Közvetlenül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kezdeményezte a jegybanktörvény azon 2016-os módosítását, amely az alapítványi gazdálkodásokra vonatkozó adatigényléseket érdemben megnehezítette volna – jelentette ki Bánki Erik egykori kormánypárti országgyűlési képviselő csütörtökön. A Fidesz korábbi politikusa az MNB működését vizsgáló parlamenti bizottság ülésén tette meg állításait, ahol Kósa Lajost, a Fidesz egykori frakcióvezetőjét is meghallgatták.
A gazdasági bizottság korábbi elnökeként a törvényjavaslatot annak idején benyújtó Bánki Erik a meghallgatásán értetlenségének adott hangot beidézése miatt. Álláspontja szerint ugyanis a grémium hatáskörébe nem tartozik bele a törvényhozók mindenkori képviselői tevékenységének felülvizsgálata és minősítése.
A volt képviselő felidézte: az alapítványi gazdálkodások átláthatóságát szűkítő rendelkezések végül sosem emelkedtek jogerőre. Ennek oka, hogy Áder János akkori államfő alkotmányossági normakontrollt kért, majd a taláros testület határozatát követően az Országgyűlés már a vitatott részek elhagyásával szavazta meg a jogszabályt.
Bánki Erik a bizottsági tagok kérdéseire felelve egyértelműsítette: a módosítási igény és annak részletes indoklása az MNB-től származott, tökéletesen illeszkedve az 1990 óta fennálló parlamentáris gyakorlathoz. Kifejtette, megszokott eljárásrend volt, hogy a gazdasági bizottság felügyeleti körébe tartozó állami szervek a bizottságon keresztül terjesztették elő jogszabályi javaslataikat. Hozzátette: az indítványt bizottsági elnöki minőségében nyújtotta be, maga az érdemi előkészítő munka azonban a jegybank szakembereinek asztalán zajlott.
A volt politikus visszaemlékezése szerint a módosítás benyújtásakor az MNB átfogó érvelést csatolt ahhoz, miért tartja indokoltnak az adatnyilvánossági szabályok átírását, azt viszont már nem tudta felidézni, hogy a jegybank pontosan milyen megfontolásból szerette volna az alapítványokat is ebbe a körbe bevonni. A visszamenőleges hatály kapcsán leszögezte: a dokumentum eleve így érkezett, ők pedig ebben a formában terjesztették a Ház elé. Külön egyeztetést nem folytatott az MNB delegáltjaival, és felsőbb utasítást sem kapott a kérdésben. Kiemelte: semmiféle személyes felelősséget nem érez a történtek miatt.
Aláhúzta továbbá: a legkevésbé sem volt céljuk, hogy teret engedjenek bármiféle jogszabálysértő alapítványi gazdálkodásnak, annál is inkább, mivel az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzési jogköre továbbra is fennmaradt. Bánki egyetértett a Tisza Párt színeiben politizáló Sopov Ildikó felvetésével, miszerint a jegybank kizárólag a saját alapfeladataival és primer céljaival harmonizáló alapítványokat hozhat létre. Megjegyezte ugyanakkor: amennyiben ettől eltérés tapasztalható, az a kuratóriumok, nem pedig a törvényhozás felelőssége. Bánki Erik szerint Matolcsy György korábbi bizottsági meghallgatásai és a hivatalos beszámolók alapján fel sem merülhetett, hogy probléma lenne az alapítványok működésével. Úgy vélte, a sajtó bizonyos szegmenseiben pusztán „hangulatkeltés” zajlott a témában, ám hivatalos feljelentés hiányában értelemszerűen nem indulhatott hatósági vizsgálat.
A grémium előtt vallomást tett Kósa Lajos, a Fidesz egykori frakcióvezetője is. Beszámolójában kitért rá: a tervezet beérkezését követően egyeztetéseket folytatott a képviselőcsoport vezetésével. Akkor úgy ítélték meg, a javaslat megállja a helyét, ám miután a köztársasági elnök normakontrollt kért, végül arra az álláspontra jutottak, hogy „döntsön az ügyben az Alkotmánybíróság”. Felidézte: a kormánypárti frakció soraiban is merültek fel kétségek az indítványt illetően, s a testület iránymutatását követően már valóban módosított szöveggel fogadták el a törvényt. Kósa nyomatékosította: amikor egy évtizeddel ezelőtt azt a kijelentést tette, hogy az alapítványokhoz került vagyon „elvesztette közpénz jellegét”, lényegében pusztán az MNB által átküldött hivatalos indoklást idézte.
A volt politikus rávilágított egy beszédes kettősségre is: míg Sára Botond egykori főispánt a közelmúltban egy néhány tízezer forint értékű bor elfogadása okán is meggyanúsították, addig a rendszerváltozás állítólagos legkiterjedtebb közpénzvesztéseként emlegetett MNB-ügyben máig semmiféle gyanúsítás nem történt – mindezt úgy, hogy a kormányrudat hónapok óta már a Tisza Párt tartja a kezében.
A vizsgálóbizottság elnöke, a tiszás Csőszi Attila indítványára a testület ellenszavazat nélkül határozott arról, hogy a soron következő ülésükre beidézik Matolcsy György volt jegybankelnököt, valamint Varga Mihály korábbi nemzetgazdasági minisztert, aki jelenleg az MNB elnöki posztját tölti be. A grémium emellett 5 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett jóváhagyta, hogy a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványt is adatszolgáltatásra kötelezzék.
Hargitai János (KDNP) érdeklődésére az elnök tájékoztatást adott az eddigi iratforgalomról: az Állami Számvevőszéktől 40 ezer, az MNB-től 30 ezer dokumentum érkezett be, de tetemes iratanyagot küldött a Neumann János Alapítvány is. Csőszi Attila az állami hírügynökségnek nyilatkozva kifejtette, a következő ülést három-négy héten belül megtartják, a volt és a jelenlegi jegybankelnök meghallgatására pedig vélhetően több fordulóban kerül majd sor. A testület elnöke újságírói felvetésre azt is leszögezte: ha a vizsgálat során felmerül Orbán Viktor volt miniszterelnök felelősségre vonásának lehetősége, azt a tiszás bizottsági tagok támogatni fogják – írta meg az MTI.
