„Alapvető irányváltásra van szükség a hazai lakáspolitikában és várostervezésben, mivel a köztulajdonban lévő rozsdaövezeteket jelenleg gyakorlatilag egyáltalán nem használják és nem fejlesztik lakáscélra. Az állam és a főváros számos ilyen területtel rendelkezik: Budapesten például a Diákváros (a korábban a Fudan Egyetemnek szánt terület), Rákosrendező és a Józsefvárosi pályaudvar is kiváló közlekedésű, hatalmas potenciállal rendelkező rozsdaövezet” – mondta Facebook-videójában Vitézy Dávid.
A nyilatkozat rámutat, hogy miközben a régiós versenytársaknál – Pozsonyban, Prágában, Varsóban és Bécsben – éppen az ilyen jó közlekedésű adottságokra építve zajlanak a lakásépítések, addig a hazai területek 10-20 éve kihasználatlanul állnak.
A CSOK és a fenntarthatatlan szuburbanizáció
Mivel a főváros és a nagyvárosok elérhetősége iránti lakossági igény folyamatosan növekszik, a rozsdaövezetek beépítetlensége miatt ez a nyomás az agglomerációban csapódik le. Ennek következménye a teljesen fenntarthatatlan, szétterülő városszerkezeti fejlődés, amely sok esetben a zöldterületek és domboldalak beépítésével jár.
A probléma gyökere az elmúlt évek lakáspolitikájában, és az elmúlt húsz év hibás döntéseiben is keresendő. Bár a hivatalos kommunikáció szerint a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) és az egyéb támogatások a vidék felemelkedését szolgálták a nagyvárosokkal szemben, a gyakorlatban ezek a források jelentős részben a szuburbanizációt fűtötték. A támogatások nagyrészt a nagyvárosok körüli agglomerációs településekre kerültek, amelyeket statisztikailag ugyan vidékiként tartanak nyilván, de a folyamat valójában csak a településszerkezet „szétfolyását” eredményezte a kompakt, jól élhető városok fejlesztése helyett.
Az így kialakult, szétterülő térségeket utólag már sokkal drágább és nehezebb megfelelő minőségű szolgáltatásokkal – oktatással, egészségüggyel és tömegközlekedéssel – ellátni. A nyilatkozat szerint a már megépült környezetben a helyzetet rendkívül nehéz utólag javítani, de a jövőre nézve el kell kezdeni a hibák korrigálását.
Kétmilliárd euró lakásfejlesztésre
A korrekció a rendelkezésre álló uniós források bevonásával kezdődhet meg. A 16 milliárd eurós uniós keretből egy kétmilliárd euró (nagyságrendileg 800 milliárd forint) összértékű, átfogó lakásfejlesztési program indul, amely az új stratégia alapját adja. A program végrehajtásához szükséges szabályozási háttér megteremtése is folyamatban van: a vonatkozó első törvényjavaslatokat még az idei évben benyújtják az Országgyűlésnek.
