Külföldi befolyásolási kísérletek zajlanak a választási kampányban

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a műsorban azt mondta: leplezetlen külföldi kísérletek mellett folyik a most zajló választási kampány, titkosszolgálatok is igyekeznek befolyásolni az eseményeket.

Szerinte „Brüsszel, Berlin, Párizs, Varsó és Kijev aktívan folynak bele” a kampányba, ami szerinte problematikus, és jelentős kérdéseket vet fel az EU jövőjével kapcsolatban is.

A „birodalmasodás” támogatói láthatóan „minden eszközt” megengednek maguknak - vélekedett. Szerinte korábban Romániában, Moldovában és Georgiában is külső erők avatkoztak bele a választásokba.

A történész szerint az Orbán Viktor miniszterelnök vezette nemzeti oldal mindezek ellenére magabiztos győzelemre készül, s ha a kormánypártok valóban megszerzik ismét a többséget az Országgyűlésben, azt mindenkinek, így Brüsszelnek is el kell fogadnia.

Szólt ugyanakkor arról is, hogy a győzelemhez még munkára van szükség a kormánypártok részéről, hiszen a kormányt támogató embereknek el is kell menniük szavazni, „a meccsnek csak akkor van vége, amikor lefújják”.

Magyarország tengerentúli kapcsolatait illetően úgy vélekedett: az Egyesült Államok és a NATO kapcsolata bizonyosan megváltozik. Donald Trump amerikai elnök különböző kétoldalú védelmi szövetségeket köthet ugyanis szerinte bizonyos államokkal, s ezek sorában Magyarország az elsők között lehet, ha a kormánypártok nyernek a választáson.

Európa energiaellátásának jövőjéről azt mondta: a Hormuzi-szoros lezárásával felértékelődtek az orosz energiahordozók a piacon, így „nem kérdés”, kivel kell majd megállapodniuk az EU országainak - utalt az orosz elnökre, akivel ezeket a megállapodásokat Orbán Viktor is megkötötte már jóval ezelőtt. Vezető uniós országok irányítói azért nem léptek időben szerinte, mert „gyengék és szűk látókörűek”, és „nem látnak előre” úgy, ahogyan Orbán Viktor.

A magyar kormányfő és az amerikai elnök közötti hasonlóságok kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy a két vezető megmutatta: az állam igenis fel tud lépni cselekvő szereplőként, emellett mindketten a normalitást képviselik. Mint mondta, képesek egymással a párbeszédre.

Mindeközben az EU-t irányító európai vezetők szerinte jelenleg „nincsenek beszélőviszonyban” Donald Trumppal, s éppen ezért Európa szempontjából is kulcskérdés, hogy továbbra is lesz-e olyan vezető az öreg kontinensen, aki képes szót érteni az amerikai elnökkel - mondta.