Száz nap elteltével összegezte az eddig elvégzett munkát a tárca vezetése, amely a közzétett beszámoló szerint az energiaellátás biztonságától az uniós források bevonásán és a fejlesztési programokon át az állami intézmények átvilágításáig több területen is intézkedéseket hozott.
„Ahol változásra volt szükség, változtattunk; ahol döntésre volt szükség, döntöttünk; ahol pedig rendet kellett tenni, nekiláttunk a munkának” – fogalmazott Facebook-posztjában Kapitány István.
A beszámoló első helyen említi a tartós hőség és aszály következményeinek kezelését. A közlés szerint a rekordközeli terhelés mellett sikerült fenntartani a hazai energiarendszer működőképességét. A lakosság 84 százaléka önként változtatott fogyasztási szokásain, és mintegy ezer vállalat is bekapcsolódott az energiafogyasztás mérséklésébe.
Kiemelt feladatot jelentett a Duna alacsony vízállása és a Paksi Atomerőmű helyzete is. A tárca közlése szerint széles körű együttműködéssel sikerült megvédeni az erőmű vízellátását, megkezdődött a fenékküszöb építése, és elkerülhetővé vált az atomerőmű teljes leállítása.
Az első száz nap mérlegében jelentős helyet kaptak az európai források. A beszámoló szerint 1,5 milliárd euró finanszírozási forrás érkezett az európai helyreállítási alapból, amelyhez kapcsolódva energiahálózati és okosmérő-kapacitások fejlesztését célzó pályázatot írtak ki. Emellett legalább 700 megawattnyi szélenergia- és tárolókapacitásra készítettek elő pályázatot. A tárca számításai szerint ez legalább egymilliárd eurónyi tőkebevonást jelenthet, a következő években pedig további legalább 3000 megawatt szélerőművi beruházással számolnak.
A kormányzati beszámoló szerint 700 megawatt energiatároló-kapacitás fejlesztésére is vállalás született, amely egy összesen 3000 megawattos kapacitásbővítési terv része.
További 1,8 milliárd euró európai helyreállítási forrást lakhatási programokra és kis- és középvállalkozások fejlesztésére kívánnak fordítani a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül, a Ganz Ábrahám program keretében. A beszámoló szerint az MFB-ben tőkeemelést hajtottak végre, és új vezetés mellett megkezdték a pénzintézet átszervezését.
Az energiaellátás biztonságát szolgáló intézkedések között szerepel a stratégiai készletek feltöltése is. A stratégiai kőolaj- és kőolajtermék-készleteket a közlés szerint 87 napos szintre emelték, miközben a tárca azt állítja, hogy a magyarországi üzemanyagárak a régiós szint alatt vannak.
A száznapos mérleg az állami vállalatok és háttérintézmények működését is érinti. Vezetőváltás történt többek között az MFB, a HIPA, az MVM, a Paks II. és a Magyar Turisztikai Ügynökség élén. Ezzel párhuzamosan átvilágítás kezdődött a Paks I., a Paks II., az MVM, az EXIM, a HIPA, a HEPA, az MFB, a CED, a NIPÜF és az MTÜ működésénél.
Az EXIM portfóliójának vizsgálata a közlés szerint négy esetben büntetőfeljelentéshez vezetett, és megkezdődött a 4iG vállalatcsoporttal fennálló szerződések felülvizsgálata is. Módosították továbbá a Széchenyi Kártya Program likviditási hiteltermékeinek kamatfeltételeit, amivel a tárca szerint egy korábbi visszaélési lehetőséget zártak le.
A fogyasztóvédelem területén átültették a javításhoz való jogról rendelkező uniós irányelvet, amelynek célja, hogy egyszerűbbé váljon az elromlott termékek javíttatása. Megkezdődött emellett a külgazdasági szakdiplomata-hálózat teljes szakmai és szervezeti felülvizsgálata is.
A tárca az európai kapcsolatok rendezését ugyancsak az első száz nap eredményei között tartja számon. A magyar képviselők részt vettek az uniós energiaügyi miniszterek tanácskozásán és a Versenyképességi Tanács munkájában, valamint a közlés szerint újraindították a visegrádi országok gazdasági és energiaügyi együttműködését.
A száznapos összegzés alapján a következő időszak meghatározó feladatai között az energetikai beruházások végrehajtása, az európai források felhasználása, az állami intézményrendszer ellenőrzése és a gazdaságfejlesztési programok folytatása szerepel.
