Belföld

A történelem írásbeli van soron az érettségin

Az athéni demokrácia, az iszlám vallás, Mária Terézia és Bethlen István is a feladatok között volt

Az érettségik harmadik napján a történelem írásbeliket tartották meg országszerte a középiskolákban. A Történelemtanárok Egyletének alelnöke szerint középnehéz volt az idei történelem középszintű írásbeli tételsora, a feladatok nem voltak sem túl nehezek, sem túl könnyűek.

A történelem középszintű írásbeli vizsgája 180 percig tartott. Két feladatsorból állt: egyszerű, rövid választ igénylő, valamint szöveges (kifejtendő) feladatok megoldásából.  

A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatta meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. 

Történelemtanárok Egylete: középnehéz, jó feladatsor volt az idei írásbeli
A Történelemtanárok Egyletének alelnöke szerint középnehéz volt az idei történelem középszintű írásbeli tételsora, a feladatok nem voltak sem túl nehezek, sem túl könnyűek.
Lőrinc László úgy értékelte a tételeket, hogy alkalmasak voltak annak megállapítására, a diákok közül ki az, aki felkészültebb, és ki az, aki kevésbé.
Rámutatott: voltak feladatok, amelyek nehézséget okozhattak a vizsgázóknak. Példaként említette az ipari forradalomra vonatkozó feladatot, és kiemelte: a kapcsolódó kérdés az volt, mi az első és mi a második ipari forradalom. Az első ipari forradalomnak ugyanakkor két szakasza volt, ez esetleg zavart okozhatott - közölte.
Jelezte, sokan panaszkodtak a jelenkori világszegénység változásait érintő feladatra. Ez szerinte szintén jó felvetés volt, a jól gondolkodó, grafikont okosan értelmező diákok meg tudták oldani. Azoknak lehetett nehéz, akik megijedtek, hogy "a saját agyukat kell használni". Ismeretként annyit kellett hozzá tudni, hogy a világ népessége gyarapszik - tette hozzá.
A szervezet alelnöke úgy látja, hogy a felfedezésekre, iszlám vallásra vonatozó feladatoknál, ha valaki bizonytalan is volt, a jó megoldást ki tudta "sakkozni".
Kitért arra: az esszéknél - ahogy korábban - most sem volt az ókort érintő feladat, a középkorból pedig egy volt, erre nagyjából számítani lehetett. Szokatlannak nevezte ugyanakkor azt, hogy meg lehetett írni úgy az érettségit, hogy a kisesszé témája a Rákosi-kor volt, míg a nagyesszéé Sztálin kora.
Az is okozhatott gondot, hogy az egyes esszéknél a megadott forrást a kérdés csak egy partikuláris részének megválaszolására lehetett használni - mondta Lőrinc László, aki példaként hozta fel, hogy a felvilágosodás államszervezetével kapcsolatban a szabadságjogokról szóló passzus szerepelt az Emberi és polgári jogok nyilatkozatából, míg maga a téma másról szólt.

Az írásbeli feladatsort mintegy 60 százalékban a magyar, 40 százalékban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkották. Az összes feladat mintegy felét a XIX. és a XX. század történelme adta. 

Szükséges segédeszköz volt a középiskolai történelmi atlasz, amelyről a vizsgázó gondoskodott, továbbá vizsgacsoportonként legalább három példány helyesírási szótár, amelyet a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosított. 

Az emelt szintű írásbeli vizsga 240 percig tartott. Szintén két feladatsorból állt: egyszerű, rövid választ igénylő, valamint szöveges (kifejtendő) feladatok megoldásából. A vizsgázó először az I. feladatlapot oldotta meg. A dolgozatokat 90 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjtötte. Ezután osztották ki és oldották meg a II. feladatlapot. Az írásbeli feladatsor megoszlása hasonló a középszinthez és a segédeszközök is megegyeztek. 

A feladatok megoldásának értékelése központilag kidolgozott javítási-értékelési útmutatók alapján történik.

Athéni demokrácia és iszlám vallás a feladatok között 

Az athéni demokráciával, az iszlám vallással, Mária Teréziával és Bethlen István miniszterelnökségével összefüggő feladatok szerepelnek többek között a történelem írásbeli érettségi feladatai sorában az eduline.hu értesülései szerint.

Az oktatási portál információi szerint a szerdai történelem érettségin a különböző korszakokban az emberek szociális helyzetét is vizsgáló feladatok kaptak helyet. Időrendben haladva foglalkozniuk kell a diákoknak az athéni demokráciával, az iszlám vallással. 

A magyar történelemből az első feladat az államalapításhoz kötődik, később a Rákóczi-szabadságharc, a dualizmus korának etnikai viszonyai, az ország II. világháborúban betöltött szerepe, a Kádár-korszak és a magyarországi cigányság helyzete következik.

Egyetemes történelemből a nagy földrajzi felfedezések időszakáról kell kérdéseket megválaszolniuk, de szerepelnek még az ipari forradalmak, az I. világháború szövetségi rendszerére vonatkozó kérdések, valamint a fejlődő országok jelenlegi problémáira vonatkozó feladat is.

A második részben kifejtendő feladatok vannak, egy egyetemes- és két magyar történelemhez kapcsolódó esszét kell írni. Az egyetemesen belül lehetett választani egy felvilágosodásról, illetve a Sztálin-éráról szóló feladatot. A magyar történelemnél egy hosszút és egy rövidet kell választani. Ezek között szerepel az Erdélyi Fejedelemségről, Károly Róbertről, az 1848-49-es szabadságharcról vagy épp Mária Terézia koráról szóló feladat. A 20. századot a magyar történelem szekcióban a Rákosi-korszakhoz és Bethlen István miniszterelnökségéhez kapcsolódó feladat képviseli.