Miután reggel őrizetbe vették a volt jegybankelnököt, Matolcsy Györgyöt, és a Központi Nyomozó Főügyészségre vitték, érdemes felidézni, hogyan robbant ki az MNB-botrány, amelynek kivizsgálása során érdekes ügyletekre derült fény.
A Matolcsy György vezette MNB-ben zajló gazdálkodást ugyan már hosszú évek óta egyre többen bírálták, ám igazi üggyé akkor vált, amikor 2025 márciusában az Állami Számvevőszék nyilvánosságra hozta a jegybank és a hozzá kapcsolódó alapítványok gazdálkodásáról szóló jelentését. Ez az irat súlyos szabálytalanságokat tárt fel a Matolcsy György elnöksége alatti időszakból.
A jelentés legfontosabb megállapításai:
Ingatlanberuházások és túlárazások: Az ÁSZ szerint az MNB és az általa alapított cégek (például az MNB-Ingatlan Kft., az Optima Zrt.) ingatlanprojektjeinél felmerült a túlárazás gyanúja, és nem érvényesült a takarékos működés követelménye.
Kockázatos vagyonkezelés: Az Optima Zrt. hitelből és a jegybanki vagyonból kockázatos külföldi ingatlanbefektetéseket hajtott végre (például a GTC S.A. és az Ultima Capital S.A. részvényeiben).
Hatalmas jegybanki veszteségek: A vizsgálat részletezte a korábbi évek súlyos eredményromlását is (2021-ben 50 milliárd, 2022-ben 400 milliárd, 2023-ban pedig 1736,2 milliárd forint veszteség keletkezett). [1]
Bűnügyi feljelentések: Az ÁSZ a feltárt szabálytalanságok és gyanús ügyletek miatt feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségnél (többek között a Pallas Athéné Domus Meriti és a Neumann János Egyetem alapítványainak ügyében).
Nem meglepő módon Matolcsy György és a jegybank visszautasította az ÁSZ megállapításait, és vitatta a jelentések megalapozottságát, ám ettől kezdve egyértelművé vált, hogy az ÁSZ-jelentést nem lehet a szőnyeg alá söpörni, ki kell vizsgálni, mi zajlott az MNB-ben.
Az Állami Számvevőszék feljelentése nyomán a rendőrség meg is kezdte a nyomozást, amelyet idén februárban vett át az ügyészség.
Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke korábban egy nyilvános fórumon példaként említette, hogy az MNB 204 milliárd forintot költött luxusingatlanokra.
Az MNB új elnöke, Varga Mihály szerint az alapítványok létrehozásakor az volt a cél, hogy a jegybank feladataival összhangban működjenek, ám úgy látja, hogy az előző vezetés ettől eltért, ezért ebben a formában nincs szükség az alapítványokra. Bár működésüket az első években az ellenőrző szervek is megfelelőnek találták, később szerinte megváltozott a helyzet.
Az MNB elnöke akkor úgy fogalmazott, hogy az ingatlanportfólió és a nemzetközi tőzsdéken jegyzett részvények szükségessége is megkérdőjelezhető, és ezek nem kapcsolódnak a jegybank alapfeladataihoz.
Elődje, Matolcsy György azonban másként értelmezte a vagyon helyzetét. A volt jegybankelnök azt állította, hogy a vagyon megvan, és a vita jelentős részben a befektetések, illetve az alapítvány könyveiben szereplő kötvények értékeléséről szól.
Májusban a Nemzeti Nyomozó Iroda és a Központi Nyomozó Főügyészség ismertette az eljárás helyzetét, amely 97 magánszemélyre, 36 gazdasági társaságra és 11 magántőkealapra terjed ki.
Jelenleg két eljárás zajlik, az egyikben a hűtlen kezelés lehetőségét vizsgálják, többek között az MNB ingatlanügyleteit és a jegybank székházának felújításával kapcsolatos visszaélési lehetőségeket, míg a másik szál a pénzmosás gyanúját igyekszik kideríteni.
Mindkét ügy alapját az Állami Számvevőszék korábbi megállapításai adták.
Egyébként a jegybank új vezetése 2025 áprilisában tett feljelentést az MNB-alapítványokat érintő ügyben, amelyet azóta három további, más ügyekhez kapcsolódó feljelentés követett.
Így jutottunk el a mostani állapothoz, amikor szerdán reggel a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) több helyszínen összehangolt akciót hajtott végre, egyidejűleg pedg őrizetbe vette Matolcsy Györgyöt.
