A Kúrián működő automatikus ügyelosztási rend megfelel az alaptörvény szellemiségének, és az ebből kibontható törvényes bíróhoz való jog követelményének - mondta Darák Péter, a Kúria elnöke az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtt hétfőn.
A bizottság a Kúria elnökét az elmúlt éves beszámolójával kapcsolatban hallgatta meg.
Darák Péter képviselői kérdésekre válaszolva kifejtette: az ügyelosztási rend minden kollégium vonatkozásában objektív, a büntetőügyeknél például a három tanács között az iktatási szám alapján osztják el az ügyeket azzal, hogy a katonai, illetve közlekedési ügyekre az egyes tanácsok specializálódtak.
Handó: Komoly jelentősége van annak, ki lesz bírósági elnök
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke szerint az időszerű ítélkezés és a bírósági munkakörülmények szempontjából komoly jelentősége van annak, hogy egy pályázat után kit neveznek ki a törvényszék, ítélőtábla elnökének. Handó Tünde erről az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtt beszélt keddi meghallgatásán.
Az OBH elnöke azt mondta, az ő felelőssége, hogy olyan elnökök kerüljenek a törvényszékek, ítélőtáblák élére, akik képesek jogszerűen működtetni a bíróságokat.
Mint mondta, a Kúria felelős az ítélkezés tartalmáért, az OBH a központi igazgatásért, a technológia kialakításáért. Jelezte: évente 1,5 millió ügy érkezik a bírságokra, ez több millió ügyfelet jelent, őket 11 ezer dolgozó fogadja 185 épületben.
Kitért arra, hogy gyorsult az ítélkezés, csökkent az ügyhátralék, egy éven belül befejeződik a peres ügyek 88 százaléka. Megjegyezte: 12 év után jelentős bérnövekedés volt a bírósági dolgozóknál, a 8287 igazságügyi alkalmazott 97 százaléka juthatott átlagosan 30 százalékoshoz illetményemeléshez.
Megjegyezte: a bírói pályázatok 92 százaléka eredményes volt, és "oka van", ha egy pályázatot eredménytelenné nyilvánítanak. Mint mondta, az OBH elnöke 161 vezetői pályázatot írt ki, és 117 esetben sor került a vezető kinevezésére.
Hozzátette: tavaly 160 törvényt fogadott el az Országgyűlés és 500 rendelet született, ezek java részét a bírságokon is alkalmazzák. A jogszabályi változások közül kiemelte a három új kódexet.
Mint mondta, a közigazgatási perrendtartást illetően 200 új bíró kinevezésére kerül majd sor, 8 régiós központ lesz, ez szakmailag is komoly kihívás lesz a bíróságok számára.
Az OBH elnökétől több képviselő is érdeklődött a bírói pályázatokról. Handó Tünde leszögezte: a pályázati pontrendszer kialakítása az Igazságügyi Minisztérium felelőssége. Megjegyezte: az OBH összefogja a bírósági szervezetből érkező véleményeket, és abban egyetértés volt a bírói karban, hogy a közigazgatási bíráskodás során kiemelt jelentősége van a közigazgatási tapasztalatnak, tudásnak.
Arról volt vita, hogy hogyan lehet a korlátozott jogszabályi keretben elérni, hogy a közigazgatási szakemberek ne hátrányos helyzetből induljanak - jegyezte meg. Szavai szerint nem történhet meg, hogy egyenlő pályán, egyenlő esélyekkel valaki kerékpárral induljon.
Répássy Róbert (Fidesz) kérdésére elmondta, a bírói pályázatok rangsorolásánál az elnökök szeretnék, ha a joggyakorlatnak nagyobb szerep juthatna.
Hadházy Ákos (LMP) szerint nyugtalanító, hogy a kiírások közel 30 százalékában az OBH elnöke érvénytelenítette a pályázatokat, mert ha a bírói vezetők pályáztatásával probléma van, akkor "a bírói függetlenség meghalt".
Staudt Gábor (Jobbik) és Bárándy Gergely (MSZP) kérdéseire Handó Tünde azt mondta, nem gondolja, hogy az igazságügyi bizottságnak az egyes bírók egyéni sérelmeit kellene megtárgyalnia. Bárándy Gergely közölte: bár elismerik Handó Tündének az igazgatás terén elért sikereit, a beszámolóját nem fogadják el, mert nem értenek egyet az elnök eredménytelenné nyilvánítási gyakorlatával. .
A polgári ügyeket azok tárgya alapján osztják el az egyes tanácsok között, a közigazgatási szakágban pedig az ügyszám végződése határozza meg a tanácsot. A választási ügyeket - tekintettel arra, hogy egy-egy országos választás esetén 2-300 ügy is érkezhet a Kúriára - a közigazgatási kollégium minden tanácsa tárgyalja és sorszám alapján osztják el azokat. A hatályos ügyelosztási rend megismerhető a Kúria honlapján - tette hozzá.
Darák Péter képviselői kérdésre beszélt a Kúria joggyakorlat-elemző munkacsoportjainak működéséről is, mint mondta, a kollégiumvezetők javaslatai alapján a Kúria vezetői értekezlete dönti el, melyik kérdésben lesz joggyakorlat-elemzés.
Képviselői kérdésre válaszolva kifejtette: a Kúria jogfejlesztő jellegű iránymutatásai során önkorlátozással él, azaz nem végeznek ilyen munkát konkrét ítélet nélkül, mert "az tiszta törvényalkotás lenne". Hozzátette: a jogegységi határozatok alapja minden esetben az alsófokú bíróságok ítélkezési gyakorlata.
Darák Péter kitért arra, a jogrendszer folyamatos és jelentős mértékű változásai közepette a Kúria nem elégedhet meg a hagyományos, törvény által biztosított jogegységesítő aktusok bizonyos időközönkénti kibocsátásával.
Aktív, kezdeményező szerepet kellett vállalnia olyan kötetlen konzultációs fórumok kialakításában, ahol megismerheti az ország különböző pontjain ítélkező bírákat - végső soron a bíróságokhoz forduló állampolgárokat foglalkoztató - problémákat - mondta, megjegyezve, hogy mindez hozzájárul a következetes és színvonalas ítélkezéshez.
A bizottság Staudt Gábor (Jobbik) alelnök tartózkodása mellett elfogadta a beszámolót. Staudt Gábor azzal indokolta döntését, hogy nem elégedett a polgári kollégium szakmaiságával. Bárándy Gergely (MSZP) alelnök szerint a Kúria magas színvonalon, jól végzi a munkáját, és úgy vélte, a bíróság a jogállamiság utolsó bástyája. A politikus szerint "nem elegáns", hogy Répássy Róbert (Fidesz) Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter felvetése alapján firtatta általános kérdésben az ügyelosztási rendet.
Répássy Róbert szerint viszont az ügyelosztás fontos alkotmányossági kérdés, és a válasz meggyőzte, hogy "mindenféle összeesküvés-elmélet ellenére előre látható, kiszámítható rendben zajlik az ügyelosztás a Kúrián", nem szubjektív, hanem objektív szempontok alapján.
Az ülésen frakciónként 8 perces időkeretben lehetett kérdezni a meghívottaktól és véleményeket megfogalmazni. Staudt Gábor és Bárándy Gergely ezt kifogásolta, arra hivatkozva, hogy az időkeretben nem lehet érdemi vitát folytatni, az sérti a parlament tekintélyét és a meghallgatottakat.
