Elfogadta az Országgyűlés a kormány őszi adócsomagját, amelynek legfontosabb elemei a kabinet szerint a köztehercsökkentés, a versenyképesség növelése, valamint az adóbürokrácia mérséklése. A változtatások eredményeként nő a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) bevételi határa, az áfában szintén emelkedik az alanyi mentesség értékhatára, egyszerűsödnek az egészségügyi hozzájárulás (eho) szabályai, továbbá az adóhatóság a jövőben szankcionálás helyett szakmai segítségnyújtással támogatja a hibázó adózókat.
A képviselők 131 - kormánypárti, és egy független - igen szavazattal, 38 nem ellenében, 25 - jobbikos és egy LMP-s - tartózkodás mellett hagyták jóvá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előterjesztését.
Már november végétől létrejöhetnek a tankerületi központok
November 30-ával létrejöhetnek a tankerületi központok az oktatási tárgyú törvények módosítása révén, amelyet 129 igen, 34 nem szavazattal, 29 - jobbikos és LMP-s - tartózkodás mellett fogadott el az Országgyűlés.
A változtatás értelmében - a korábbi, január 1-jei időpont helyett - már november 30-tól megkezdődhet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) átalakulása, azaz szétválása 58 tankerületi központra, hogy az ezzel összefüggő fenntartóváltást az érintett köznevelési intézményeknél végre lehessen hajtani.
Az egyenlő bánásmód érvényre juttatása, az iskolai szegregáció megelőzése és felszámolása érdekében az oktatásért felelős miniszter hatáskörébe kerülnek azok az esetek, amikor az iskolai körzethatárok megállapítása a kormányhivatal és a tankerületi központ szintjén nem volt sikeres.
Pontosítják a fegyelmi eljárással kapcsolatos szabályokat a tanköteles tanuló iskolából való kizárása esetére az új intézményben történő mielőbbi elhelyezése érdekében.
A tankötelezettség teljesítése érdekében egyértelműsítik, hogy a Magyarországon élő magyar állampolgárságú gyermekek csak egy hazai iskolában vagy egy Magyarországon engedélyezett és működő külföldi vagy nemzetközi iskolában teljesíthetik a tankötelezettségüket. Nem lehetséges az, hogy Magyarországon el nem ismert, külföldön működő iskolával vagy adott esetben iskolának nem is minősülő szervezettel magántanulói jogviszonyban, távoktatásban tanuljon, illetve végezzen nem ellenőrizhető tevékenységet egy tanköteles gyermek.
A törvényhozás bővítette a pedagógus munkakörben történő alkalmazás képesítési feltételeit.
A felsőoktatási törvényt azért módosították, hogy biztosítsák a felsőoktatási intézmények alaptevékenységének egységes - a fenntartó által elismert önköltségen alapuló - finanszírozását már a 2017/2018-as tanévtől. E támogatási rendben az egyes sajátos finanszírozási igények is kezelhetővé válnak.
A módosítások értelmében a kata esetében jövőre a kétszeresére - 6 millió forintról 12 millióra - nő a bevételi határ. A nemzetgazdasági tárca szerint így még többeknek biztosíthat jelentős adómegtakarítást és kevesebb adminisztrációt ez az adózási mód, amelyet eddig több mint 160 ezren választottak.
A minisztérium szerint az áfa alanyi mentességi értékhatárának 6 millióról 8 millió forintra emelése hasonló előnyöket hoz, az új limitnek köszönhetően ugyanis még több vállalkozásnak nem kell áfát fizetnie és áfabevallást készítenie 2017-ben.
A Ház döntése alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) jövőre új szolgáltatást vezet be támogató eljárás néven, amelynek lényege, hogy a hatóság azonnal segít, ha egy adózónál kockázatot észlel.
A NAV ebben az esetben ellenőrzés és szankcionálás helyett önellenőrzést javasol, és szükség szerint közvetlen szakmai támogatást is nyújt a hibák, hiányosságok kiküszöbölésére. Az adóhatóság emellett vállalja, hogy jövőre elkészíti az szja-bevallásukat azoknak, akik nem kértek munkáltatói adómegállapítást, vagy ezt a munkáltató nem vállalta.
A kisvállalati adót (kiva) érintő módosítással a kormány a gyors növekedésű középvállalkozásokat is támogatni szeretné, ezért emelték a használhatóság értékhatárát, így a belépési értékhatár továbbra is 500 millió forint marad, ugyanakkor a cégek mindaddig a kivában maradhatnak, amíg el nem érik az 1 milliárd forintos mérlegfőösszeget.
A köztehercsökkentés mellett egyszerűsödnek az egészségügyi hozzájárulás (eho) szabályai is: a különböző jövedelmeket terhelő eddigi öt kulcsot (6, 14, 15, 20, 27 százalék) tartalmazó rendszer kétkulcsossá válik, csak a 14 és a 27 százalékos mérték marad fenn. Emellett 2017-től senkinek nem kell a kamatjövedelem után 6 százalékos mértékű ehót fizetnie.
Jövőre a vendéglátóhelyek adókedvezményt vehetnek majd igénybe az élőzene-szolgáltatás költségeire, a kedvezmény mértéke az adóévben elszámolt ellenérték általános forgalmi adó nélkül számított összegének legfeljebb 50 százaléka lehet.
Az első házasok havi 5 ezer forintos kedvezménye a jövő évtől akkor is 24 hónapig lesz igényelhető, ha az érintettek előtt megnyílik a családi adókedvezmény lehetősége is.
Erősödnek a tisztifőorvos járványügyi jogkörei
A tisztifőorvos járványügyi jogköreinek erősítéséről, a leletkiadás rendjéről és új pszichoaktív anyagok kábítószerré minősítéséről döntött a parlament kilenc egészségügyi tárgyú jogszabály módosításával a kormány kezdeményezésére.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere indítványát 156 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, 36 nem ellenében fogadta el a Ház.
A képviselők lehetőséget teremtettek arra, hogy az országos tisztifőorvos közvetlen, országos szinten egységesen végrehajtandó intézkedéseket rendeljen el. Ezt egy esetleges járványveszély kockázatainak minimálisra csökkentésével és a hazai járványügyi biztonság változatlan fenntartásával indokolták.
Szabályozták azt is, hogy az egészségügyért felelős miniszter jogosult az egy megyét érintő egészségügyi válsághelyzet kihirdetésére.
Egyértelműsítették az egészségügyi szolgáltatók számára a leletkiadás szabályait annak érdekében, hogy a beteg szabályozott módon - minden intézményben ugyanolyan eljárással - ismerhesse meg az egyes vizsgálatok, beavatkozások eredményeit.
Emellett 13 új pszichoaktív anyag esik szigorúbb - a kábítószerekkel egyező - elbírálás alá.
A törvény szerint a jövőben megtérítik a korai fejlesztésben részt vevő családok utazási terheit és visszavonják a működési engedélyét annak a gyógyszertárnak, amelynek megszűnik a társadalombiztosítási ártámogatási szerződése.
A tartós befektetési számlák esetében lehetővé válik, hogy a számlatulajdonos az ötéves lekötési időszak végén az összeg egy részét adómentesen kivehesse, a többit pedig továbbra is leköthesse.
A startup cégekbe fektető vállalkozásokat adókedvezmény segíti majd, amivel mintegy 40-60 milliárd forintnyi tőkéhez juthatnak a kezdő innovatív vállalkozások. A kedvezményt a befektetés évében és az azt követő három évben lehet igénybe venni, évente húszmillió forintig.
Szintén változást jelent, hogy a kabinet a piaci szereplők kérésére jövő év június végére tolta az étel- és italautomaták úgynevezett automata felügyeleti egységének bevezetését, továbbá szintén a piaci igényekre hallgatva csak 2017 áprilisában lépnek hatályba az új jövedékiadó-törvény főbb rendelkezései. Tállai András adóügyekért felelős államtitkár a javaslat általános vitájában elmondta, január 1-jével lekerül az ár a dohánytermékekről, de az adójegy rendszere megmarad, a zárjegyre az új jövedéki törvény április 1-jei hatályba lépésével állnak át.
A kormány képviselője ekkor beszélt arról is, hogy a megbízható adózók további előnyöket kaphatnak: az automatikus fizetési könnyítés keretében nemcsak részletfizetésre, hanem fizetési halasztásra is lehetőségük lesz, emellett az értékhatár 500 ezer forintról 1,5 millió forintra emelkedik, amellyel szélesebb kör számára válik elérhetővé a kedvezmény.
Kósa: A bérrendezés nem terheli túl a gazdaság szereplőit
A munkáltatói járulék csökkentését még a parlamentnek is meg kell szavaznia - jelezte Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője sajtótájékoztatón, hozzátéve: ez decemberben fog megtörténni kivételes eljárásban.
Szerinte a bérrendezés nem terheli túl a gazdaság szereplőit, ki tudják majd gazdálkodni, ráadásul a minimálbér-emelés az egész versenyszféra bérszínvonalát emelni fogja.
A frakcióvezető kitért arra, hogy ha megvalósul ez a béremelés, akkor a nyugdíjakat is érezhetően tudják majd növelni. "Kétszer akkora nyugdíjemelést tudunk csinálni minimum, mint a korábbi időszakban" - mondta.
A parlamentben kedden megszavazott őszi adócsomagból egyebek mellett azt emelte ki, hogy a baromfihús mellett minden baromfiterméknek 5 százalék lesz az áfája.
A társasági nyereségadó tervezett csökkentéséről - amelyről még nem döntött a Ház - a politikus azt mondta, ennek igazi nyertesei nem a multinacionális cégek, hanem a magyar középvállalatok lesznek.
A keddi határozathozatalok közül kiemelte azt is, hogy kártalanítják a Honvéd Egészségpénztár tagjait, ami a Buda-Cash botrány miatt szükséges. A hozamot, a kamatot nem fizetik vissza, de a tőkét pótolják - ismertette a döntést, amely körülbelül 22 ezer embert érint.
A paramilitáris szervezetekkel kapcsolatos kérdésre Kósa Lajos arról beszélt, konkrét információk vannak arról, hogy az ilyen szervezetek némelyikével a Jobbiknak kapcsolata van. "Magam is tudok arról, hogy ilyen típusú szervezetnek megválasztott jobbikos képviselő az egyik vezetője" - jegyezte meg.
A sajtótájékoztatón megkérdezték Halász Jánost, a Fidesz-frakció szóvivőjét a Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterrel közös, a műtárgyhasznosításról szóló javaslatáról. Az indítványra azért van szükség - részletezte -, mert a második világháborúban és az azt követő diktatúrában sok család műkincsét elkobozták, és ezek később sokszor állami tulajdonként "felbukkantak" például kisvárosi múzeumokban. Az előterjesztés alapján ha egy adott család igazolni tudja, hogy egy műtárgy az övék, akkor vissza lehet nekik adni hasznosításra és vagyonkezelésre. Halász János szerint csak néhány ilyen esetet kezelne a törvénymódosítás.
Tállai: Számos kedvezményt kapnak a kkv-k
A most elfogadott adócsomag a bürokráciacsökkentést segíti elő, egyben a vállalkozások versenyképességét erősíti, illetve a feketegazdaság további visszaszorítását is eredményezi - mondta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára, miután az Országgyűlés elfogadta a kormány őszi adócsomagját.
Az államtitkár kiemelte: a vállalkozásoknak számos kedvezményt tartalmaznak az elfogadott jogszabályok, a kis- és közepes vállalkozások közterhei jelentősen csökkennek.
A változtatások eredményeként nő a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) bevételi határa, az áfában szintén emelkedik az alanyi mentesség értékhatára, egyszerűsödnek az egészségügyi hozzájárulás (eho) szabályai, továbbá az adóhatóság a jövőben szankcionálás helyett szakmai segítségnyújtással támogatja a hibázó adózókat.
Tállai András kiemelte: érdemes december 31-ig minden kisvállalkozónak átgondolni, hogy átvált-e a katára (a kisadózók vállalkozások tételes adójára), hiszen jövőre a kétszeresére, 6 millió forintról 12 millióra nő a kata bevételi határa. A kata bevételi határának megemelésével az ezt az adót választók száma a mostani mintegy 160 ezres vállalkozói körről 50-60 ezer kiscéggel bővülhet.
Az államtitkár szerint az is nagyon kedvező, hogy a kamat után jövőre már senkinek nem kell egészségügyi hozzájárulást (eho) fizetni, az NGM számításai szerint mintegy 3 milliárd forint marad emiatt a lakosságnál.
Tállai András arról is szólt, hogy nemcsak adómegtakarítást, hanem jelentős adminisztrációcsökkentést is hoz az áfában az alanyi mentesség értékhatárának 6 millióról 8 millió forintra emelése. Az új, 8 millió forintos limitnek köszönhetően - a jelenlegi 580 ezer mellett - még több vállalkozás választhatja 2017-től az alanyi mentességet, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalkozónak nem kell áfát felszámítania és befizetnie, áfabevallást sem kell benyújtania - mutatott rá az államtitkár.
Új polgári perrendtartási törvényt fogadott el a Ház
Többéves előkészület után új polgári perrendtartási (Pp.) törvényt fogadott el az Országgyűlés kedden. A törvénykönyvet 130 igen, 31 nem szavazattal, 33 tartózkodás mellett szavazta meg a Ház.
Szigorodtak a feltöltős SIM-kártyákra vonatkozó szabályok
Szigorította a feltöltős SIM-kártyákra vonatkozó szabályokat az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére.
Pintér Sándor belügyminiszter - elektronikus hírközlésről szóló törvényt is módosító - javaslatát kormánypárti és jobbikos szavazatokkal fogadta el a Ház, a minősített többséget igénylő rendelkezések 155 igen és 44 nem szavazatot, az egyszerű többséggel elfogadható passzusok 155 igen, valamint 40 nem voksot kaptak.
Az előre fizetett szolgáltatások előfizetője az előfizetését nem értékesítheti tovább, és másnak csak akkor adhatja át, ha - a beazonosításhoz szükséges adatokkal együtt - a szolgáltatót előzetesen tájékoztatta. A szolgáltatók kötelesek az előfizetők megfelelő adatait előzetesen ellenőrizni és rögzíteni. A meglévő előfizetők személyazonosságát is ellenőrizni kell, erről a törvény hatályba lépésétől számított 15 napon belül értesítik a feltöltőkártyás ügyfeleket. Ha az ellenőrzés 2017. július 1-jéig nem sikerül, megszűnik az előfizetés.
ANemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke rendeletben határozza meg, hogy legfeljebb hány feltöltős SIM-kártyás szerződést köthet egy-egy előfizető. Akinek a megszabottnál több van, az 2017. június 30-ig köteles nyilatkozni arról, hogy melyeket kívánja fenntartani.
A szabályozás kitér arra is, hogy a szolgáltatónak jeleznie kell a rendvédelmi szervek felé, ha az azonosító adatok valódiságát illetően vagy az előfizetővel kapcsolatban kétség, bűncselekmény gyanúja merül fel.
A módosítások a rendőrségi törvényt is érintik. A terrorizmus megelőzése érdekében a határátlépéstől számított öt évig a határrendészeti nyilvántartásban kezelhetik azon harmadik országbeliek ujjnyomatát, akik az államhatárt nem határátkelőhelyen vagy határátlépési ponton lépték át, vagy személyazonosságukat nem tudták hitelt érdemlően bizonyítani.
Új elem az is, hogy - legfeljebb 30 évig - korlátozzák egyes kiemelt biztonságú létesítmények adatainak - például építési tervdokumentációjának - megismerhetőségét.
Az új kódex elfogadását az indokolta, hogy a jelenlegi, az 1950-es években elfogadott és sokszor módosított polgári perjogi törvénykönyv helyett - amely napjainkban évente mintegy 230 ezer polgári per és több mint egymillió nem peres eljárás keretét adja - a megváltozott társadalmi és gazdasági viszonyokhoz igazodó jogszabály lépjen hatályba.
Az új jogszabály egyik kiemelt célja a jogviták ésszerű időn belüli lezárása.
A kódex bevezeti az osztott perszerkezetet, ami az igazságügyi tárca indoklása szerint tervezhetőbb, kiszámíthatóbb permenetet tesz lehetővé. Ez az elsőfokú eljárást mind funkciójában, mind időben egymástól elkülönülő két szakra osztja: perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra. Előbbiben történhet a jogvita tartalmának, kereteinek meghatározása. Ezen szakasz lezárását követően főszabály szerint nincs lehetőség a kereset- és az ellenkérelem megváltoztatására, további bizonyítékok és indítványok előterjesztésére. Keresetváltoztatás ezt követően csak akkor engedhető meg, ha az a fél önhibáján kívüli okhoz kapcsolódik.
Az érdemi tárgyalási szak szerepe is változik: célja, hogy a bizonyítás célirányosabbá váljon.
A hatásköri szabályok a törvényben a négyszintű bírósági szerkezethez igazodnak - továbbra is megmarad a két elsőfokú szint -, általános hatáskörhöz a törvényszékek jutnak. Ide tartoznak mindazon polgári perek, amelyek elbírálását törvény nem utalja a járásbíróság hatáskörébe. A járásbíróságok hatáskörébe tartozó ügyeket a jogszabály keretjelleggel határozza meg, ide sorolva például a vagyonjogi pereket.
A törvényszéki eljárások során mindkét fél számára kötelező a jogi képviselet, ez biztosítja a bonyolult, speciális szakértelmet igénylő perekben a professzionális pervitelt. Járásbírósági szinten - ha a fél nem rendelkezik jogi képviselővel - lehetőség lesz például formanyomtatványok alkalmazására.
A jogi képviselő nélkül eljáró felek beadványainak előkészítését, formanyomtatvánnyá alakítását vagy az elektronikus kapcsolattartást is könnyítheti a legfontosabb dokumentumok részletes meghatározása.
Az új törvény átstrukturálja a bizonyítással kapcsolatos szabályokat is. Új jogintézményként vezeti be a bizonyítási szükséghelyzetet, és rögzíti, hogy a jogsértően gyűjtött bizonyítékok nem használhatók fel, de tartalmazza a más eljárásokban keletkezett bizonyítékok bizonyító erejét is a polgári perben. A bizonyítási szükséghelyzetet azokra a helyzetekre ad megoldást, amikor a bizonyító fél ellenfele rendelkezik a releváns bizonyítékok felett, ezáltal képes a bizonyítás eredményességét megnehezíteni, ellehetetleníteni.
Megújul a szakértői bizonyítás is, a többi közt a magánszakértői vélemény rendszerbe illesztésével.
Cél az is, hogy hatékonyabbá váljon a perorvoslat és nagyobb teret kapjon a polgári peres eljárásokban az elektronikus kapcsolattartás. Emellett a perrendtartási törvény két kollektív igényérvényesítési formát tartalmaz: a közérdekből indított pereket és a társult pereket. Utóbbira a fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos jogvitákban, illetve a munkaügyi perekben lesz lehetőség.
A jövőben a közigazgatási perrendtartás szabályait nem a polgári perrendtartás tartalmazza majd, a munkaügyi bíráskodás eljárási szabályai azonban továbbra is a Pp.-ben maradnak.
Az igazságügyi miniszter a törvény ismertetésekor elmondta, hogy a 11 részből, 47 fejezetből és 633 paragrafusból álló törvénykönyvről széleskörű szakmai egyeztetés folyt a többi közt az Országos Bírósági Hivatal elnökével, a Kúriával, a Legfőbb Ügyészséggel, az ügyvédi, a közjegyzői és az igazságügyi szakértői kamarával, de külföldi mintákat is alapul vettek.
Az új polgári eljárási kódex 2018 januárjától hatályos.
Trócsányi: Versenyképességi kérdés, hogy milyen a polgári perrendtartás
Versenyképességi kérdés, hogy milyen egy ország polgári perrendtartása - jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter keddi budapesti sajtótájékoztatóján, miután az Országgyűlés elfogadta az új polgári perrendtartásról szóló törvényt. A miniszter a versenyképesség jogi vetületének nevezte, hogy az eljárási szabályok lehetővé tegyék: a vállalatok, intézmények, magánszemélyek bizalommal fordulhassanak az igazságszolgáltatáshoz, és rövid időn belül, tisztességes eljárásban, gyors döntés szülessen az ügyükben. A miniszter emlékeztetett, az anyagi jogi szabályokat - amelyeket Trócsányi László "testnek" aposztrofált - az új Polgári törvénykönyvben 2013-ban megalkották, most pedig a polgári perrendtartásról szóló törvénnyel a "lelket" is, ami "a testet működteti". Így a polgári viszonyok mind anyagi jogi, mind eljárásjogi értelemben teljes mértékben szabályozottak - jelentette ki Trócsányi László. Hozzátette: a kormány szerdán tárgyalja a büntető eljárási kódexet, és várhatóan decemberben a közigazgatási perrendet is elfogadják, így az év végére valamennyi új eljárási kódexet megalkotják.
Wopera Zsuzsa a témáért felelős miniszteri biztos a sajtótájékoztatón azt emelte ki, hogy az új polgári perrendtartás koncentráltabbá teszi az eljárást, így akár már az első tárgyaláson is eldőlhet a jogvita. Mint mondta, ezt a koncentrált eljárást az osztott perszerkezet teszi lehetővé, amely nem engedi "egymásba csúszni" a perbeli cselekményeket, mert az új szabályozás szerint egy adott perbeli cselekményt főszabályként - például a keresetváltoztatást - csak az adott eljárási szakaszban lehet megtenni.
A miniszteri biztos szerint az új szabályozás tervezhetőbb, kiszámíthatóbb pervitelt jelent mindenki számára, a hatékonyság pedig megjelenik a perek időtartamában, a költségekben és az erőforrásokkal való gazdálkodásban is. Szólt arról is, hogy az új jogszabály nagy hangsúlyt fektetett a jogban járatlan emberek jogérvényesítésének segítésére, a jogi képviselet nélkül eljárók irataikat - például a keresetlevelet, ellenkérelmet - formanyomtatványon nyújthatják be, és a kitöltésükben is segítséget kaphatnak a bírósági panasznapokon.
Wopera Zsuzsa kérdésre válaszolva elmondta, koncepcionális kérdés volt, hogy szorosabbra vonják a meghatalmazottként eljárni jogosultak körét, és majd az ágazati jogszabályokban adnak felhatalmazást a perbeli eljárásukra. A miniszteri biztos kiemelte: megvan a kontinuitás a régi és az új perrendtartás között, az új perrendtartás tartalma 60 százalékban megegyezik a régivel.
Szabó Imre, a törvényjavaslatot előkészítő kodifikációs szerkesztőbizottság elnöke a kodifikáció menetéről szólva elmondta, 2013-ban született kormányhatározat az új kódex megalkotásáról, széles körű egyeztetések zajlottak a hivatásrendekkel, és ennek nyomán készült el 2014 nyarára a 360 oldalas koncepció. A minisztériumban Wopera Zsuzsa vezetésével a munkacsoportok átnézték a szakmai észrevételeket, konferenciasorozatot tartottak és végül 2016 elejére készült el a törvénytervezet, amelyet a miniszter szeptemberben nyújtott be az Országgyűlésnek.
Wopera Zsuzsa arra a felvetésre, hogy a kodifikációs munkában eleinte jelentős szerepet vállaló Németh János, a polgári perrendtartás kodifikációs főbizottságának elnöke, az Alkotmánybíróság volt elnöke végül "megtagadta" a törvényt, kifejtette: széles körű egyeztetéssel készült a törvényjavaslat, a beérkezett javaslatok jelentős részét be is építették a tervezetbe, ugyanakkor sem Németh Jánostól, sem az Eötvös Loránd Tudományegyetem polgári eljárásjogi tanszékétől nem kaptak észrevételeket.
Szabó Imre felhívta a figyelmet arra, hogy a kormányhatározat rögzített bizonyos elvi kérdéseket, amelyeket nem lehetett az új szabályozás során megkerülni.
Trócsányi László jelezte: a minisztérium mindenkinek a véleményére kíváncsi, azokból építettek is a törvénybe, ugyanakkor ragaszkodik hozzá, hogy a jogszabályokat az Igazságügyi Minisztériumban működő kodifikációs bizottság készítse elő, mert a beterjesztett szövegért a tárca tartozik felelősséggel. Arra a felvetésre, hogy miért nem volt ötpárti egyeztetés az új polgári perrendtartásról, Trócsányi László kifejtette: a tervezet március óta fent volt a tárca internetes oldalán, aki akarta, elküldhette az észrevételeit, azzal pedig nem tud mit kezdeni, ha valaki nem él a lehetőséggel. Ugyanakkor - jegyezte meg - az ő döntése volt, hogy nincs szükség a kérdésben ötpárti egyeztetésre.
Wopera Zsuzsa ehhez hozzáfűzte: a parlamenti pártokkal való egyeztetés terepe az Országgyűlés, a politikai pártok a javaslat szeptember 2-ai benyújtásától kezdve megfogalmazhatták észrevételeiket és tehettek módosító javaslatokat.
