Tarr Zoltán: Teljes körűen átvilágítjuk az NKA-t

„Az NKA és más támogatási csatornák működése gyakorlatilag teljesen átláthatatlanná, politikailag befolyásolttá vált az elmúlt másfél évtizedben. Az ideiglenes kollégiumokon keresztül mozgatott, nagyságrendileg 17 milliárd forintos forráselosztás külön vizsgálatot igényel. Az NKA vissza fogja kapni azt a jogosítványt, hogy a kollégiumokban szakmai alapon odakerült szakemberek hozzák meg a döntéseket, és nem a miniszter fog dönteni a források 97 százalékáról” – szögezte le Tarr Zoltán.

Előrevetítette, hogy megvizsgálják a döntéshozás menetét, a szerződéseket, a támogatásokból megvalósított produktumokat, valamint az elszámolásokat.

„A kultúrát vissza kell adni a társadalomnak, az alkotóknak, a szakmai és helyi közösségeknek, illetve a közönségnek. A Tisza-kormány kultúrbékét szeretne vívni, nem pedig kultúrharcot, nem politikai bosszút, hanem szakmai helyreállítást” – jelentette ki.

Példákat említve elképesztő pusztításról beszélt a közművelődési intézményekben, felemlegette a beavatkozást is, amelyet az előző kormány az olvasáskultúrában és a könyvpiacon tett, és hogy a 2010-es évektől ideológiai megfontolásokból írók kerültek indexre Magyarországon.

Tarr Zoltán a tervezett kulturális intézkedések közé sorolta, hogy megszüntetik a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központot, visszaadják az intézmények szakmai önállóságát, azonnali hatállyal leállítják a szakmailag indokolatlan múzeumi költöztetéseket, és megkezdik az Iparművészeti Múzeum értékalapú rekonstrukcióját. Hozzátette: minden lépést az érintett szakmai szervezetekkel való párbeszéd jegyében fognak megtenni.

„Önálló, erős országos műemlékvédelmi intézményrendszert hozunk létre, helyreállítjuk a szakmai alapú engedélyezési és ellenőrzési rendszert” – jelentette be a miniszterjelölt.

Mint mondta, az új kormány megerősíti a Filmiroda kapacitásait, hogy helyreálljon a nemzetközi bizalom a magyarországi filmkészítés lehetőségeivel kapcsolatban. „Visszavezetjük a magyar filmet az európai koprodukciós és fesztivál vérkeringési rendszerbe”.

Megjegyezte, hogy újraindítják a párbeszédet a színházi szakmában a meglévő megosztottság csökkentésére, átlátható vezetői pályázati rendszert és szakmai kinevezési gyakorlatot vezetnek be. „Kiszámítható támogatást biztosítunk a független előadóművészeti szférában, kidolgozzuk az előadóművészeti életpályamodellt, át fogjuk világítani a közpénzből működő állami színházi intézmények gazdasági és jogi működését”.

Arra is kitért, hogy az oktatási tárcával együttműködve helyreállítják a művészeti felsőoktatás szakmai autonómiáját, átlátható ösztöndíjrendszert hoznak létre a fiatal és középgenerációs szerzőknek, képzőművészeknek és alkotóknak, megszüntetik a könyvpiacot sújtó indokolatlan szabályozásokat, és nemzeti olvasóprogramot indítanak.

A meghallgatást követően kitett Facebook-posztjában Tarr Zoltán kiemelte: Ahogy a programunkban is vállaltuk, visszaadjuk a közmédia függetlenségét. Sokszínű és szakmai közszolgálatiságot építünk, amely minden magyar emberhez szól, pártállástól függetlenül” – fogalmazott a posztban.

A meghallgatáson képviselői kérdésekre válaszolva kitért arra, hogy református lelkészként végzett, és Balog Zoltán püspöknek a kegyelmi kérvény ügyében tanúsított magatartását elfogadhatatlannak tartja. „Ez egy olyan ország lesz, ahol következmények vannak és lesznek”.

Mint mondta; „A működő programokat megőrizzük és fejleszteni fogjuk, de például a Nemzeti Művelődési Intézet nem tartozik ezek közé.”

Tarr Zoltán arról is beszélt, hogy a Magyar Állami Operaház balettkarában most több orosz származású művész található, mint magyar. „Szeretnénk visszaadni a magyar balett- és táncművészet lehetőségeit. Nem importálni kell tehetséges művészeket más országokból” – jegyezte meg.

„Szeretnénk bért emelni a közgyűjtemények dolgozóinak, de ez addig nem lehetséges, amíg nem látjuk tisztán, mit hagyott hátra a távozó kormány. Megdöbbentem, milyen kötelezettségvállalásokat és kifizetéseket tettek az utolsó hetekben” – mondta Tarr Zoltán.

Beszélt arról is, hogy a távozó kormány nem foglalkozott a határon túli magyar közösségekkel, nem voltak érdemi kapcsolatok a szomszédos országok kormányaival, a kulturális és oktatási támogatások olyanok voltak, hogy cserébe politikai hűségesküt kellett tenni.

Az Országgyűlés művelődési bizottsága 7 igen szavazattal, 4 nem ellenében támogatta Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterré kinevezését.