A terrorveszélyhelyzet bevezetését célzó alaptörvény módosításának szükségességét vitatták ellenzéki felszólalók annak keddi parlamenti vitájában.
Vargha Tamás államtitkár a kormány nevében jelezte, hogy támogatják a javaslatot. Szavai szerint az elmúlt időszakban Magyarország és Európa biztonságpolitikai környezetében jelentős, negatív változások ment végbe, s ezen kihívásokra a magyar jogrend honvédelmi szabályozása csak kismértékben van felkészülve. A hatályos alaptörvény és a meglévő jogrendi esetek nem alkalmasak a terrorveszély kezelésére és a gyors reagálásra - indokolta az alaptörvény hatodik módosítását.
Fidesz: Az élet hozta a módosítást
Répássy Róbert, a nagyobbik kormánypárt vezérszónoka kiemelte: az élet hozta ezt az alkotmánymódosítási igényt. Szóvá tette, hogy az MSZP ismét nem vesz részt abban a törvényalkotási folyamatban, amely az ország és a polgárok védelmét hivatott szolgálni. Ez a magatartás azért is felelőtlen, mert a téma alapvetően nem alkotmányjogi - mutatott rá.
Kitért arra, hogy magyar kormány és Orbán Viktor kormányfő már több mint egy éve felhívta a figyelmet a veszélyre, s számtalan intézkedést tett a határok védelmére. Ezért nagyon sok támadás érte, de mára több a követője az intézkedéseknek, mint az ellenzője - rögzítette.
Ugyanakkor a migrációs válság mára a hétköznapok biztonságának kérdésévé emelkedett, s az a kérdés, hogy a félelem és a szokásainak megváltoztatása életünk részévé válik-e - fejtette ki Répássy Róbert, aki szerint természetes kérés, hogy a kormány az Országgyűlés támogatását kéri az ország biztonságának védelme érdekében.
A kormánypárti politikus megjegyezte: majdnem két millióan támogatták aláírásukkal, hogy szigorításokat vezessenek be a bevándorlás szabályozásában.
Kijelentette: a javaslat nem tűr halasztást, s elfogadhatatlannak tartják, hogy az ellenzék kifogások keresésével a terrorfenyegetés elhárítását akarja megakadályozni, feláldozva a biztonságot. Kitért arra is, hogy az ellenzéki pártok obstrukciós tevékenysége végigkísérte a migrációt, és most sincs készség a közös cselekvésre.
A kormány elkötelezett abban, hogy minden eszközzel meg kell akadályozni a terrorveszély-helyzet kialakulását és akkor lennének a legboldogabbak, ha az új cikkely alkalmazására nem lenne szükség. Ugyanakkor "a holnap biztonsága a ma előrelátási képességén alapul" - összegzett a fideszes politikus.
Jobbik: Jogalkotói szinten is tenni kell a biztonságért
Mirkóczki Ádám, a Jobbik vezérszónoka azt mondta, hogy nemcsak Magyarországon, hanem a világ összes országában a biztonságpolitikai helyzet megváltozott és új kihívások várnak mindenkire.
Nemcsak fizikálisan, morálisan, hanem jogalkotói szinten is tenni kell valamit - rögzítette. Felidézve az előzményeket elmondta: amikor először felmerült a módosítás, akkor kevésbé konstruktív vitára és találkozóra került sor, s a tervezet mindenről szólt, csak a terrorizmus visszaszorításáról nem. Az ellenzéki politikus kitért arra is, a Jobbik már januárban jelezte, hogy nyitottak minden ésszerű szakmai javaslatra, amely Magyarország biztonságát és a terrorizmus megelőzését szolgálja.
Többfordulós egyeztetés után a mostani javaslat értékelése szerint már arról szól, amit januárban megfogalmaztak igényként. Kitért arra, nem látnak kivetnivalót abban, hogy a magyar katonák feladata a vagyon és biztonság védelme legyen. Ugyanakkor az probléma lehet, ha "a politikai terrorizmus jegyében" túlhatalmi törekvések is megjelennek, ami a visszaélés lehetőségére 0-24 órában lehetőséget adni - közölte.
A javaslat ezzel együtt megfelelő szakmai alap a tárgyalásra - összegzett, megjegyezve: a kormány döntése után, az Országgyűlés ne várjon, hanem haladéktalanul hívják össze.
KDNP: A gyors és hatékony beavatkozásra ad lehetőséget a változtatás
Vejkey Imre (KDNP) elmondta, hogy pártja a terrorizmus elleni akcióterv részeként támogatja a változtatást, amely új, különleges jogrendi tényállásként rögzítené a terrorveszélyhelyzetet. Az alaptörvény módosításának szükségességét abban látta, hogy a kormány szükség esetén gyorsan és hatékonyan léphessen fel. Most azonban csak demokratikus deficitet okozó választ adhat - mondta.
Mint fogalmazott, az új különleges jogrendi helyzet a megelőző védelmi helyzet belbiztonsági megfelelője, annál azonban szűkebb meghatározást ad, ugyanakkor lehetőséget teremt a honvédség felhasználására, ha a rendőrség vagy a nemzetbiztonsági szolgálatok erői nem lennének elegendőek.
Jelentős és közvetlen terrorfenyegetettség vagy -támadás esetén kétharmados parlamenti támogatással lehetne a kormány kezdeményezésére kihirdetni a terrorveszélyhelyzetet - mutatott rá.
Parlamentáris garanciának ítélte, hogy a kormány a bevezetett intézkedésekről az államfő mellett a Ház illetékes bizottságát is folyamatosan tájékoztatná.
Célnak nevezte az ország védelmi képességének növelését, ehhez szerinte minden olyan eszközt meg kell adni a kormánynak, amellyel más országokban is rendelkezik a végrehajtó hatalom.
Rámutatott: a kormány rendeletet alkothat, egyes törvények hatályát felfüggeszthetné, egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhatna.
LMP: Indokolni kell a változtatás szükségességét
Schiffer András (LMP) szerint az alaptörvényben már most is szereplő, különleges jogrendi tényállások terrorveszélyhelyzet kezelésére is alkalmassá tehetők, ezért indoklást várt a kormánytól a változtatás szükségességére. Hangsúlyozta: be kellene mutatni, melyek azok a szituációk, amelyek kezelése megvalósíthatatlan lenne a változtatás nélkül.
Bírálta a terrorveszélyhelyzetre alkalmazható 15 napos időtartamot is, annak meghosszabbítását pedig már nem kétharmados, hanem négyötödös parlamenti támogatáshoz kötné az LMP - hangsúlyozta.
Nem megengedhetőnek ígérte, hogy ugyanazt az élethelyzetet párhuzamosan, két jogszabály változtatásával kezelné a kabinet, hiszen a Belügyminisztérium is készített egy törvénymódosítást.
Európa és benne Magyarország felelősségét is felvetette a menekülthelyzettel kapcsolatban, hangsúlyozva: tartozunk azoknak, akik részben a fejlett Nyugat által élhetetlenné tett környezetből menekülnek.
Az ellenőrizetlenül beáramló sokaság azonban szerinte is felveti a harcászati erők közreműködésének szükségességét a helyzet megoldásában - tette hozzá.
Kijelentette azt is: felelős parlamenti erő nem vonhatja ki magát a helyzetről folytatott tárgyalásokból, a felelősség azonban a kormányé, amely viszont nem használhatja propagandacélokra a menekültválságot.
Rámutatott arra is: a változtatások csak akkor tölthetik be küldetésüket, ha minden ember úgy érzi, hogy azok őt, családját és környezetét szolgálják.
DK: A kormány eljátszotta a bizalmat
A független Vadai Ágnes (DK) sérelmezte, hogy a kormány "a biztonságiasítás politikáját folytatja", és már eljátszotta a bizalmat, például azzal, hogy nem magyarázta meg: mely paragrafus alapján vezetett be bevándorlás okozta válsághelyzetet az egész országban.
Adatvédelmi aggályokat vetett fel a Belügyminisztérium előterjesztésével kapcsolatban, de az alaptörvény-módosítást is elfogadhatatlannak ítélte, az arról folytatott vitát pedig szerinte nem ötpárti egyeztetéseken kellett volna lefolytatni, hanem az illetékes parlamenti bizottságokban.
Megjegyezte azt is: a kormányzat rendre olyan feladatokra használja a honvédséget, amelyre nem tehetné, szerinte kerítést például nem építtethetnek katonákkal.
