Természet
Hogyan élhettek a bálnavadászok?
A maradványok megmutatják, milyen szélsőséges körülmények között dolgoztak ott az emberek
A kutatók egy régészeti leletet találtak, amely új betekintést nyújt a korai modern bálnavadászok kemény életébe. A maradványok egy magas sarkvidéki temetőből származnak, és megmutatják, milyen szélsőséges körülmények között dolgoztak ott az emberek.
A „Live Science” által nemrégiben készített tanulmány szerint összesen 20 temetkezést elemeztek a területről. A kutatók leírják a csontvázak jól látható kopását, amely szélsőséges éghajlati körülmények között több éves kemény munkát jelez. Ebben az összefüggésben a szerzők hangsúlyozták: „a csontváz anyagával kapcsolatban az a feltűnő, hogy valóban láthatjuk ezt a munkaterhelést a testben.”
Állandó fizikai és egészségügyi stressz alatt élni
A régészeti lelet központi felfedezése a skorbut nagy kiterjedése az eltemetettek között. A C-vitamin hiánya nyilvánvalóan súlyos egészségügyi problémákhoz vezetett, amelyek szintén tükröződnek az elhunytak csontjaiban és fogaiban. Ezenkívül a tanulmányok a dohányzás nyomait is mutatják, amelyek a fogzománc jellegzetes kopásából láthatók. Ezek a tényezők együttesen a tartós fizikai és egészségügyi stresszre utalnak.
„A skorbut nem csak a csontokat befolyásolja, hanem gyengíti az immunrendszert, növeli a fertőzésre való hajlamot, gyengíti a sebgyógyulást és hozzájárul az általános fizikai hanyatláshoz” – mondta Lise Loktu kutató.
A lelet a bálnavadászok szélsőséges életkörülményeit mutatja
A betegség nyomai mellett a tudósok súlyos mechanikai stresszre utaló bizonyítékokat is találtak az egyik testen. Különösen érintettek az ízületek, a gerinc és a végtagok. A régészeti lelet tehát azt mutatja, hogy az Északi-sarkvidéken milyen szélsőségesek voltak az életkörülmények a vadászat során. A fiatal felnőttek is már a kopás egyértelmű jeleit mutatják.
Problémás azonban, hogy magát a helyszínt egyre inkább veszélyeztetik az éghajlati változások. Az Északi-sarkvidék felmelegedése miatt a talaj felolvad, és a part menti erózió elpusztítja a sírokat. Ennek eredményeként a régészeti lelet nemcsak a történelmi ismeretek forrásává válik, hanem az éghajlatváltozás által okozott régészeti felfedezések elvesztésének példája is – állítja a focus.de.
