapján a vagyonkezelői jog az illetékes tankerületi központhoz kerülne az érintett épületeknél.
A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény vezetője költségvetésének keretei között gazdálkodási, továbbá - a kinevezés és felmentés kivételével - munkáltatói jogokkal rendelkezne.
A tankerületi központok és az oktatásért felelős miniszter, mint irányító közé belép egy középirányító szervezet, az oktatási központ, az indoklás szerint ugyanis szükség van egy központi szervezetre.
Kitértek arra is, hogy a Klik létrejötte és a működtetői szerepkör megjelenése óta folyamatos problémákat okozott a fenntartó és a működtető feladatainak elhatárolása. A törvényjavaslat szerint a fenntartói és működtetői feladatokat összevonják az állami fenntartónál, tehát ismét egységes fenntartói irányítás jön létre.
Fontos eleme a módosításnak, hogy a pedagógusok előmeneteli rendszerét kiterjesztik került a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottakra, mivel ez jelenleg csak a nevelési-oktatási intézményekben érvényesül.
A művészeti felsőoktatási intézmény által fenntartott nyolc évfolyamos gimnáziumokban a művészeti képzésre való felkészítés folyamán a tanulók nagy óraszámban részesülnek táncművészeti oktatásban, amely többszöröse a heti kötelező öt testnevelésórának. A módosítás lehetőséget biztosít a művészeti szakmai képzés beépüljön a testnevelés órákba.
A módosításcsomag érinti a szakképzésről szóló törvényt, mint írták, a társadalmi visszajelzések alapján, a köznevelési kerekasztal által is megerősítetten indokolttá vált annak lehetővé tétele, hogy a 2017-től bevezetendő ágazati szakmai érettségi vizsgát a tanulók középszinten is letehessék.
A szakképzési törvény rögzíti a szakképzési centrumok tagintézményeiben a vezetők döntési jogköreinek kiterjesztését, a centrumok költségvetése összeállításának alapelveit, a szakképzési centrum szervezeti egységeiben a dolgozókat érintő kérdésekben a szakszervezeti egyeztetés formáit, valamint egyes fenntartói jogkörökkel kapcsolatos feladatokat.
Változhat a felsőoktatási törvény is, a javaslat tartalmazza az állami felsőoktatási intézmények gazdasági irányítását szolgáló kancellári rendszer, valamint a konzisztóriumok működtetésével kapcsolatos, a gyakorlat által felvetett szabályozási kérdések kezelését.  

A várható változásokat részletezve közölte: az új intézményfenntartó három szinte oszlik a jövőben: lesz egy központ - nevének az Klebelsberg Központot javasolják -, lesz 56 tankerületi központ, és harmadik szintként az intézmények. Kikerül a megyei szint, ami eddig lassíthatta a döntéshozatalt, illetve zavart okozhatott; az irányítás egycsatornássá válik. 
A fenntartói jogosultság szintén három részből áll, a minisztérium, a központ és a tankerületi központok között oszlik meg. A tankerületi központok július 1-től alakulhatnak meg - jelezte. 
A központnak stratégiaalkotó, irányító feladata van, valamint költségvetési, gazdálkodási és szakmai tervezést végez, ezen kívül ellenőrző feladata lesz a tankerületi központok felett. A tankerületi központok olyan költségvetési szervek lesznek, amelyek a fenntartás operatív feladatát látják el, támogatják az iskolákat.
Az iskolák bizonyos kiadások felett gazdálkodnak, kismértékű beszerzéseket végezhetnek, és részleges munkáltatói jogkörrel bírnak majd. Saját bevételeiknél azt kérik, azt az iskola fejlesztésére fordítsák. 
Az iskolaigazgatóknak - a javaslattételi jog helyett - egyetértési joga lesz a pedagógusok alkalmazásánál. Az igazgatókat nem a miniszter, hanem a központ vezetője nevezi ki, míg a tankerületi vezetőket a szakminiszter. 
Pölöskei Gáborné összegzése szerint az állami intézményfenntartásra szükség van, s az is egyértelmű, hogy ehhez központi szervezet kell. A módosításoknak pedig igazodniuk kell a közigazgatási - megyei, járási - struktúrához, és decentralizációt kell elérni, növelni az eredményességet és hatékonyságot. 
Bíró Gábor, a kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégium igazgatója kiemelte: az iskolák oldaláról javaslatokat tettek és erre volt fogadókészség. Jelezte: rendelkezésre állnak azok a keretek, amelyek biztosíthatják az új központi fenntartás felépítését. A változtatásokkal olyan támogató környezet alakulhat ki, ami biztosítja a jó működést és a szakmai feladatok megfelelő ellátását. 
Sipos Imre a kerekasztal másik keddi témájáról, a tartalomszabályozásról szólva megerősítette, hogy az új nemzeti alaptanterv (nat) koncepcióját az év végéig teszi le az illetékes munkacsoport. Átmeneti intézkedésként a kerettantervi (ket) óraszámokban maximalizálják a gyerekek óraszámát, s ezt csak speciális esetekben és szülői igény lehet majd túllépni - közölte, hozzátéve: azt is szeretnék elérni, hogy a ket-ek helyi alkalmazása rugalmasabb legyen. Az oktatáskutató intézet a tanmenetjavaslatokat augusztus 16-ig készíti el.
Csépe Valéria, az MTA közoktatási elnöki bizottságának vezetője azt mondta: a terheket az optimálishoz közelebb vinnék. Ennek érdekében a nat és ket-ek közötti eltérésekből indulnak ki és a tanórákat maximálnák. 
Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója közölte: nőne a kerettantervi szabályozásban helyi szinten a pedagógusok döntési szabadsága. Jelezte: augusztusra az intézet az általános iskola 1-4., 5-8. osztálya számára olyan javaslat fogalmaz meg, amely a kötött óraszámoktól el lehet majd térni. A tanmenetjavaslatok magyar, matematika, ember és természet és az ember és társadalom területekre készülnek, ezek felhasználásával jobban tudnak majd súlyozni a tananyag feldolgozása során.
Hatszintű skálán néznék meg, hogy a negyedik és nyolcadik osztály végén hol tartanak a diákok, ennek kifejlesztése zajlik. 
Sipos Imre az alapítványi iskolákat érintő esetleges változásokról kérdésre azt mondta: a finanszírozásukat ugyanazon logika mentén kapják, mint eddig, és a ket-eket is használhatják, ahogy eddig tehették. 
A kerekasztal következő ülése június 14-én várható, akkor a tartalomfejlesztés lesz a fő napirend - jelezte.

Sipos: A vegyes fenntartású oktatási intézményekben volt a legtöbb probléma 
A köznevelési helyettes államtitkár szerint a legtöbb probléma az elmúlt időszakban a vegyes fenntartású oktatási intézményekben volt.
Sipos Imre az M1 aktuális csatorna kedd esti műsorában hangsúlyozta: egyértelmű viszonyokat szeretnének teremteni, ne kelljen az iskolaigazgatónak azon bosszankodnia, hogy nem tudja, egy beszerzésnél a működtető önkormányzathoz vagy az állami intézményfenntartóhoz forduljon.
Az államtitkár kérdésre válaszolva azt mondta: lehet, hogy lesznek olyanok, akiknek nem tetszik az új modell, a köznevelési kerekasztal keddi ülésén is voltak, akik felhívták a figyelmet néhány kockázati tényezőre, ezeket figyelembe veszi a kormány.    
Sipos Imre a köznevelési kerekasztal keddi budapesti ülése után közölte: az állam lesz a közoktatási intézmények működtetője és fenntartója az Országgyűlésnek kedden benyújtott törvényjavaslat értelmében.