Előzetes normakontrollt kezdeményezett az Alkotmánybíróságnál Baka András köztársasági elnök, és nem írta alá az államhoz kapcsolódó vagyon és az állami hátterű finanszírozás védelmét, megerősítését szolgáló törvénymódosításokat – jelentette be hétfőn Facebook-oldalán a Sándor-palota.
A köztársasági elnök az Alkotmánybíróságtól kérte a november 3-án elfogadott törvény egyes rendelkezéseinek alaptörvénnyel való összhangját vizsgáló eljárás megindítását. Az államfő egyrészt a zártkörű befektetési alapok alapkezelőváltására, másrészt a részvénytársaságokban jelentős befolyást szerző tulajdonosoknak a kisebb befektetők részére kötelező vételi ajánlat alóli mentesülésére vonatkozó szabályokat kifogásolta.
Az államfői indítvány szerint a jogszabály lehetővé teszi, hogy a befektetési jegyek tulajdonosainak 60 százaléka kikényszerítse a zártkörű befektetési alap kezelőjének leváltását. A rendelkezés nemcsak a törvény hatálybalépése előtt már működő alapokat érintheti, hanem olyanokat is, amelyek egyáltalán nem, vagy csak részben kezelnek állami hátterű vagyont. Ez utóbbi a jogszabály címében megjelölt céllal is ellentétes lehet.
A köztársasági elnök álláspontja szerint a szabályozás sértheti a jogbiztonság részét képező bizalomvédelem, valamint a fennálló szerződésekbe való beavatkozás alkotmányos követelményeit. Emellett felveti a már működő alapok kisebbségi befektetőinek és alapkezelőinek tulajdonjogával, illetve vagyoni értékű jogaival kapcsolatos aggályokat is. Az indítvány szerint egyes rendelkezések hiányos és homályos megfogalmazása miatt a normavilágosság, valamint a hatékony jogorvoslathoz való jog sérelme is felmerülhet.
Az államfő a törvény másik kifogásolt elemével kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a szabályozás a részvénytársaságokban jelentős befolyást szerző tulajdonosokat mentesíti a kisebbségi részvényesek részvényeinek megvásárlására vonatkozó, régóta érvényben lévő ajánlattételi kötelezettség alól. A mentesség részben az alapkezelőváltással is összefügg, de annál szélesebb kört érinthet. A köztársasági elnök szerint ez sértheti a kisebbségvédelmi követelményeket, valamint azoknak a kisebb részvényeseknek a jogos elvárásait, akik a törvény hatálybalépésekor már tulajdonrésszel rendelkeztek, és bízhattak a korábbi szabályozás fennmaradásában.
A köztársasági elnök a törvény egyéb rendelkezéseit, köztük a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének megszűnésével kapcsolatos szabályokat és azok lehetséges következményeit is megvizsgálta. A rendelkezésére álló, rövid idő alatt megismerhető hiteles információk alapján azonban ezekkel kapcsolatban nem talált olyan súlyos kifogást, amely indokolttá tette volna az Alkotmánybírósághoz fordulást.
Az államfő külön kifogásolta a jogalkotás körülményeit is. Mint közölte, az Országgyűlés kivételes eljárásban fogadta el a törvényt: a javaslat benyújtása és megszavazása között alig 26 óra telt el, társadalmi és szakmai egyeztetésre pedig egyáltalán nem került sor. A sürgős elfogadás okai és indokoltsága sem az egyeztetés hiányában, sem magából a törvényszövegből nem derülnek ki. Az állami forrásokat részben sem kezelő befektetési alapok esetében pedig a jogszabály elnevezésével ellentétben ilyen indoklás nem is adható.
A köztársasági elnök a törvény kapcsán, de a jövőbeni jogalkotásra nézve is elővigyázatosságra intett. Arra figyelmeztetett, hogy a pénzpiaci szabályok közhatalmi eszközökkel, az állam érdekében történő befolyásolása vagy torzítása általánosságban is megingathatja a magyar pénzügyi rendszer iránti bizalmat. A korábbi intézményi működési zavarok fennmaradása, illetve újbóli megjelenése elbizonytalaníthatja a nemzetközi befektetőket abban, hogy a magyar állam tiszteletben tartja-e a piaci működés feltételeit – írta meg az MTI.
