A kvótaellenes alaptörvény-módosí-tás során meghatározzák az alkotmányos identitás keretét, arra hivatkozva ugyanis a német alkotmánybíróság is kimondta: ha egy uniós jogszabály sérti azt, megállapíthatják az uniós törvény alkalmazhatatlanságát – erről beszélt tegnapi tájékoztatóján Trócsányi László igazságügyi miniszter.
„Amit rögzítünk, az a keret, ami az alkotmányos identitásunkat tartalmazza. Ez érinti az ország területét, lakosságát, népességét, az állami berendezkedést és az államformát” – erről beszélt a tegnapi kormányülés szünetében Trócsányi László a kvótaellenes népszavazás utáni alaptörvény-módosítás kapcsán, amelyet hétfőn nyújtanak be a parlamentnek. Orbán Viktor miniszterelnök korábbi bejelentése szerint a hárommillió-háromszázezer kvótaellenes szavazat miatt kell módosítani az alaptörvényt.
Az alkotmányos identitás meghatározását Trócsányi az uniós alapszerződés és a tagállami alkotmányok viszonyából vezette le. Elmondta, az uniós szerződésnek nincs elsőbbrendűsége az alkotmányokkal szemben, annak szövegében ugyanis nem szerepel ilyen kitétel. Az elsőbbrendűséget először a bírói gyakorlat mondta ki, még egy 1964-es döntésében. Felhívta viszont a figyelmet több esetre is, amelyek során a tagállamok a saját alkotmányukat tartották elsőbbrendűnek. Hozzátette, azért is bukott el az uniós szerződés Hollandiában és Franciaországban, mert a polgárok nem kívánták rögzíteni, hogy az unió alkotmánya fölötte állna a tagállaminak. Az uniós szerződés is kimondja: tiszteletben tartja az államok szerződések előtti egyenlőségét, nemzeti identitását, hogy elválaszthatatlan része azok alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésének, ideértve a regionális és helyi önkormányzatokat. Tiszteletben tartja az alapvető állami funkciókat, az állam területi integritását is. Ha ezt az unió egy jogszabályával megsérti, azt a törvényt az Európai Bíróság megsemmisíti. Mint folytatta, a német alkotmánybíróság a lisszaboni szerződés miatt megvizsgálta az uniós szerződés és nemzeti alkotmány viszonyát, és a bírák arra jutottak, ha egy uniós jogszabály sérti a német alkotmányos identitást, akkor annak alkalmazhatatlanságát megállapíthatják.
Trócsányi még nem kívánta ismertetni az alkotmánymódosítás-tervezet pontos szövegét, hiszen az még változhat. Annyit elárult, abban az alkotmányos identitás meghatározásakor választ adnak a kötelező betelepítésre is, hiszen a népességet érintő ügyről van szó.
Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára hangsúlyozta, a vasárnapi népszavazáson hárommillió-háromszázezer ember mondott nemet az uniós kötelező betelepítési kvótára, ez új egység Magyarországért. Kifejtette, ez pártok feletti döntés, az emberek fontosnak tartották a kiállást a gyermekeikért, saját magukért és a nemzet jövőjéért. Ezzel kötelezettséget teremtettek a kormány számára, s ezért kezdeményezték az alkotmánymódosítást.
Fidesz: Megint hazudik az ellenzék
Nincs vesztegetni való idő, a brüsszeli kvótacsomagon már az utolsó simításokat végzik, és fel akarják gyorsítani a betelepítéseket felső korlát nélkül, futószalagon. Az ellenzék és a baloldal akárhányszor mondja, hogy nincs betelepítési kvóta az unió napirendjén, ez nem felel meg a valóságnak, ez újabb hazugság – hangsúlyozta Hollik István KDNP-s parlamenti képviselő, aki szerint a Fidesz és a KDNP azt kéri a kormánytól, szerezzen érvényt a magyar emberek akaratának közjogi és politikai értelemben, itthon és Brüsszelben a kvóta ügyében. Megerősítette, az érvényesen szavazók 98 százalékának egybehangzó akarata, hogy ne legyen kényszerbetelepítés.
(KD)
Röviden
- A Jobbik nem csinál presztízskérdést abból, hogy kinek az alaptörvény-módosító javaslatát fogadja el az Országgyűlés – mondta Vona Gábor, a Jobbik elnöke. Megerősítette, pártja részt kíván venni a javaslat megvitatásában, támogatását azonban csak a konkrét szöveg ismeretében tudja megadni. Szerinte egyedül a Jobbik tudja biztosítani a kétharmados támogatást, ezért négyszemközti találkozóra kérte Orbán Viktort. A sikeres módosítás érdekében a kormányfő, a Fidesz elnöke kész egyeztetni minden parlamenti frakcióval rendelkező párt elnökével – közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.
- A fideszes Németh Szilárd arra kérte a kormány nemzetbiztonsági kabinetjét, vizsgálja meg azt az információt, miszerint terroristák is használhattak magyarországi SIM-kártyákat. A Magyar Idők írt arról, egy hajléktalan nevére kétszázezer feltöltős kártyát vásároltak szervezett bűnözői körök, a kártyák egy része a párizsi és a brüsszeli terrorcselekményeket végrehajtó terroristasejt tagjaihoz kerülhetett. Németh nemzetbiztonságilag rendkívül kockázatosnak nevezte a hírt, mondván, „biztonsági rés van a rendszeren, amit meg kell szüntetni”.
- Sértetlennek találta a külképviseleteken leadott szavazatokat tartalmazó urnákat a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). A Nemzeti Választási Iroda ma kezdi meg az urnák felbontását.
A külképviseleti névjegyzékbe 11 231-en kérték felvételüket, a 105 külképviseleten 9360 voksot adtak le, ezeket repülővel vagy autóval hozták haza. Az NVB döntött arról is, jogsértő volt az Együtt csepeli ételosztása, melyet a kvótanépszavazás vasárnapjára szerveztek.
(BR)
