Éles hangvételű Facebook-bejegyzésben bírálta a rendszerváltás utáni magyar politikai és gazdasági elitet Magyar Péter miniszterelnök.
A kormányfő szerint az elmúlt 36 évben nem véletlenül maradt el a kommunista diktatúra állambiztonsági múltjának teljes feltárása. Állítása szerint a különböző politikai oldalakhoz tartozó, de a háttérben együttműködő szereplőknek közös érdekük fűződött ahhoz, hogy a korábbi titkosszolgálati kapcsolatok ne kerüljenek nyilvánosságra.
„Most már mindenki számára egyértelmű lehet, hogy miért akadályozta 36 éven át az egymást váltó, de a háttérben összedolgozó politikai és gazdasági elit a diktatúra állambiztonsági múltjának a feltárását” – fogalmazott Magyar Péter a közösségi oldalán.
A miniszterelnök bejegyzése ismét a magyar rendszerváltás egyik legvitatottabb, máig lezáratlan kérdésére irányítja a figyelmet: miért nem történt meg az egykori állambiztonsági hálózat teljes körű feltárása, és kik lehettek azok, akiknek érdekében állt a korábbi kapcsolatrendszerek titokban tartása?
A bejegyzés időzítése nem véletlen. November 4-én, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 70. évfordulóján a Tisza-kormány megkezdte az egykori állambiztonsági iratok nyilvánosságra hozatalát. A nyitottaktak.hu oldalon mintegy 60 ezer, az egykori állambiztonsági szervek nyilvántartásaiban szereplő ember neve és adatai váltak kereshetővé. A kormány szerint ezzel egy 36 éve fennálló mulasztást pótolnak.
Magyar Péter már a november 2-i parlamenti felszólalásában is arról beszélt, hogy a rendszerváltást követő politikai elit tagjai a titkosan maradt információkat hatalmi harcokra, lejáratásokra és politikai manipulációra használhatták. Szerinte az iratok visszatartása nemcsak történelmi, hanem erkölcsi kérdés is, hiszen a megfigyelt, megzsarolt vagy meghurcolt emberek és családtagjaik évtizedeken keresztül nem ismerhették meg teljes egészében a velük történteket.
A most közzétett dokumentumok azonban még nem jelentik a teljes állambiztonsági múlt feltárását. A tervek szerint 2027. február 25-ig további iratok, köztük beszervezési dossziék is nyilvánosságra kerülnek. A levéltári anyag ráadásul hiányos, mivel a dokumentumok egy része az elmúlt évtizedekben megsemmisült vagy elveszett.
A miniszterelnök arra is figyelmeztetett, hogy egy név szereplése az állambiztonsági nyilvántartásban önmagában még nem bizonyítja, hogy az érintett ténylegesen jelentéseket készített vagy tudatosan együttműködött a diktatúrával. Az egyes személyek szerepének megítéléséhez az iratok részletes történészi vizsgálatára van szükség.
Magyar Péter Facebook-bejegyzése ugyanakkor túlmutat az ügynökakták közzétételén. A kormányfő ugyanis nem egyszerűen a korábbi kormányok mulasztását bírálja, hanem azt állítja, hogy az egymással látszólag szemben álló politikai és gazdasági szereplők között évtizedeken át olyan háttérbeli együttműködés létezett, amely akadályozta a múlt megismerését. Ez súlyos politikai állítás, amelynek konkrét szereplőit és bizonyítékait a megosztott bejegyzés nem nevezi meg.
A dokumentumok nyilvánosságra kerülése így nemcsak történelmi jelentőségű lépés, hanem újabb politikai viták kiindulópontja is lehet. A következő hetek egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy az egykori állambiztonsági iratokból milyen új információk derülnek ki, és ezek mennyiben támasztják alá Magyar Péter állítását a rendszerváltás utáni politikai és gazdasági elit felelősségéről.
