„A kancelláriarendszer bevezetése a hatékony betegellátásról szól”

 Ónodi-Szűcs Zoltán az Egészséges Budapest Programról tartott sajtótájékoztatót, ennek végén kérdezték a kancellári rendszerről. Az államtitkár megismételte: az ellátórendszer bizonyos része nem az ellátás, hanem önmaga fenntartása érdekében végzi a tevékenységét. Ennek a tünetnek a kezelésére a megoldás nem a kórházakon belül van, hanem azokon kívül, a döntéseket ki kell hozni az intézményekből. 

Mint mondta, a megoldásra három koncepciót készítettek, ezt fogják a kormány elé terjeszteni. A koncepciókban három közös elem van: az ellátás operatív megszervezése, a fenntartói és középirányítói feladatok egy helyre rendezése, valamint a háttértevékenységben dolgozók irányító jogköreinek elrendezése. Ennek a három kérdésnek kellene egy helyre kerülnie, hogy hatékonyan működjön a rendszer.

A betegellátás kérdése a legfontosabb

Arra a felvetésre, hogy a Magyar Kórházszövetség ellenzi a kancellári rendszer bevezetését, az államtitkár azt mondta, e szervezet véleménye is fontos, de nem a legfontosabb. Közölte, várható volt, hogy amikor a kórházi menedzsment jogosítványainak elvonása kerül szóba, tiltakozni fognak.

Ónodi-Szűcs Zoltán úgy fogalmazott: ez nem a jó és rossz harca. A legfontosabb, hogyan tudunk betegellátást nyújtani jövőre, két év múlva, öt év múlva – szögezte le, hozzátéve, hogy a korábbi megoldások, amikor a döntések a kórházakban születtek meg, nem voltak hatékonyak.
Arra a kérdésre, van-e olyan a Magyar Kórházszövetség által megfogalmazott 16 pont közül, amellyel egyetért, azt mondta: az utolsóval igen.

A 16. pontban a szervezet azt írta: a bevezetés és a megvalósítás körülményeit jelentősen rontja, hogy a kancelláriarendszer meghirdetése mellett született egy kormányhatározat a háttérintézmények átalakításáról is. A kórházszövetség felhívta a figyelmet ennek, különösen az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) önállósága megszűnésének veszélyeire.