Moszkva újra kulcsszereplő lehet az iráni konfliktusban?

A békefolyamatok újraindításával kapcsolatos remények szombaton gyengültek, miután Donald Trump lemondta Steve Witkoff és Jared Kushner küldöttek iszlámábádi útját. Eközben Abbász Aragcsi vasárnap közvetítői tárgyalásokat folytatott Pakisztánban és Ománban, majd Oroszországba utazott. A felek álláspontjai továbbra is távol állnak egymástól, különösen Irán nukleáris törekvései és a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szoroshoz való hozzáférés kérdésében - írja a Reuters.

A hét eleji ázsiai kereskedésben az olajárak emelkedtek, miközben az amerikai határidős részvénypiacok estek, miután a hétvégén elakadtak az amerikai–iráni tárgyalások, és a Perzsa-öböl térségében a hajózási útvonalak is részben megbénultak.

Trump a Fox News „The Sunday Briefing” című műsorában azt mondta, hogy Irán bármikor felveheti velük a kapcsolatot telefonon, és hangsúlyozta:

„Nem lehet atomfegyverük, különben nincs miről tárgyalni.”

Irán régóta ragaszkodik ahhoz, hogy joga van az urándúsításhoz békés célokra, míg a nyugati országok szerint ez katonai célú, atomfegyver-fejlesztést is szolgálhat.

Bár egy korábbi tűzszünet véget vetett a február 28-án kezdődött amerikai–izraeli–iráni összecsapások teljes harcainak, továbbra sincs megállapodás a háború lezárásáról, amely több ezer áldozatot követelt, és jelentős gazdasági hatásokat okozott, többek között az olajárak emelkedését és az infláció erősödését.

Az Axios szerint Irán pakisztáni közvetítőkön keresztül új javaslatot tett az Egyesült Államoknak a Hormuzi-szoros megnyitására és a konfliktus lezárására, miközben a nukleáris egyeztetéseket későbbre halasztanák. Az amerikai kormányzat egyelőre nem reagált a hírekre.

A konfliktus miatt mindkét ország stratégiai lépéseket tett: Irán részben akadályozta a szoros forgalmát, míg az Egyesült Államok korlátozásokat vezetett be iráni kikötők ellen.

Aragcsi vasárnapi tárgyalásai után Oroszország felé vette az irányt, ahol várhatóan egyeztet Vlagyimir Putyinnal is. Az iráni diplomácia szerint a cél a „külső nyomás” elleni közös fellépés és az ország érdekeinek védelme.

Irán és Oroszország közlései szerint együtt lépnek fel a nyugati befolyás ellen, míg Teherán hangsúlyozza, hogy nem hajlandó tárgyalni fenyegetések vagy blokádok alatt.

Az Egyesült Államok és Irán közötti viták nemcsak a nukleáris programra terjednek ki: Washington a regionális fegyveres szervezetek támogatását és a rakétaprogramot is korlátozni akarja, míg Irán a szankciók feloldását és az izraeli katonai műveletek befejezését követeli.

A térségben közben továbbra is súlyos az erőszak: Libanonban izraeli légicsapások következtében több halálos áldozat is volt, és a tűzszünet ellenére a harcok teljesen nem szűntek meg.