Tévedésben élni szabad, hazugságban élni tilos, a kommunisták materializmusa pedig a lényegét tekintve volt hazug - mondta a Fidesz frakcióvezetője vasárnap, a kommunizmus áldozatainak emléknapján a budapesti Terror Háza Múzeumban rendezett megemlékezésen.
Rétvári Bence: Sokféle áldozatra kell visszagondolnunk
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint nagyon sokféle áldozatról kell megemlékeznünk az emléknapon.
Rétvári Bence (KDNP) országgyűlési képviselő vasárnap a váci rabtemetőben tartott megemlékezésen hangsúlyozta, visszagondolhatunk arra a 800 ezer honfitársunkra, akiket a világháború végén vittek el több évnyi kényszermunkára.
Gondolhatunk azokra, akik a kiépülő diktatúra koncepciós pereinek váltak áldozataivá, börtönbe kerültek, vagy kivégezték őket, megemlékezhetünk azokról is, akik pillanatok alatt vesztették el állásukat, mert keresztények és nemzetiek voltak - fogalmazott a kereszténydemokrata politikus.
Fel kell idéznünk azokat az embereket is, akiket különböző internálótáborokba vittek, vagy családjaikkal együtt kitelepítettek, és azokról is meg kell emlékeznünk, akiktől elvették a földjüket vagy kisebb-nagyobb üzemeiket - sorolta az államtitkár. Közlése szerint egymillió ember ellen indult büntetőeljárás, és az '50-es évek elején 390 ezer embert ítéltek el politikai okokból.
Rétvári Bence hozzátette, gondolnunk kell azokra az ezrekre is, akiket az '56-os forradalom idején öltek vagy sebesítettek meg, akiket bebörtönöztek, vagy azokra a százakra, akiket megtorlásul kivégeztek, de azt a 200 ezer embert sem szabad elfelejtenünk, akik elmenekültek az országból. Mint mondta, összességében 10 millió emberről beszélhetünk, akinek negyven évet vettek el az életéből.
Az államtitkár kiemelte, az elmúlt években fontos feladata volt a kormánynak, hogy ezeknek az embereknek az igazságérzetét tudja szolgálni, mert a 2010-et megelőző években a Gyurcsány- és Bajnai-kormány befagyasztotta az áldozatoknak megítélt nyugdíj-kiegészítéseket.
Hozzátette, a múlt évben 60, az idén pedig 40 százalékkal emelte meg a kormány ezeket a pótlékokat. A politikus megjegyezte, hogy a kommunizmus idején megítélt magas, nem a teljesítményért, hanem a kommunista párthűségért járó nyugdíjtöbbletet visszavette a kormány.
Rétvári Bence beszélt arról is, az 1956-os emlékévvel az volt a legfontosabb célja a kormánynak, hogy a hétköznapi hősöket jobban megismertesse az országgal, a Gulág-emlékévvel pedig azt a kettős mércét szerette volna ellensúlyozni, amely különbséget tesz a náci és a kommunista diktatúrák áldozatai között. "Ha valaki nem utasítja el mind a két diktatúrát, ha valaki különböző mércével mér, az nem igazi demokrata" - fogalmazott az államtitkár.
Átadták a Kovács Béla-emlékházat Pécsett
Átadták az 1947-ben elhurcolt kisgazda politikus, Kovács Béla pécs-patacsi szülőházából kialakított emlékházat vasárnap. Az eseményen Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár azt mondta: országos jelentőségű emlékhely született.
"Ez a ház egyben tanúságtétel is, az igazság megismerésének eszköze. Feladata mától emlékeztetni mindenkit az elkövetett és elszenvedett bűnökre, és őrt állni afölött, hogy a borzalmakat senki se követhesse el újra" - fogalmazott a fideszes politikus, megjegyezve: "főleg azok ne, akik egyszer már ezt megtették velünk és egész Magyarországgal".
Hoppál Péter elmondta, emlékezni és emlékeztetni sokáig tiltott és büntetendő cselekmény volt a kommunizmus által sújtott Magyarországon, ahol azokban az években a hétköznapivá vált elhurcolások, bebörtönzések, kínzások, fenyegetések, zaklatások és gyilkosságok több millió embert érintettek.
"Erős társadalom (...) csakis igazságra épülhet" - szögezte le az államtitkár, aki szerint mindannyiunk feladata a kommunizmus hazugságainak megismerése és végleges felszámolása.
Hoppál Péter rámutatott, hogy Kovács Béla elhurcolása napján "leomlottak a jogállamiság bástyái", azt követően már senki előtt nem maradhatott rejtve, hogy a kiépülő kommunista hatalom totális diktatúra lesz, amely minden korábbi értéket "bakanccsal tipor el és porig rombol". Az emlékezés fontosságára térve az államtitkár beszédes ténynek nevezte, hogy a holokauszt és a kommunizmus áldozatainak emléknapját is az első Orbán-kormány vezette be.
Páva Zsolt (Fidesz-KDNP), Pécs polgármestere az ünnepségen arról beszélt, hogy az emlékház bemutatja azt az ideológiát, amely negyven éven keresztül gúzsba kötötte Magyarországot. Kovács Béla életútját felidézve többek között a kisgazda politikus hitelességét hangsúlyozta.
Palasik Mária történész, a kiállítás kurátora elmondta, a tárlat - főként levéltári anyagok alapján - Kovács Béla életútját, illetve az 1945 és 1947 közötti koalíciós korszakot mutatja be. Az emlékház korabeli fotókat, újságcikkeket, leveleket és dokumentumokat is tartalmazó infografikákon és interaktív felületeken vezet keresztül a korszak eseményein. A mintegy 50 millió forintból kialakított emlékházban általános és középiskolás diákok számára is tartanak majd rendhagyó történelemórákat.
Komor István, a baranyai megyeszékhely kulturális és közművelődési intézményeinek túlnyomó többségét integráló Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. üzemeltetési igazgatója az MTI kérdésére közölte: az építkezés során derült ki, hogy az eredeti épületet, annak leromlott állaga miatt nem lehetett megőrizni, ezért teljesen újjáépítették.
Az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává, annak emlékére, hogy 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát.
