Vitézy Dávid bemutatta, mire fordítaná a kormány az uniós forrásokat

A korábban befagyasztott pénzek közül a legnagyobb, 10 milliárd eurós tétel a helyreállítási alap. Vitézy felidézte, hogy a tagállamok többsége már kimerítette a saját keretét, Magyarország viszont nem fért hozzá, mert az előző kormány nem tudott megegyezni a feltételekről.

– Két dologról kellett tárgyalnunk a Bizottsággal. Az egyik az, hogy ilyen szűk határidővel, idén augusztus végéig még mit lehet megvalósítani ebből az összegből. A másik, hogy Magyarország hogyan tudja teljesíteni az úgynevezett szupermérföldköveket – mondta a miniszter, hozzátéve: ideológiai és egyéb kérések és vállalások nem hangzottak el és nem történtek; a tárgyalás az évek óta ismert feltételek teljesítéséről szólt.

Tehát „az egyik ágon” az előző kormány által egyszer már benyújtott, de mára már elavult helyreállítási terv felülvizsgálata zajlik, ez a jövő héten lezárul, és benyújtják az uniós szervekhez ellenőrzésre. A „másik ágon” a szupermérföldkövek teljesítéséhez szükséges jogalkotási munka zajlik Vitézy Dávid szerint.

Mint mondta, a 10 milliárd eurós keret negyedét el lehet számolni már megvalósult beruházásokra, ami növeli a kormány költségvetési mozgásterét. Ez azt jelenti, hogy ugyanekkora összeget a büdzséből a jövőben másra tudnak fordítani. Azzal folytatta, hogy körülbelül másfél milliárd euróból az energetikai infrastruktúrát tudják fejleszteni, kétmilliárd euróval pedig megemelik a Magyar Fejlesztési Bank tőkéjét. Ez a lépés két célt szolgál: a kkv-szektor támogatását és egy bérlakás- és kollégiumfejlesztési program beindítását. A HÉV és vasúti park megújítására 1,8 milliárd jut az uniós pénzekből – tette hozzá.

A helyreállítási alapon túl elérhetővé vált több mint 4 milliárd euró a kohéziós alapból. Ez fordítható többek között vízügyi fejlesztésekre. Vitézy Dávid hangsúlyozta: az volt az akadálya annak, hogy Magyarország ehhez a történelmi léptékű pénzhez hozzáférhessen, hogy az Orbán-kormány nem akart nagyobb átláthatóságot. 

A fentieken túl „van még 2,2 milliárd euró”, amit a közérdekű vagyonkezelő alapítványok miatt fagyasztottak be. A KEKVA-rendszer reformjával viszont elérhetővé válik a felsőoktatás számára.

A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a fentiekre tekintettel a jövő héten benyújt a kormány egy jogszabálycsomagot. Ennek értelmében például részletesebb vagyonnyilatkozatot kell majd tennie minden politikusnak, és ezeket hatóságilag is ellenőrizni fogják. Bővül az Integritás Hatóság jogköre: ha egy korrupciósügyben a rendőrség vagy az ügyészség megszüntet egy eljárást, a hatóság bíróságon kikényszerítheti a folytatást. Bekerül a csomagba egy a magántőkealapok átláthatóságára vonatkozó szabály is, hogy megismerhetővé váljanak a tulajdonosok. 

Vitézy Dávid hangsúlyozta: a brüsszeli tárgyaláson „megfordultak” a szerepek, a Tisza-kormány nem lealkudni akart az uniós elvárásokból, hanem túlteljesíteni azt, ezért csatlakozik az ország az Európai Ügyészséghez is.

– A Bizottság egy szabályozatlan privatizációként értelmezte a KEKVÁ-k létrehozását. Ilyen alapítványokból kétféle van, az egyik felsőoktatási intézményeket tart fenn, a másik például ménesbirtokokat – mondta a miniszter, majd arról beszélt, hogy a kormány itt nem akart bajlódni a rendszer szétszálazásával, ezért döntött a gordiuszi csomó átvágása mellett, vagyis, hogy visszaveszik, ami korábban állami körbe tartozott.

Ez most nem vonatkozik a felsőoktatási intézmények fenntartóira, mert a kapkodás hátrányt okozhatna az egyetemeknek, ezért abban állapodtak meg, hogy a működési forma rendezését egy évvel elhalasztják. Vitézy kiemelte, hogy a kormány itt nem ragaszkodik egyetlen működési formához, csak ahhoz, hogy ami korábban állami vagyon volt, annak újra állami vagyonná kell válnia.

A kormányülésről szólva Vitézy elmondta, a kabinet elrendelte a Budapest-Belgrád vasútvonal beruházásának teljes felülvizsgálatát. Itt megjegyezte, hogy példátlan módon a magyar résztvevőket is dollárban fizették. Kezdeményezni fogják azt is, hogy a beruházás minden dokumentumát megismerhesse a közvélemény, amihez Kína hozzájárulása is kell.

Tárgyaltak egy kormányrendelet módosításáról is. Ennek lényege, hogy az építési beruházásoknál az állampolgárok betekinthessenek a környezetükben épülő ingatlanok dokumentumaiba. Vitézy kiemelte, hogy itt lényegében egy korábbi állapotot állítanak helyre.

Emellett a kormány úgy döntött, hogy támogatja a köztéri plakátokra vonatkozó szabályok szigorítását. Ez első sorban a politikai hirdetményekre vonatkozik, amelyekre Vitézy szerint a mai digitális világban semmi szükség. A törvény egyúttal megerősítené az önkormányzatok pozícióját, mivel nagyobb beleszólást adna nekik abba, hogy meghatározhassák: hol, milyen plakátot engednek kihelyezni.

A kormányszóvivők tájékoztatása szerint emellett döntött a kormány az akkumulátoripar szabályozásának szigorításáról, arról is, hogy átvizsgálják a MOHU hulladékgazdálkodási koncessziós szerződését, a rendszer működését. Döntött a kormány arról is, hogy megkezdi egy minden eddiginél szigorúbb környezeti felelősségi rendszer kidolgozását. Emellett moratóriumot rendeltek el a gazdasági célú fakitermelésre vonatkozóan.

Szó volt arról is, hogy jelenleg 24 jogcímen lehet Magyarországon külföldiként munkát vállalni, ami átláthatatlanná teszi a vendégmunkás rendszert. Ráadásul a vendégmunkások letörik a magyarországi béreket a kormány szerint. Ezért a teljes rendszert felülvizsgálják, és szigorítják. Első lépésként megtiltották a Fülöp-szigetekről, Georgiából és Örményországból a munkaerőtoborzást.

Átvilágítják a Covid-járvány alatti lélegeztetőgép-beszerzések szerződéseit is.

A kormány döntött a pedagógusok jelenlegi teljesítményértékelési rendszerének eltörléséről is, és a „szakmai szervezetek széleskörű” bevonásával új eljárást dolgoznak ki.

Felülvizsgálják a pártfinanszírozás rendszerét is. Ennek kapcsán Magyar Péter korábbi nyilatkozatát idézték arról, hogy ösztönözni kell a politikai szervezeteket a pénzgyűjtésre.

A honvédelmi tárcánál zajló átvilágításról szólva a sajtószóvivői tájékoztatón elhangzott: vizsgálnak egy kézigránátbalesetet, helikopteralkatrészek eltűnését, egy brit tervező bevonását a honvédek egyenruhájának tervezésébe, a Balásy Gyula cégeivel kötött szerződéseket és a csádi misszió előkészítését.

Kérdésre válaszul elhangzott, hogy továbbra sem engednek be ukrán gabonát. A köztársasági elnök és más közjogi tisztségviselők elmozdításáról szólva pedig azt mondták: „alkotmányos megoldásra van szükség”.

Bár a Bizottság bírálta a 14. havi nyugdíj bevezetését, ezzel nem foglalkozik a kormány, viszont javítani akarja a kisnyugdíjasok helyzetét – mondta Szondi Vanda kormányszóvivő.

Vitézy Dávid egy másik kérdésre válaszul közölte, hogy a gyermekvédelmi törvény módosítása nem feltétele a 16 milliár euró lehívásának, és a kormány most a 27 szupermérföldkő teljesítésére koncentrál.

Szóba került az is, hogy a kormány szeretné minél előbb kötöttpályás közlekedéssel összekötni a budapesti repteret a várossal, és haza rendelték a párizsi nagykövetet, azt az értesülést pedig, mely szerint Budapesten találkozhat Magyar Péter és Volodimir Zelenszkij, nem erősítették meg.

Szondi Vanda kiemelte: az ukrán-magyar megállapodásba foglalt vállalásokat az év végéig kell átültetniük a jogszabályokba, és a kérdés bekerült az uniós csatlakozási feltételek közé, tehát, ha Kijev az első klasztert sikeresen le akarja zárni, ezt nem kerülheti el.

Egy pontosító kérdésre Vitézy Dávid elmondta, az uniós pénzekhez szükséges jogalkotási munka már ebben a hónapban elkezdődik, mert augusztus 31-ig mindennek hatályosnak és késznek kell lennie.