Magyarország és Lengyelország mindig rokonszenvvel figyelte egymás szabadságharcát - hangsúlyozta Trócsányi László igazságügyi miniszter pénteken abban a felszólalásban, melyet a varsói magyar nagykövetségen az 1956-os magyar forradalom 60. évfordulója alkalmából rendezetett ünnepi fogadáson mondott.
A lengyel és a magyar nemzetet "ezer szál köti össze", e különleges kapcsolat az óriási nyelvi különbségek ellenére jött létre - értékelte Trócsányi László. A két nemzetet összekötő erőnek többek között a szabadsávágyat nevezte, valamint annak tudatát, hogy "holnap elveszíthetjük azt, amit ma birtokolunk, hogy magunknak kell mebirkóznunk saját ügyünkért" - mondta el Trócsányi.
"Erre tanított bennünket az 1956-ban ontott vér, izzadtság és könny is" - tette hozzá. Soha nem voltunk ellenségei egymásnak, ellenkezőleg - " mindig rokonszevvel figyeltük egymás szabadságharcát" - mutatott rá, utalva többek között az 1956-ban tanúsított lengyel szolidaritásra, és a magyar forradalom egyik előzményének nevezve az 1956-os júniusi poznani munkásfelkelést.
Az 1956-os magyar forradalom leverése nem oltotta ki az emberi szívekben a szabadságvágyat, az végül teljesült, ma már szabad, sokszínű Európában élünk - szögezte le az igazságügyi miniszter. "Nem tagadom, sokszor vitába bocsátkozunk, de ezt nem kíséri az idegen tankok dübörgése" - tette hozzá.
"Hitünkért ma is érdemes harcolni" - húzta alá. A történelem bizonyította: bár nem győzünk azonnal minden összeütközésben, "a diktatúrák nem képesek a szabadlelkű nemzeteket örökké igában tartani és küzdelmünkben nem vagyunk magunkra hagyatva".
Az ünnepségen jelen volt Hammerstein Judit, a KKM helyettes államtitkára, valamint a lengyel parlamenti pártok több vezetőségi tagja is. Az igazságügyi miniszter péntek este még a varsói Teatr Polski-ban a budapesti Nemzeti Színház Tóth Ilonka című darabjának ősbemutatóján vesz részt.
Jeszenszky: A diplomácia felelőssége óriási
A diplomáciának óriási felelőssége van abban, hogy kiáll-e az olyan országok mellett, amelyek szabadon akarnak dönteni a sorsukról, és megakadályozza-e, hogy külső hatalom ebbe beleszóljon - hangsúlyozta Jeszenszky Géza történész, volt külügyminiszter pénteken a kijevi magyar nagykövetségen, az 1956-os forradalom évfordulója alkalmából rendezett kerekasztal-beszélgetésen.
A magyar diplomácia volt vezetője kifejtette, hogy a Nyugat, benne az Egyesült Államok nem elárulta, és nem cinizmusból nem tett konkrét lépéseket 1956-ban Magyarország védelmében, hanem azért, mert az akkori helyzet atomháborúval fenyegetett. "Jogos ugyanakkor a kritika, hogy a Nyugat nem tett meg mindent, amit tehetett volna" - fűzte hozzá. Szerinte jó eséllyel diplomáciai úton elérhette volna, hogy Magyarország, és a szovjet érdekszférába tartozó középkelet-európai országok semlegessé válhassanak, mint amit az 56-os forradalmárok eleve akartak, vagyis független, demokratikus, többpárti rendszerű államot, fenntartva az elért szociális vívmányokat és jó kapcsolatban maradva az akkori Szovjetunióval. Megjegyezte, hogy minderre példa volt Ausztria és Finnország példája.
Jeszenszky szerint ezen kívül a Nyugat figyelmeztethette volna Moszkvát, hogy a katonai beavatkozásnak Magyarországon súlyos politikai, gazdasági következményei lehetnek. Mindezt szerinte az Egyesült Államok elsősorban azért mulasztotta el, mert felkészületlen volt egy olyan fordulatra, amely 1956-ban Magyarországon bekövetkezett.
A volt külügyminiszter elismerően szólt viszont arról a támogatásról, amelyet a magyar disszidensek kaptak Nyugaton az ott élőktől, a társadalomtól. "Ez reménnyel töltött el bennünket, otthon maradottakat, hogy a szabadság még elérhető számunkra, és a történelem még adhat esélyt erre, ami 1989-ben be is következett" - tette hozzá.
Keskeny Ernő kijevi magyar nagykövet felszólalásában kifejtette, hogy az akkori világpolitikai helyzet nem tette lehetővé a magyar forradalom győzelmét. "A félelem és szorongás nélküli életért a kíméletlen zsarnoksággal szemben spontán felkelők így is megmutatták, mire képes egy nép a szabadságért" - hangoztatta.
A nagykövetség épületében a kerekasztal-beszélgetéssel egy időben kiállítás nyílt ukrán archívumoktól kapott anyagokból, amelyeket most elsőször mutattak be a nyilvánosság előtt.
Fazekas Sándor: Világtörténelmű jelentőségű volt a forradalom
Világtörténelmi jelentőségű volt 1956 forradalma és szabadságharca - mondta Fazekas Sándor pénteken Bükkábrányban.
A földművelésügyi miniszter a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés és a bükkábrányi képviselő-testület közös ünnepi ülésén úgy fogalmazott: a magyarság számára meghatározó forradalom a világ és Európa történelmének is jelentős eseménye volt. A magyarság évtizedes megaláztatás, testi és lelki szenvedés, gyötrés után kezébe vette sorsát. "A világ visszafogott lélegzettel" figyelte a forradalmárok küzdelmét, lelkesedésüket, elszántságukat, bátorságukat, azt, hogy szembeszálltak a Szovjetunióval.
Fazekas Sándor szólt arról is, hogy 1956 elérte céljait, hiszen hozzájárult a magyarság újjászületéséhez, a szabadsághoz, lényegében a rendszerváltáshoz. Kelet-Európa népei is 1956-nak köszönhetően vették kezükbe sorsukat, így történt ez a prágai tavasz idején vagy a lengyel Szolidaritás harca során - jelentette ki.
Azt mondta: a magyarság a korábbi évszázadokban is felkeléssel válaszolt arra, ha olyan sérelmek érték, amelyek már elérték az elviselhetetlen fokot. Így történt 1956-ban is, amikor - először a történelemben - felkelt és összefogott az ország a kommunizmus és a szocializmus világrendje ellen. Az a felkelés egyúttal szabadságharc is volt - szögezte le.
Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője kiemelte: a történelem sokszor bebizonyította, hogy szabadság és igazság nélkül lehetetlen élni, a magyar nép többször hitet tett emellett, és így tett 1956-ban is. Majd' egy évtizede tartó diktatúrát elégeltek meg az akkoriak, a magyarok azt akarták, ami minden nemzet méltóságához hozzátartozik, hogy visszakapják saját sorsukat, jövőjüket, szabadságukat.
Hangoztatta: 56 hősei, a hétköznapok hősei ma már méltó helyre kerültek a magyar történelemben, a nemzeti emlékezetben. 1956 hősei ugyanakkor azt várják a maiaktól, hogy hűek legyenek az általuk képviselt értékekhez, és továbbvigyék azt a hitet és egységet, amelyért életüket áldozták. Azok a napok, hónapok bebizonyították, hogy van értelme az áldozatnak, a bátor és hősies kiállásnak, az erkölcsi kiállásnak - tette hozzá.
Tállai András úgy fogalmazott: 1956 egyúttal világtörténeti esemény is volt, kezdete a kommunista világuralom erkölcsi összeomlásának, és hozzájárult Európa újraegyesítéséhez.
